Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

326 bofilek, a levegőben előforduló illó szénhidrogéneket is képesek hasznosítani. A két különböző módszer adta információ, bár első megközelítésből nem mutat könnyen kezelhető összehasonlítási lehetőséget, a fenti módszerekkel történő kitartó vizsgálatot, összehasonlítást, mégis fontosnak tartom, hiszen számos eddig ismeretlen következtetést hordozhat magában. Az eredmények értékelése Az eredmények alapján az általunk vizsgált növényállományok közül a nádasban és a sulymosban történik valószínűleg a legintenzívebb mikrobiológiai lebontás. A sulymosból, ahol módunkban állt felszíni és fenék közeli mintákat venni, arra a megállapításra jutottunk, hogy a növényállomány közepe felé, illetve a víz-üledék határon a legintenzívebb a bomló szervesanyagok mikrobiológiai átalakítása Erre utal a baktériumok abimdanciájának növekedése mellett a BOI, és az oldott oxigéntartalom alakulása is. A tündértátylas esetében is hasonló tendenciát figyelhetünk meg Az általunk végzett vizsgálatok alátámasztják azt a hipotézisünket, miszerint a különböző növényállományokban helyben termelöA szaprofita telepszám alakulása élesztőkivonatagar táptalajon 22'C-on dött, illetve kívülről érkező szervesanyagok mikrobiológiai lebontása, visszajuttatása a vízi körforgalomba sokkal intenzívebb, mint a nyíltvizes területeken. Irodalom: Hobbié, J.E., Daley, R.J., Jasper.S. (1977): Use of nuclepore filters for counting bacteria bv fluorescence microscopy. Appl. Environ. \{icrobiol. May 1977, p 1225-1228 Szilágyi, E. (1995): A Tiszán végzett összes baktériumszám meghatározási módszerek összehasonlító értékeléseXE\T7/. Hidrobiológus Napok "Biomonilorozás - biodiverzitás"összefog/, kötet, 127-130. Rodina, A.G. (1967): On the forms of existence for bacteria in water bodiesArch. Hidrobiol. 63, 238-242 Vörös, L., V.-Balogh, S. Herodek (1996): Microbial food web in a large shallow lake (Lake Balaton Hungary). Hydrobiologia 339: 57-65 Az AOOC módszerrel kapott baktériumszám alakulása t? 09.23. 08.26 J 07.23. 07.01. - .. - 06.03. jrjv —• ifM 05.06. Síi" ** w " * ""*" 3 3 3 JÉ t/l l/l * * o uj 3 ütst is Biokémiai oxigénigény (80I5) alakulása (mg/l) 09.23. 06.26. 07.29. 07.01. 06.03. 05.06. u) w in <n Rotatoria egyedszám (i/10 I) alakulása J üJ'i.i V úhru Investigation of Bacterioplankton of Water Bodies among the Vegetation of Kisköre Reservoir by Pour Plate and Acridin Orange Direct Counting Methods T. Nagy, M. Abstract: The aim of the investigation was to compare the bacterioplankton of different vegetations of the Kisköre reservoir by two different methods pour plate technique and acridin orange direct count method (AODC). Physical, chemical nd biological investigations were carried out monthly in areas with different vegetations and in open waters from May 1996 to September 1996. Using the pour plate technique the colony forming units were incubated on non selective média. These bacteria have primary role in the degradation and oxidatíon of autochton organic materials of the water.The fault of the method is its inadequancy and selectiveness. Both in the area dominated by water-chestnut and in the area dominated by fringed water-lilv the totál number of colony forming units increases in the middle of the vegetation and near the bottom The increase of the number of bacteria is similar in the samples near the surface and near the bottom. According to the totál number of colony forming units in the samples from the middle of the areas dominated by common reed it can be supposed that there is significant quantity of organic matter all the year round which can be oxigenated quickly, while in the areas dominated by bulrush the totál number of heterotrofic bacteria w as verv high only once or twice. The number of the saprophyte colony forming units in the open water is lower than the number of colony forming units of the samples from among the vegetation. The AODC technique was worked out mainly for the quantitative determination of heterotrofic microorganisms. In this method fluorochromes link to different subcellular components. While the number of saprophyte bacteria increases towards the middle of the vegetation and near the bottom, the totál number of bacteria decreases It can especially be seen in the cases of the areas dominated by ater-chestnut or fringed water-lily. Using epifluorescens method the highest number of bacteria occured at the edge of the vegetation in the samples from the surface water. The totál number of bacteria decreased near the bottom and towards the middle of the vegetation. In the open water towards the bottom the totál number of bacteria decreases even if the decrease is not so significant as it is in the case of vegetation. The reason of the difference betw een the results of the two methods is that the AODC method can display bacteria which don't have active metabolism. To calculate the number of saprophyte colonies forming units that 's necessary to use culture-media which contain different substances especially for the target groups. However only those bacteria can gain properly which find optimál conditions for their own reproduction in these culture-media. So two times bigger value of bacteria in AODC method seems to be reasonable. Comparison of classical and AODC methods is very important for longer time because it could bring brand new conclusion which has not been known till now. According to the above mentioned investigation from the areas investigated the most intensive microbiological degradation takes place in the area dominated by common reed and in the area dominated by water-chestnut. Keywds: bacterioplankton, pour plate and AODC methods, macrovegetatio, Kisköre Reservoir