Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

270 2. láblázai A kémcsökeféket benépesítő tegzes bolharákok átlaghossza (S. D. = standard deviáció, N = a megmért állatok száma). A kísérlet időtartama (nap) 6 10 17 24 Atlaghossz (mm) ± S.D. N Atlaghossz (mm) ± S.D. N Atlaghossz (mm) ± S.D. N Átlaghossz (mm) ± S.D. N 1,37 ±0,43 107 1,58 ±0,57 89 1,64 ±0,55 338 1,62 ±0,57 739 1,58 ±0,48 49 1,55 ±0,42 245 1,64 ±0,51 110 1,56 ±0,47 341 Az Amphipoda rákok közül mindenütt a tegzes bolharák dominált (1. táblázat). Túlnyomórészt juvenilis Amphipoda rákok népesítették be a kémcsőkeféket (3. és 4. ábrák). Nagyon kevés volt közöttük a petés nőstény. A tegzes bolharák hossz-frekvencia hisztogrammjaiból megállapítható (3. ábra), hogy a kezdetben szinte csak 1 mmes rákok később egyre nagyobbak lettek, de mindig újabb és újabb juvenilis állatok települtek be, mivel a nőstényenkénti peteszámok nem indokolták az abundancia növekedést. A tegzes bolharák átlaghosszokat mutatja be a 2. táblázat. Az átlaghosszok nem növekedtek a kísérlet időtartama alatt. A Dikerogammarus haemobaphes hosszfrekvencia hisztogrammjai (4. ábra) szerint a 17. naptól egyre több nagyobb méretű rák fordult elő a kémcsőkeféken, ez a megtelepült állatok növekedését mutatja, azonban a juvenilis állatok dominanciája újabb- és újabb frissen kikelt rákok betelepülésére utal Az átlaghosszok (3. táblázat) valamelyest növekedtek, de a növekedés nem szignifikáns. A standard deviáció megnövekedése egyre heterogénebb populációra utal. D villosus olyan kevés egyedszámban fordult elő, hogy nem lehetett hossz-frekvencia hisztogrammokat készíteni. Az a-klorofill mennyisége a 17. napig növekedett, azután némileg csökkent (/. ábra). 3. táblázat A kénicsökeféket benépesítő D. haemobaphes állaghossza 4. táblázat A kefékre betelepült Amphipoda rákok tófeliiletre vonatkoztatott A betelepült állatok összegyedszáma nem követte az a-klorofill mennyiségének növekedését, annál sokkal gyorsabban növekedett a betelepülési ráta (/. ábra, e.). Az Amphipoda rákok egyedszáma viszont a 10. napig követte az a-klorofill mennyiségének gyarapodását, utána sokkal jobban nőtt a betelepülési ráta, mint a klorofill tartalom. Ez azt jelenti, hogy elsősorban nem a mesterséges alzaton megtelepülő algák vonzották az állatokat, mint ahogy an azt Edgár (1991) leírta tengeri algák betelepülése kapcsán. « x X S 25 > l 20 15 10 5 70 eo 50 C 40 3 5 » 20 10 c. A keféken megtelepült állatok %-os aránya a 17. napon 40 35 30 1 25 » l 3

0 15 10 ao 50 40 i S 30 20 10 i i f i a J 3 j ff s . - » . f s e S 2. ábra. A kémcsökeféken megtelepült állatok %-os aránya (+ S.D.). A rövidítések jelentése: Hy = Hydra sp., Tu = Tubifex sp., Hi = Hirudinea, Alit = Kagyló lárva, Di = Diaphanosoma mongolianum, Chy = Chydorus sp., Da .= Daphnia sp.. Ha = Harpacticoidea, Cy = Cylops sp., Lim = Limnomysis benedeni, C.C. = Corophium curvispinum, D. h. = Dikerogammarus haemobaphes, D.v. = Dikerogammarus villosus, J. s. - Jaera sarsi, Hyd = Hydracarina, Cor = Corixinae, Tr = Trichoptera, Ch = Chironomidae. (S. D. = standard deviáció, A = a megmert állatok száma). A kísérlet időtartama (nap) 6 10 17 24 Atlaghossz (mm) ± S.D. N Atlaghossz (mm) ± S.D. N Atlaghossz (mm) ± S.D. N Atlaghossz (mm) ± S.D. N 2,56 ±0,81 28 2,79 ± 1,07 44 3,53 ± 1,56 95 3,12 ±2,02 242 2,63 ± 0,80 41 2,99 ± 1,23 119 2,85 ±0,85 51 3,11 ± 1,04 129 abundanciája (kerekítve) A kisérlet időtartama C.curvispinum D. haemobaphes + villosus (nap) ind/m tófelület ind/m

2 tófelület 6 19000 5000 10 29000 17000 17 109000 45000 24 261000 95000 Diszkusszió a. A keféken megtelepült állatok %-os aránya a 6. napon • I

I II - - LI f Í 1 J » f ! J í S J S J S í 5 M Taion b. A keféken megtelepült állatok %-os aranya a 10. napon i ' i « o í o ° c >' * v. s d. A keféken megtelepült állatok %-os aránya a 24. napon JI Q.