Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
281 Az irodalmi áttekintésből kiderül (Huber-Pesíalozzi 1951, tíourrelly 1970, Starmach 1974, Popovsky & Pfiester 1990), hogy számos ma is kuriózumnak tekinthető faj (Diplopsalis acuta, Gonyaulax apiculatá) tipikus előfordulása a Balatonhoz kötődött. Jórészt a fajismeret hiányának az eredménye az, hogy a vizeinkben bekövetkező kedvező vagy kedvezőtlen változásokat nem tudjuk megfelelően detektálni. Emiatt az elmúlt évtizedek "előfordulás-mentes" időszakai nem teszik lehetővé a felelősségteljes összehasonlítást és a változások elemzését: az egyes fajok előfordulásának, ill. víztérből való eltűnésének az oka sokszor nem elsősorban az alapvető vízkémiai és ökológiai alapfeltételek megváltozása, hanem a fajismeret nem kellő szintje. Magyarországon az algológiai vonatkozásban a vizsgált állóvizek zöméről - kivétel Balaton, Fertő, Velencei-tó - alig, vagy egyáltalán nem rendelkeztünk algológiai dokumentációval az elmúlt évtizedekre vonatkozóan. A vizek nagy része csak akkor került "górcső" alá, ha már gyakorlatilag katasztrofális állapotba került. Ekkora azonban a ritka és értékes fajok eltűnnek, ill. mennyiségük a detektálhatatlan szint alá esik. A balatoni vizsgálatok folytatásától további, a Balaton flórájára nézve új Dinophyta fajok előfordulását váijuk, valamint azt, hogy a jelen állapot folyamatos figyelemmel kísérése a tó rekonstrukciója (oligotrofizáció) jobb megértéséhez vezet. 5. Köszönetnyilvánítás A kutatási Miniszterelnöki Hivatal Balatonkutatási Programja és az Országos Tudományos Kutatási Alap (F016455, F23761) támogatta. 6.Irodalom Bourrelly, P. (1968): Les Alges Deaudouce. Tom. ÜL p. 48-101. Daday, J. (1897): A magyarországi tavak halainak természetes tápláléka. Kir Magyar TermTudTárs., Budapest, 1-481. F.ntz, G. (1904): Adatok a Balaton planktonjának ismeretéhez. - Rcsult. d. wiss. Enibnsch d. Balaton-Sees II. 1. Angang. Budapest. Entz, G. (1927): A Balaton Peridineáiról - Archiva Balatonica 4: 275 - 340 Entz, G. (1930): IJber gchemmte Lebens- und Absterbcerscheinungen einiger Dinoflagellaten - Magy. Biol. Kut. Int. Munkái 3: 206-243. Entz, G. (1931): Citológiai megfigyelések két, a Balatonban is éló dinoflagellátán. - A Magyar Biol. Kut. Int Munkái 4/1: 5-13 Entz, G. (1936): Das Ticrleben dcs Balaton-Secs. Extr. des Comtes. - R. du XII. Int. de Zoologie, üssabonne, 263-309. Entz. G„ Kottász, J., Sebestyén, O. (1937): Quantitativ tanulmányok a Balaton bioszesztonján. - A Magyar. Biol. Kut. Int. Munkái 9: 1-144. Francé, R. 1897. Az édesvízi tavak planktonja. - Term Tud. Közi. 1937/308 PGrigorszky, /., Padisák, J. (in press): Jég alatti Peridinium aciculiferum I^mmermann (Dinophyta) populáció a Balatonban. Hidrológiai Közlöny (jelen kötet). Hickel, B. (1988): Morphology and life cycle of Ceratium rhomvoides nov. sp. (Dinophyccae) in situ in lake Plusssee. - Hydrobiologia. 191. 41-48 Huber-Pestalozzi (1951): Das Phytoplankton der Silsswassers 3. Ctyptophyceae, Cloromonadincn, Pendinen. Die Binengevvasser 16. Padisák J., (1985): Population dynamics ofthe dinoflagellate Ceratium hirundinella in the largest shallow lake of Central Europe, Lake Balaton, Hungary. - Freshwater Biology 15: 43-52. Popovsky J., PJiester, L A., (1990): Süsswasserflora von Mitteleuropa Band 6: Dinophyceae (Dinoflagellida). Gustav Fischer Verlag, Stuttgart. 272 PP Sebestyén, O. (1937). Egy Dinollagellata, a Gonyaulax apiculata (Penard) Entz betokozódásáról. - Állattani Közlem. 