Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

283 4. Az eredmények értékelése A Balatonban megtalált populáció több mint 80 %-a kifejletlen állapotban volt. A vizsgálataink során hat, morfológiai bélyegei alapján jellemzően elkülöníthető egyedfejlődési fázist sikerült beazonosítani. Két egyedfejlődési fázis: (2. és 9. ábra) eddig még nem ismert erre a fajra nézve, két fejlődési fázist (6. és 7. ábra) pedig mindeddig nem írtak le a DiA Peridinium aciculiferum egyedfejlődése - The life cycle of Peridinium aciculiferum. (1) Peridinoid sejI - peridinoid slagé; (2) Exuviáció, palmelloid sejt - pahnelloid cell; (3-5) A mikrospóra kilökődése a palmelloid sejtből - microspores are released from palmelloid cells; (6) Mikrospóra - microspore; (7) Nukleoid sejt - nucleoidcell (8), Gymnoid gyvmoid stage; (9), Időszakos ciszta - temporary cyst. A Peridinium aciculiferumot Lemmermann (1900) írta le Németországból. A későbbiekben gyakori fajként tartották nyilván Európa hűvösebb régióiban (Schiller 1935), majd hidegkedvelő szervezetként (Nauwerck 1963) írták le. Köszönhetően Entz & Sebestyén (1936) nemzetközileg is igen elismert munkájának, a faj gymnoid (8. ábra) és peridinoid (/. ábra) egyedfejlődési sajátságairól viszonylag részletes információnk van. Nem említik az általunk megtalált palmelloid (2. ábra) és időszakos ciszta állapotot (9. ábra), amely akkor még nem volt ismert, valamint a mindeddig még nem leírt mikrospóra (6. ábra) és a nukleoid (7. ábra) egyedfejlődési állapotot. Ugyanakkor a peridinoid állapotú sejtek esetében leírják, hogy gyakori a páncélzat spontán leválása, az exuviáció (2. ábra). A csupasz plazma - palmelloid állapot még rövid ideig életképes és jelentős számban tartalmazhat kis gömbszerű testeket, mikrospórákat (3. ábra). Vizsgálataink során is tapasztaltuk az exuviáció viszonylag gyakori voltát és a nagyszámú palmelloid állapot ("csupasz plazma") kialakulását. Majd a kis sárgás-barna, mozgásképtelen, gömbszerű testecskék - mikrospórák - kilökődnek a palmelloid sejtekből (3., 4„ 5. ábra). A mikrospórák kilökődése után (5. ábra) a "palmelloid anyasejt" egy áttetsző gömbbé válik, amelynek felszínén 20-30 elvékonyodó tűszerű képlet található (9. ábra). A mikrospórák fejlődésük során több, mint kétszeresükre nőnek, jól láthatóak az övi- és hosszanti barázdák és megjelennek az ostorok, amelyekkel gyorsan képesek mozogni (7. ábra) A hipotékát szinte teljesen kitölti a hatalmas sejtmag, -nukleoid állapot (7. ábra). Az epitékában viszonylag hosszú ideig megtalálható a mikrospóra sárgás-barna, gömbalakú maradványa (7. ábra). A nukleoid sejt fejlődése során fokozatosan kialakulnak a színtestek és a gymnoid egyedfejlődési fázis eleén viszonylag hosszú ideig jól kivehető az epitékában a mikrospóra maradványának jelenléte (8. ábra). A sejt kb. a nukleoid sejt méretének kétszeresére nőve eléri a gymnoid fejlődési állapotot. A sejt még kisebb, mint kifejlett -peridinoid-állapotban, de alakjára nézve hasonlatos, bár a sejtfalszerkezet fénymikroszkóppal még nem látható (8. ábra). Entz & Sebestyén (1936) a gymnoid alakok esetében megemlíti a sárgás-barna, gömb alakú képződmények jelenlétét, melyeket táplálék maradványként azonosítottak. A gymnoid sejt fokozatos fejlődésének végén eléri a peridinoid egyed-fejlődési állapotot és így az életciklus eléri a kiindulási peridinoid állapotot (/. ábra). A Peridinium aciculiferum nagy egyedszámban való előfordulásának alapja a faj sajátos egyedfejlődési ciklusa: - a kifejlett peridinoid sejtből exuviáció során létrejövő palmelloid sejt 20-30 mikrospórát is produkál, amelyek nukleoid, majd gymnoid és legvégül ismét peridinoid sejtté alakulva többszörösét adják a kiindulási populációnak.. Úgy véljük hogy az egyes Dinophyta fajok tömeges előfordulásának megértéséhez jelentősen hozzájárulhat a fajok egyedfejlődési fázisainak minél részletesebb megismerése. Mindemellett, ennek az irodalom alapján tipikusan kora tavasszal ill. télen megtalálható fajnak jég alatti ilyen nagy egyedszámban való előfordulása önmagában is kuriozitás. 5. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a Miniszterelnöki Hivatal Balaton-kutatási programja, a Országos Tudományos Kutatási Alap (FO 16455, F23761) és a Balaton Alapítvány (MTA-BLKI) támogatásával készült. Köszönettel tartozunk Budai Tündének a rajzok elkészítésében nyújtott segítségéért. 6. Irodalom Carefoot, 1968. Culture and heterotrophy of the freshwatcr dmoflagellate Peridinium cinctum fo. ovoptanum Lindeman J. Phvcol. 4. 129 - 139. Entz, G. 1927. A Balaton Peridineáiról Über die Peridineen des Balaton-Sees. - Archivum Balatonicum 1: 275-342. Entz, G., Sebestyén, O. 1936. Morphologiai, biológiai és physieochemiai tanulmányok a Peridinium aciculiferum Lemmermann-on, különös tekintettel a Gjmnodinium formára. Morpologische, biologische und phvsico-chemische Untersuchungen - Magv biol kut. munk. Tihany 8: 14-73. Grigorszky, /., Aagy, S., Klee R. in press. Data on regularity of occurrence of five freshwater Dinophyta. Verh Intem. Ver. Limnol. 26. Hamar, J. 19"6 a. Bacteriological and algological investigation of the bay at Abádszalók (Kisköre Reservoir). Tiscia (Szeged) 11: 85-92. Hortobágyi, T. 1973: The microflora in the settling and subsoil water enriching basins of the Budapest Watenvorks A compararive study in ecology, limnology and systematics. - Akadémiai Kiadó, Kot, E. 1938: Die Algenvegetation des Balaton-Sees A Nagy Balaton algavegetációja. - Magy. biol. kut. munk. Tihany 10: 154-160 Kol, E. 1966: A Bakom területén 1965-ig végzen algológiai kutatások eredményeinek összefogl. Fragm. bot. Mus. hist.-nat. hung 4: 1-32. Lemmermann, E. 1900. Beitrage zur Kenntnis der Planktonalgen. Ber Dd. Deutschen Bot. Gesellschaft 1: 18 Nauwerck, A., 1963. Die Beziehungen zw. Zooplankton und Phytoplankton im See Erken. Symbolae Botan. Uppsaliensis 17: 1-163. Ponyi, J , Tamás, G. 1964: Napszakos változások vizsgálata a Tihanyi Belső-tó fito- és zooplanktonján. - Állattani köziem. 51: 105-124.