Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

319 A szulfitredukáló Clostridiumok csíraszámának alakulását egy-egy kiugró érték zavarta meg ( 2. táblázat *-gal jelölt értékei). Elfogadható magyarázatot (a vizsgálat módszerének érzékenysége miatt) nehéz adni, a tendenciát figyelve, a hideg miatt kialakult kedvezőtlen körülmények miatt mégis jól látszik a vegetatív állapotban lévő sejtek csíraszámának fokozatos csökkenése. A spórás egyedek csíraszáma is egy lassú csökkenést mutat, de ismerve a spórások túlélési képességeit, valószínűbb, hogy itt egy nagyobb szórással rendelkező sorozat vizsgálati értékei okozzák az eltérést. Szinte biztos, hogy a spórák mennyisége a vizsgált terminusban közel egyenlő csíraszám értékekre vezethető vissza. Az eredményekből elmondható, hogy a szulfitredukáló Clostridiumok vegetatív állapotban csak a számukra kedvező feltételek esetén vannak jelen, ha ez veszélyeztetve van, azonnal sporulálnak, azaz a túlélésre rendezkednek be. Friss, külső szennyezés esetén, szinte minden esetben magasabb a spórás alakban jelenlévő Clostridiumok száma, mint a Végül, az eredményeket összevetve, a Balaton nyugati részén található keszthelyi strand üledékével, a következőket állapíthatjuk meg: Ezen időszak alatt "természetes körülmények között inkubálva" a keszthelyi strand üledékében is hasonló eredményeket kaptunk. Igaz, a kiinduló állapot csíraszám értékei itt nem ismertek, de feltételezzük, hogy valamivel alacsonyabbak vagy közel hasonlóak lehettek. Egy szembetűnő különbség mégis volt: a Pseudomonas genus képviselői, ha igen alacsony csíraszamban is, de Pseudomonas aeruginosának bizonyultak. Az üledékben való jelenlétük jelzi a nyári időszakból megmaradt szennyezés természetesen "konzervált" emlékét. A fentebb bemutatott baktériumok képviselői ugyanúgy megtalálhatók valamennyi természetes fürdő mederüledékében, mint ahogy az a balatonkenesei mintánál is látható volt. Nagyságrendjük változása viszont függ a strand környezetének állapotától. Balatonkenesénél a strand azon területén ahonnan a vizsgált üledék származik, régebben történt kotrás mint Keszthelyen. Itt magasabb az üledék szervesanyag tartalma is, amelyet jól jelez a szervesanyag anaerob bontását végző szulfitredukáló Clostridiumok csíraszámának megnövekedett értéke is. Összefoglalás A bemutatott paraméterkör segítségével kíséreltük meg követni egy közepesen terhelt strand mederüledékének bakteriológiai állapotát. A vizsgált baktérium csoportok között egyaránt előfordultak a fekális szennyezettséget jelző és a mederüledék természetes lakóinak tekinthető mikrobák Az egyes csoportok képviselőinek nagyságrendi alakulása mérhető, az eredmény az üledék minőségével összefüggésbe hozható. Ahhoz, hogy a szenynyezés ténye a vizsgált környezetben biztonsággal felismerhető legyen, ezen baktériumok egymáshoz viszonyított arányait kell vizsgálni, értékelni. A természetes fürdők minősítésében kiemelt szerepet játszó fekál-indikátor baktériumok az üledékben megtalálhatók, a szezonális váltakozás hatására azonban a modellkísérletben bemutatott sorozatvizsgálat eredménye szerint a következő strandszezon kezdetéig az üledék mint potenciális szennyező forrás igen kis valószínűséggeljöhet számításba. Irodalom Gorzó, Gy. (1982):Kvantitatív bakteriológiai vizsgálatok a Balatonon. MTA Biol. Oszt. Közi. 25. Lányi, B. (1980). Járványügyi és klinikai bakteriológia. OKI Schiejher, K. (1992): Felszíni vizek higiénés ellenőrző vizsgálatának eredményei 1990. Egészségtudomány 3 Schiejher, K. (1994): A Balaton vízminőségével kapcsolatos vizsgálatok áttekintése 1949-től. Egészségtudomány 4. Szabó, I. M. (1988-1993): A bioszféra mikrobiológiája. I-III. Akadémiai Kiadó vegetatívoké 2. táblázat: A június 11-én mért értékekhez viszonyított csiraszámok %-ban kifejezv

e A vizsgált komponensek csökkenése %-ban kifejezve A mederüledék Cf. F.cf. F. str. Ps Clostmdium szám vizsgálatának szám szám szám szám vegetatív spóra időpontja /lp /lg ÍR /lg /I ff B.kenese strand 100 100 100 100 100 100 1996.06. 11. 06.24. 46 102 126 9 68 30 07.08. 45 46 67 0,06 61 35 07.22. 54 54 112 0,07 118* 96 08.12 50 54 38 0,006 45 167* 10.07. 26 31 31 0,005 14 57 11.11. 9 0 62 0,005 27 22 Shore-close microbiological examination of sediment in lake Balaton Reskóné Nagy Mária Abstract: The examination of the microbes responsible for the bactcriological pollution in the sediment of the beaches of the lake Balaton The research of, by ignoring other factors of pollution, the bacteriological loading by mixing up the sediments and it's probable roles in changing the water quality of beaches into a negatíve direction. The quality changes of the sediment and the extent ofnatural self-purification caused by a winter period are de duced from the results of major changes caused by a simulated winter period. Keywords: bacteriological pollution, sediment, water quality