36: 13-21. Sebestyén, O. (1953): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon II. Évtizedes változások. - Annál Biol. Tihany 21: 63-89. Sebestyén, O. (1954): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon ül. Pelagikus Dinoflagelláták biomasszája. - Annál. Biol. Tihany 22: 185-197. Sebestyén, O. (1959): A Ceratium hirundinella (O.F.Müller) Schrank ökológiai helye a planktontársulásban és a tavi életben. - Annal.Biol. Tihany 26: 265-175. Sebestyén, O. (1960): Állományokról, különös tekintettel a tavi planktonra (Balatoni tanulmányok alapján). - Annál. Biol. Tihany 27: 93-113. Sebestyén, O., Tűrök, /'.. Varga, L. (1951): Mennyiségi planktontanulmányok a Balatonon I. - Annál. Biol. Tihany 20: 69-125. Starmach, K. (1974): Flóra slodkowodna Polski Tom 4 (Polska Akadémia Nauk. Warszawa, Poland), 515 pp Tamás, G. (1959): Algenflora des Balatonsees 1938-1958. A Balaton algaflórája 1938-1958. - Annál. Biol.. Tihany 26: 349-392 Tamás, G. (1965): Horizontale Plankton - Untersuchungen im Balaton IV. Uber das Phytoplankton im südwesthchen Teil des Sees auf Grund von Schöpf- und Netzfilterproben vom Juh 1962. - Annál Biol. Tihany 32: 229-245. Tamás, G. (1966): Tájékozódó jellegű algológiai vizsgálatok a Balaton fenékiszapján az 1965. évi gyűjtések alapján. - Annál. Biol.. Tihany 33: 193-210. Tamás, G. (1968): Quantitative Untersuchungen des Mikrophytobentos aus dem Eprofimdal des Balaton-Sees auf Grund der Sammlungen des Jahres 1967. - Annál. Biol.. Tihany 35: 227-246. Tamás, G. (1969): Horizontal plankton investigations m Lake Balaton. VII. On the phytoplankton of Lake Balaton, besed on scooped samples and filtrates taken in 1966. - Annál. Biol. Tihany 36: 257-292 Tamás, G. (1971): Quantitative investigations on microphytobenthos in 25 transversal secüons of Lake Balaton. - Annál. Biol. Tihany 38: 269 - 283 Tamás, G. (1972): Horizontal phytoplankton studies in Lake Balaton based on scooped samples and filtrates taken in 1967. - Annál. Biol. Tihany 39: 151-188. Tamás, G. (1974): The biomass changes of phytoplankton in Lake Balaton during the 1960s. - Annál. Biol. Tihany 41. 323-342 Tamás, G. (1975): Horizontally occuning quantitative phytoplankton investigations in Lake Balaton 1974 - Annál. Biol. Tihany 42: 219-279. Contributions to the Dinophyta flóra of Lake Balaton Grigorszky. /., Padisák, J., Ács, É. Abstracl: The Dinophyta flóra of Lake Balaton had been intensively studied in the first half of the 20 l h century, hovvever, it received little attention in the last several dccades during which the lake undervvent a rapid eutrophication. Since a multiscale restoration program has started in the early 1980s, qualitative and quantitative characteristics of the Dinophyta flóra and populations can assist to mcasure the success ofthe restoration on species level. Species recorded in the lake are listed in Table 1. Dinophyta species of Lake Balaton (Keszthely basin and Tihany area) were investigated during in 1996. Altogether nine taxa were identified: Ceratium Jurcoides (Levander) Langhans, Ceratium hirundinella (O. F. Müller) Dujardin (type robustum), Diplopsalis acuta (Apstein) Entz, Peridiniopsis cunninglonii Lemermann, Peridiniopsis penardiforme (Lindemann) Bourelly, Peridinium aciculiferum Lemmermann, Peridinium bipes Stein, Peridinium goslaviense Woloszynska and Peridinium inconspicuum Lemmermann, including four species previously not reported from the lake Keywords: Dinophyta, Ceratium, Cystodinium, Diplopsalis, Gonyaulax, Gymnodinium, Peridinium, Peridiniopsis, Woloszynskia