Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
303 Algológiai vizsgálatok a Komravölgyi-tározón Pápista Éva, Acs Eva, Makk Judit, ÉRV Rt., ELTE, Salgótarjáni Üzemigazg., Mikrobiológia Tanszék Mihálygerge Üzem Budapest Böddi Béla, ELTE, Növényélettan Tanszék, Budapest Kiss Keve Tihamér, Magyar Dunakutató Állomás, Göd Kivonat Kulcsszavak A Komravölgyi-tározó és az Ipoly vizének néhány kémiai paraméterét (KOI, NH/, N0 2", N0 3\ PO4 3') és a fitoplankton öszszetételét vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy az Ipoly vize szervetlen tápanyagokban gazdag, algaszáma alapján többnyire mezo-eutrof minőségű. A tározás során jelentősen megváltoznak a víz vizsgált összetevői, értékük csökken. Ebben jelentős szerepet játszanak a tóba telepített tólevegőztető berendezések, amelyek a teljes víztömeg aerobbá tételével az oxidációs folyamatok túlsúlyát idézik elő, javítva ezzel a víz minőségét. A két víztest algaszám értékei között jelentős eltérés van. A Komravölgyi-tározóban a tólevegőztetés eredményeként olyan stabil hidrológiai rendszer alakult ki, amelyet az Ipolyból időszakosan betáplált eutrof minőségű víz sem tud jelentősen befolyásolni. ivóvíztározó, tólevegőztetés, klorofill-a meghatározás, fitoplankton. Bevezetés Az Észak-Magyarországi Regionális Vízmüvek Rt. öt ivóvíz tározójának egyike a Komravölgyi-tározó. Nagy jelentőségű a vízminőségének ismerete, mivel ivóvízbázis. A tározó kialakítását kővető években a 1416 m körüli átlagos mélységű vízben eutrof vízminőség, illetve kémiai és biológiai rétegzettség jött létre. Az oldott nitrogén és foszforformák aránya és mennyisége kedvezett az algák jelentős elszaporodásának, ami "vízvirágzásokat" okozott, valamint gondot jelentett a víztisztítás-technológiában is. A tározott vízben a mélységben az oldott oxigén mennyiségének nullára csökkenése kén—hidrogén megjelenésével járt együtt. A kevés oldott oxigént tartalmazó illetve az anaerob régióban az oldott vas- és mangán-ionok nagy mennyisége veszélyeztette az ivóvíz előállítás biztonságát. 1991 -ben a vízminőségi problémák mérséklésére HITACHI tólevegőztető berendezéseket helyeztek üzembe, amelyek sűrített levegővel keverik és oxigénnel dúsítják a tározó vizét. A tólevegőztetés előnyösen befolyásolja a vízminőséget az egész víztömeg aerobbá tételével, a vas-, mangán-, ammónium- és ortofoszfát-ionok mennyiségének csökkentésével. Azóta ritkábban szaporodnak el nagy tömegben az algák. A kémiai paraméterek vizsgálata mellett 1994-től rendszeresen végzünk fitoplankton vizsgálatokat, illetve 1996-tól metanolos módszerrel klorofill-a koncentráció meghatározást. A hazai tározó kutatás 1963-tól a Köszörűvölgyi-tározó és a Köszörűpatak fizikai, kémiai, bakteriológiai és biológiai tulajdonságainak vizsgálatával kezdődött ami Schiefner (1965) és Papp (1961) nevéhez fűződik. Ezt követte a Lázbérci-tározó és tápvizeinek vizsgálata a 70-es években (Andrik és mtsai 1970). A Komravölgyi-tározó kapcsán meg kell említeni Felfoldy és mtsai (1979), Lakatos és mtsai (1986) és Balázs D. (1990) nevét. Mindhárman a tározó fokozódó eutrof vízminőségéről számoltak be 1979-1991 között. Anyag és módszer A Komravölgyi-tározó a Karancs hegycsoportjában eredő Dobroda-patak vízgyűjtőjén helyezkedik el. A völgyzárógátas tározót 1972-75 között építették Salgótarján és térsége ivóvízellátására. A mesterséges tavat a természetes vízutánpótlás csekély mennyisége miatt az Ipoly-folyóból töltik szivattyúzással az őszi-téli vagy a tavaszi időszakban. A maximális tározott víztérfogat 4,41 millió m 3, a tározó legnagyobb mélysége 22 m, hossza 1700 m. Vizsgálataink során három helyről gyűjtünk mintát. Elsőként az Ipoly 174 fkm szelvényében ráróspusztai vízkivételi műnél, kéthetenként, merített mintavétellel. Másodikként a Komravölgyi-tározó mintavételi helyéről, szintén kéthetente, kétinéterenkénti mélységekből. A harmadik mintavételi hely a Mihálygergei Vízmű nyers víz vezetéke ahonnan hetenként 3-5 alkalommal veszünk mintát. Az algaszámlálás Bürker-kamrában történik, az ivóvizes szabványnak megfelelően (MSZ 360). A klorofill-a kioldását a Gulyás (VHB 12, 1983) könyvében leírt Szilágyi-féle módszer továbbfejlesztésével végezzük. A koncentrációt Porra (1989) egyenletei alapján számoljuk. A metanolos extraktumok abszorpciós spektrumait UNICAM UV/Vis 2 számítógépes szoftverrel vezérelt spektrofotométerrel regisztráltuk. Szükség esetén a spektrumokat simítottuk és alapvonal korrekciót végeztünk. Párhuzamos vizsgálatokban összehasonlítottuk a fenti módszert a jelenleg érvényben lévő szabvánnyal (MSZ ISO 10.260 /1993), ami 90 %-os etanolos extrakciót ír elő. Eredmények és értékelésük A klorofill vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy az etanol kevésbé oldja ki az algák pigmentjeit így legalább 20 %kal kisebb értéket eredményez. Mivel mintáink algaösszetétele heterogén, a metanolos kioldás hatékonyabbnak bizonyult ezen alkohol nagyobb agresszivitása miatt (1. ábra). hullámhossz (nm) 1. ábra Ugyanazon vízminták algáinak abs. metanollal és abs. etanollal extrahált pigmentjeinek abszorpciós spektruma Fig. 1. Absorption spectral of pigments extracted with abs. methanol and abs. ethanol from algae of the same water samples A tározó megépítése óta végzett időszakos vízutánpótlás egyedi vízmozgást alakít ki. Az Ipolyból átemelt tápanyagban gazdag víz az algák számára jelentős tápanyag túlkínálatot eredményez. Az Észak-nógrádi Regionális Vízművek Mihálygergei Laboratóriumában 1980ban és 1990-ben végzett mérések alapján a nitrit-, nitrát- és ammónium-ionok mennyisége, valamint a kémiai oxigénigény és az 1994-es évi átlagértékek kis eltérést mutattak (2.ábra). Az év során a mintákban az évszakos eltérés jelentős volt, emiatt az éves adatok szórása nagy. A tározás során a tóban az Ipolyban mért vízkémiai pa-
