Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa
273 A tegzes bolharák (Corophium curvsipinum) légzése 1 ••la* 1 •• "1 •• •• 1 F 1 1 •• •• Ji kulonbozo korulmenyek kozott B. Muskó Ilona MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete 8237. Tihany Róbert R Harris Department ofZoology, University of Leicester, University Road, Leicester LEI 7RH, U. K. Kivonat Kulcsszavak: Bevezetés A tegzes bolharák oxigén fogyasztását mértük Winkler módszerrel különböző hőmérsékleteken (11, 15, 20 és 25°C-on). A metabolikus ráta (= MR, |ig 0 2 mg 1 nedvessúly óra' 1 értékben) exponenciálisan nőtt a hőmérséklettel (T,°C). Különböző oxigén koncentrációk mellett átfolyó rendszerű, nyitott respirométerben mértük a rákok oxigén felvételét. A hipoxiás körülményeket oxigén és nitrogén gáz meghatározott arányú keverésével biztosítottuk. Az állatok oxigén fogyasztását úgy is vizsgáltuk, hogy szabadon voltak a mérőkamrában és úgy is, hogy műanyag csövekben helyezkedtek el a mérökamrában A tegzes bolharák oxigén fogyasztása a következő egyenlettel írható le, ha az állatok szabadon voltak a mérökamrában: y' = 242,86 ln(x) - 77,23, ahol y 1 = oxigén fogyasztás (ul g 1 óra" 1), az állatok nedvessúlyára vonatkoztatva, x = oxigén koncentráció (mgl 1), r ! = 0,68 A műanyag csövekben levő állatok oxigén fogyasztását az alábbi egyenlet írja le: y = 309 ln(x) + 181,51, r= 0,82, a betűk jelentése azonos a fenti egyenletével A csőben levő állatok szignifikánsan több oxigént fogyasztottak, mini a szabadon levők (p = 0,029, ANOVA). Alacsony oxigén koncentráció mellett szignifikánsan kevesebb oxigént fogyasztottak az állatok, mint magasabb oxigén koncentrációk mellett (p < 0,001). Olyan kísérleteket is végeztünk, amelyek során azt kisértük figyelemmel, hogy mennyi állat hagyja el a műanyag lakócsövet a respirométer mérőkamrájában hipoxia hatására Az állatok közel 20 %-a elhagyta a műanyag csövet akkor, ha az oxigén koncentráció 3 mgl" 1 alá esett. légzés, Corophium curvispinum, hőmérséklet, hipoxia, lakócső sonló ahhoz, amit Yankovskaya (1941) közölt (22-27 °Con), ugyanakkor Dedyu (1980) értékei (20° C-on) magasabbak, mint a saját értékeink. Ez utóbbi lehet annak következménye is, hogy az állatok aktívabbak voltak a mérések során, mint a saját méréseink során . A tegzes bolharák (Corophium curvispinum G. O. Sars) pontokaspikus eredetű Amphipoda rákfaj, amely századunkban vándorolt az európai folyókba és tavakba (Jazdzewski 1980, Muskó 1994), eljutott egészen a brit csatornákig (Sfoon 1970, Harris 1991). Lakócsöveket épít szilárd felületekre és életének nagy részét a lakócsöben élve tölti, de szabadon is úszkál. A Balatonban való megjelenése óta {Moon 1934, Sebestyén 1934) a parti zóna domináns Amphipoda rákfaja (ld. Muskó 1994). Korábban vizsgáltuk e rákfaj elterjedését és életciklusát a Balatonban (Muskó 1989, 1990, 1992 a, b, c, 1994). Ahhoz, hogy e rákfajnak a Balaton anyag- és energia forgalmában betöltött szerepét megbecsüljük, szükség van a légzés ismeretére. Jelen munka célja az volt, hogy megmérjük a C. airvispinum oxigén felvételét különböző hőmérsékleteken és különböző oxigén koncentrációk mellett. Anyag és módszerek A tegzes bolharák légzését 11, 15, 20 és 25 °C-on Winkler módszerrel mértük (Standard met/iods 1962, Carpenter 1965, Carritt and Carpenter 1966, Felföldy 1974, Allee és Oestring 1984), különböző oxigén koncentrációk mellett pedig átfolyó rendszerű respirométerrel 15 °C-on. A hipoxiás körülményeket oxigén és nitrogén gáz meghatározott arányú keverésével biztosítottuk. Az állatok oxigén fogyasztását úgy is vizsgáltuk, hogy szabadon voltak a mérökamrában, és úgy is, hogy műanyag csövekben helyezkedtek el a mérökamrában. Kísérleteket végeztünk, amelyek során figyelemmel kísértük, hogy mennyi állat hagyja el a műanyag lakócsövet a rcspirométer mérőkamrájában hipoxia hatására. A módszerek részleteit ld. Muskó és mis. (1995), Muskó és Harris (in preparation). Eredmények és diszkusszió A C. airvispinum metabolikus rátája (MR) növekedett a növekvő hőmérséklet hatására, s a következő egyenlettel írható le: MR = exp (0.069.T - 1,528), r = 0,827, ahol MR = metabolikus ráta vagy specifikus oxigén felvétel (pg O; mg '.nedves súly.óra ), T = hőmérséklet °Cban, r = regressziós koefficiens. Ha a száraz súlyt vesszük tekintetbe, akkor a következő összefüggést kaptuk: MR = exp (0,073.T-0,018), r = 0,771, ahol MR = metabolikus ráta vagy specifikus oxigén felvétel (mgOimg1.száraz súly.óra" 1), T = hőmérséklet °C-ban, r = regressziós koefficiens. A metabolikus ráta (mind a nedves súly tekintetében, mind a száraz súly tekintetében) exponenciális egyenlet szerint függött a hőmérséklettől, hasonlóan, mint a többi Amphipoda rákoknál (Sutcliffe 1984), a görbék meredeksége közel van 0,07-hez, hasonlóképpen más Amphipoda rákokhoz (Sutcliffe 1984). A metabolikus ráta értéke ha800 700 -- 600" 5000 400 "33 •K 1 300(0 & £ .£ 200tu •E O 100y = 242.86'ln(x)- 77.723 ~r 10 12 Oxigén koncentrációk (mgl'') /. ábra. A tegzes bolharák oxigén felvételi rátája. Az állatok szabadon mozogtak a respirométer kamrában. Az oxigén fogyasztás (R) a következő egyenlet szerint függött az állatok nedves súlyától 20 "C-on: R = 1,26 W 06 6, r = 0,940, ahol R = az állatok oxigén felvétele (pg Oi ind 1 óra" 1), W = nedves súly (mg), r = regressziós koefficiens A 20 °C-on mért oxigén fogyasztás hatványkitevős egyenlet szerint függ a nedves súlytól, a kitevő értéke 0,66, ami közel van a 0,7 értékhez, s ez azt jelenti, hogy az oxigén fogyasztás a test felszínével arányos (Sutcliffe 1984). Minél nagyobbak az állatok, annál kisebb az egységnyi súlyra eső oxigén fogyasztás (metabolikus ráta, MR): MR = 1,30 W , r = - 0,847), ahol MR = metabolikus ráta vagy specifikus oxigén fogyasztás (pg 0 2 mg '.nedves súly.óra' 1) 20 °C-on, W= nedves súly mg-ban, r = regressziós koefficiens. A görbe meredeksége közel van - 0,3-hoz, ami azt jelenti, hogy a metabolikus ráta nem független a testmérettől, hasonlóképpen a többi Amphipoda rákhoz (Sutcliffe 1984).
