Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

276 Adatok a Baláta-tó algaflórájához Borics Gábor Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 4025. Debrecen, Piac u. 9/b Grigorszky István KLTE Növénytani Tanszék, 4010. Debrecen Péterfi Leontin István Plánt Biology Chair, Biology Department, Univ. Babes-Bolyai, RO-3400. Cluj-Napoca, Oldal Imre Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, 7615. Pécs-Cserkút, Pf 10 Padisák Judit MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, 8237. Tihany Momeu Laura Institute of Biological Research, RO-3400. Cluj-Napoca, Románia Kivonat: Halász (1943) és Uherkovich (1978) 177 faj előfordulását közölte e Baláta-tóból. 1991-ben, valamint 1995- 1996-ban végzett vizsgálataink során további 137 taxon került elő, melyek közül számos faj egyúttal Magyarország flórájára nézve is új. A flóra különösen gazdag Desmidiales és Synurophyeeae fajokban. A talált fajok egy része kizárólag savas vizekben, lápokon fordul elő, mások kevésbé specializáltak, sőt néhány alkalikus, hipertróf vizekből is előkerül. Mindezek alapján a Baláta-tó átmeneti lápnak minősíthető Vizsgálataink megerősítik Boros (1924) századeleji megállapítását, amely szerint a Baláta-tó és a Rétyi Nyír (Erdély, Kovászna megye) között igen nagy a florisztuikai hasonlóság. Kulcsszavak: átmeneti láp, flóra, Desmidiales, Synurophyeeae 1. Bevezetés Somogy megye közepén széles homokbuckás sáv terül el, melyet északon a Kis-Balaton, délen a Dráva határol. A belső somogyi savanyú homok alapréteget foltosán vályog fedi. Néhol a homokbuckák közötti mélyedésekben a vályog felhalmozódott, tavak képződtek. Több lapos, mocsaras tó jött ily módon létre, köztük a legnagyobb kiteijedésü a Baláta-tó. A Balaton vízgyűjtőjéhez tartozik, környékénék vizét a Patihíd nevű vízfolyás vezeti a Kis-Balatonba. Mai állapotában a Baláta lefolyástalan láptó, csak a csapadék és a talajvíz táplálja. A tó medre az 1950-es években, valamint 1988-1993 közötti nyarakon csaknem kiszáradt. Jelenleg jó a vízállás. A Baláta-tó területe a Kis Balátával együtt 174 ha. Nyíltvíz 20-25 ha területen van, a legnagyobb mélység 3-4 m, átlagos mélység kb. 1 m, 1-2 m vastagságú iszapréteg felett. Az őslápon felfedezése óta (Boros 1924) intenzív botanikai kutatások folynak (Borhidi és Komlódy 1959, 1960, Borhidi és mtsai 1991). Ezek eredményeként olyan ritka növényfajok kerültek elő mint a Caldesia pamassifolia, vagy az Aldrovanda vesiculosa, mely hazánkban csak itt fordul elő A tó algaflóráját ismerteti Halász (1943), aki egy nyárvégi mintából 89 fajt közölt, amit Uherkovich (1978) szintén nyári mintákat elemezve további 82 fajjal egészített ki. E dolgozatban az utóbbi néhány Bacillariophyceae *Aulacoseira granulata var. angustissima (O. Müller) Simonsen *Thalassiosirapseudonana Hasle et Heindal Caloneis amphisbaena (Bory) Cleve Cymbella affmis Kützing *Nitzschia dissipata (Kütz.) Gninow *N. palea (Kütz.) W. Smith Eunotia lunaris (Ehr.) Grunow *Fragilaria capucina Desmaziéres *F. crotonensis Kitton *Gomphonema olivaceum (Lyngb.) Kütz. *Meridion circulare Agardh *Navicula radiosa Kütz. *N. mutica var. ventricosa (Kütz.) Cleve et Grun. Neidium affine (Ehr.) Cleve *Pinnularia interrupta W Smith *P. viridis (Nitzsch) Ehr. *Stauroneis anceps Ehr. *Surirella angusta Kütz. Tabellaria fenestrata (Lyngb.) Kütz. Chrysophyceae Dinobryon divergens Imhof Dinobryon sertularia Ehr. Synurophyeeae *Synura curtispina (Petersen et Hanscn) Asmund *S. echinulata Korshikov év Baláta-tavi algológiai vizsgálatainak eredményeit mutatjuk be 2. Anyag és módszer 1991-ben két alkalommal, 1995-ben és 1996-ban 2-3 havi gyakorisággal vettünk vízmintákat a tó keleti részén. A mintavétel során úgy igyekeztünk eljárni, hogy a tó minél több biotópját érintsük. Ezért a tó keleti partszegélyétől befelé haladva különböző makrofitonokat - hínárokat, emergens növényeket, fakérget, stb - is gyüjtöttünk, ill. ezek közvetlen környezetéből is vettünk vízmintát. Az így nyert mintát egyetlen edénybe töltöttük, rázással homogenizáltuk és élő mintaként vizsgáltuk. A vízkémiai vizsgálatok az érvényben lévő MSZ-ok alapján történtek. 3. Eredmények és értékelés Vízkémiai vizsgálatokat négy alkalommal végeztünk. Néhány jellemző változó mért értékeit az 1. táblázat tünteti föl. A Baláta-tó algáira vonatkozó közlések összesen 171 taxont tartalmaznak (Halász 1941, Uherkovich 1978). Az alábbiakban a vizsgálataink során megfigyelt valamennyi szervezetet közöljük. Csillaggal jelöltük azokat a szervezeteket, amelyek újak a Baláta-tó flórájára nézve, x-szel pedig azokat, melyek magyarországi előfordulásáról ez ideig még nem volt közlés. *S. glabra Korshikov xS. multidentata (Balonov et Kuzmin) PéteTfi et Momeu *S. petersenii Korshikov *S. spinosa Korshikov *S. uvella Ehrenberg *Mallomonas acaroides Perty xM alata Asmund, Cronberg et Dtlrrschmidt *M. akrokomos Ruttner *M. annulata (Bradley) Harris *M. areolata Nygaard *M. calceolus Bradley *M. caudata Ivanov xM. clavus Bradley *M. crassisquama (Asmund) Fott *M. heterospina Lund xM insignis Penard xM mangofera Harris et Bradley xM oviformis Nygaard *M. papillosa Harris et Bradley *K1. pillula Harris xM pillula f. exannulata Harris M. punctifera Korshikov M. teilingii Conrad *M. transsylvanica Péterfi et Momeu *M. scalaris Dürrschmidt Xantophyceae Centritractus belenophorus Lemm. Ophiocytium capitatum Wolle Ophiocytium cochleare (Eichwald) A. Br. *Pseudostaurastrum limneticum (Borge) Chodat Chlorophyta Ankistrodesmus fusiformis Chorda sensu Kors. Botryococcus braunii Kütz. *Closteriopsis acicularis (G. M. Smith) Belch et Swale Coelastrum sphaericum Nag. Crucigenia. apiculata (Lemm.) Schmidle C. fenestrata Schmidle *C. c/uadrata Morren *C. rectangularis (Nag.) Gay. C. tetrapedia (Kirch.) W. et G. S. West *Dictyosphaerium ehrenbergianum Nag. D. pulchellum Wood Elakatothrix lacustris Korshikov *E. gelatinosa Wille *Kirchneriella intermedia Korshikov *K. lunaris (Kírsch.) Möb. K. obesa (W. West) Schmidle *K. contorta var. lunaris Rich. *Monoraphidium griffithii (Berk.) Kom.-Legn. M. contortum (Thur.) Kom.-Legn. *Oocystis lacustris Chod. Pediastrum boryanum (Turp.) Mencgh. P. biradiatum var. longicomutum Meyen *P. duplex v. gracillimum W et G. S. West P. tetras (Ehr) Ralfs *P. tetras var. tetraodron (Cord.) Hansg. \Quadrigula closterioides (Bohl.) Printz