Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

1. szám - Boda János–Kőrösmezey László: Hosszú felkészülés után: érdemi tisztítás a Győr városi szennyvíztisztító telepen

30 1 llDROLCXilAÍ KÖZLÖNY 1998. 78. IÍVF. 1. SZ. dások miatt, másrészt azonban kihasználása lehetővé teszi a befogadó teljes védelmét a közvetlen szennyvízbebo­csátástól. A tisztítótelep magassági elrendezése olyan, hogy ki­válóan tud alkalmazkodni a mindenkori Mosoni-Duna vízálláshoz anélkül, hogy másodszori, u n. árvízi átemelő létesítésére és működtetésére sort kellene keríteni. A tisz­títástechnológia ismertetése után e kérdés részletesebb tárgyalására még visszatérünk 3. A szennyvíztisztítás választott technológiája A tisztítás-technológia megválasztása előtt a győri szennyvíz átlagosnál szennyezettebb volta miatt bontha­tósági kísérleteket végeztettünk félüzemi méretű berende­zésen. Először a MÉLYÉPTERV Vízkisérleti Osztálya, később a VTTUKI is megismételte a kísérleteket, és lé­nyegében azonos eredményre jutottak. Ezek alapján ki­derült, hogy az ipari szennyeződések miatt a hagyomá­nyos egylépcsős biológiai tisztítással nem érhető el a Mo­soni-Dunára előírt bevezethetőségi feltételszint bármilyen hosszú levegőztetési idővel sem. A tápanyag eltávolítás akkor még nem szerepelt a követelmények között. Hosszas tanácskozások és vita után alakult ki az a megoldás, amely azóta részben elkészült, részben megva­lósításra vár: kétlépcsős biológiai tisztítás mechanikai előtisztítás nélkül. A nádorvárosi szennyvízátemelő, azaz a városi szenny­víz végátemelője mellett meglévő homokfogó nem volt alkalmas se korszerűtlensége, se kapacitása miatt feladata ellátására, így a szivattyúk védelmére beiktatott durva rács után a szennyvíz a Mosoni-Duna medre alatt átve­zetve az összesen 4,7 km hosszú nyomócsövön át jut el a tisztítótelep helyére. A beruházás elindításának költségei között éppen ez a nyomócső-rendszer volt a legsúlyosabb tétel. Nyomócső­rendszer, hiszen a "rendszert" a távlati szennyvízmennyi­ségre, napi 200 ezer rn'-re kellett kialakítani, ami azt je­lentette, hogy első ütemben két, távlatban három párhu­zamosan futó 0 1200 mm-es csővezetékre lett volna szükség. Az első ütem két vezetéke a biztonság, és az egyidejű építés relatív olcsóbb volta miatt készült volna Végül is beruházási költségek csökkentését kívánta elérni a beruházó azzal, hogy csak egy vezeték építését határoz­ta el, pedig az 1980-as évek elején még nem sejtette, hogy az évtized végére a vízfelhasználás és ezzel együtt a szennyvízkibocsátás terén milyen drasztikus átalakulás, csökkenés következik be A tisztítótelep kiépítése, a telephely feltöltése, bekerí­tése, a bekötő út és energiacsatlakozás kiépítése, továbbá az előtisztítás műtárgya, a rács - homokfogó - osztómű az akkor feltételezett igényeknek megfelelően 120 ezer m 3/d szennyvíz fogadására épült, de három párhuzamos egységre bontva. A kivitelezést a DUVIÉP végezte. Ez­zel a műtárggyal, valamint a kezelőépülettel és a majdan tisztított víz elvezetésének kiépítésével az I. ütem első szakaszának építkezése be is fejeződött. Lényeges része az elvezetés útjának az u n. nyomóakna, mely minden ki­építési fázis elvezetett vizének fogadására és a befogadó­ba juttatásának érintett műtárgya, az árvédelmi töltésen való átvezetéssel és a sodorvonali tisztítottvíz beveze­téssel együtt. Ez az első szakasz 1989-ben készült el. Az első szakasz fent vázolt megépítésével szennyvíz­tisztításról még alig lehetett beszélni. Annyit ért el csupán a város, hogy az eddig parti bevezetéssel a város bel­területén a Mosoni-Dunába engedett szennyvíz finom rá­cson átszűrve kb. 2,5 km-rel lejjebb került ugyanabba a befogadóba, igaz, sodorvonali bevezetéssel. A továbblépésnek éppen ezért az volt a célja, hogy a lehető legkisebb költséggel minél hatásosabb tisztítást tudjon elérni. A tisztítótelep kialakításának további részei nyitva ma­radtak a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos végleges dön­tés elhúzódása miatt. A változó körülményekhez alkal­mazkodó rugalmas technológia kiválasztására egy dön­tés-előkészítő tanulmányterv készült, amelyben a vizsgált változatok közül a kétlépcsős, eleveniszapos, nitrifikációs biológiai teljes szennyvíztisztítást és az anaerob iszapke­zeléstjavasolta megvalósításra a tervező, mert: - a nem ülepedő lebegőanyagok, kolloidok jelentős há­nyada a rövid tartózkodási idejű első lépcsőben az ún. ad­szorpciós medencében jó hatásfokkal eltávolítható, - fél-háromnegyed órás levegőztetéssel lebontható a nagy lebontási sebességgel jellemezhető szennyező anya­gok mintegy 50 %-a, - a második biológiai lépcsőt már jóval kisebb szerves­anyag-terhelésre kell méretezni, így kisebb lesz az iszap­terhelés is, ezáltal a nitrifikáció segíthető elő, - ha az első ütemben csak a mechanikai tisztítás való­sulna meg, alig kisebb beruházási költséggel lényegesen szennyezettebb víz kerülne a Mosoni-Dunába, - a vízlépcsőrendszer megépítésének elmaradása miatt a második biológiai lépcső megvalósítása a teljes iszap­kezelés üzembe helyezése utáni ütemre halasztható és ez­zel az üzemeltetési költségek jelentősen csökkenthetők. A javaslatot az érdekeltek elfogadták, a MÉLYÉP­TERV kiviteli tervei alapján a 80 ezer m 3/d kapacitású bi­ológiai tisztítás első lépcsőjének a műtárgyai - a csator­namedencés levegőztetők, a kör alaprajzú közbenső ü­lepítők, a recirkulációs szivattyúház, a fúvógépház és a kezelőépület - 1993. végére megépültek, a versenytárgya­lás útján a DUVIÉP-nek vállalkozásba adott kazánházzal, gázellátással együtt. Az ugyancsak megversenyeztetett fertőtlenítés létesít­ményeinek, a klórozó épületnek, a vegyszerbekeverő és behatási medencének az építését a DUVIÉP 1995. elején fejezte be. A gépészeti berendezések készre szerelése a próbaüzem kezdetére 1995. június végére történt meg. 4. A tisztítótelep magassági elrendezése és az árvízi tisztított vízbevezetés a Mosoni-Dunába A rács homokfogó műtárgy magassági elrendezése o­lyan, hogy belőle a szennyvíz a vészkiömlő útján minden eddig valaha előfordult befogadó vízállás mellett is gra­vitációsan jut a Mosoni-Dunába. A vészkiömlő csatorna a tisztító telepet megkerülve köt a nyomóaknába, amelynek pereme a Mosoni-Duna kitorkolás helyén mértékadó ár­vízszintje fölé nyúlik 1,4 m-rel. Kérdés, hogy milyen Mosoni-Duna vízállás mellett, mely tisztítási fázisból le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom