Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Fülöp István Antal–Józsa János: A neruális hálózatok világa

261 Hullámtér: Csákányi-Duna, Asványi-Duna A nagyméretű mellékágakban a vízpótlás megkezdése előtt vízhozamtól függően a nyílt vízben a Dunához hasonló faji összetételű, kisvizes időszakban annál nagyobb egyedszámú Crustacea együttesek voltak jellemzőek (euplanktorukus Bosmina longirostris és Acanthocvclops robustus dominanciával). 1994-ben a Csákányi-Dunában a vízpótlás beindítása és a Dunától való elzárás után a vízszint megemelkedett és nagyfokú hínárosodás indult meg, mely benyomult a parti nádas és gyékényes közéi is, ahol fajokban gazdag (29) Crustacea együttesek jelentek meg. 1995-ben tovább emelkedett a vízszint, eltűnt a hínárvegetáció és a gyékényes is. Fajokban szegényebb (25), kisebb cgyedszámú Crustacea együttesek népesítették be a parti területeket. Az egész évben gyorsan áramló nyílt vízben Crustaceaák csak véletlenszerűen fordultak elő. Az Ásványi-Dunában 1994-re fokozatosan emelkedett a vízszint és valószínűleg a környező kisebb mellékágakból és a parti elöntött növényzet közül nagy mennyiségű phytophyl Crustacea faj (29) sodródott az ágba, mert ebben az évben minden korábbi és későbbi időszakkal öszszehasonlítva soha nem tapasztalt nagyságú egyedszámokat tapasztaltunk. Az utóbbi két évben a folyamatos vízutánpótlás idején, a vízszint emelkedésével drasztikus fajszám (1995-ben 7, 1996-ban 1 faj) és egyedszám csökkenés következett be A vízpótlás megkezdése előtt a hullámtéren, a Cikolai ágrendszerben több olyan mellékág létezett (pl. Disznós, unikális Forrásos), melyeket diverz, értékes fajokból álló Crustacea együttesek jellemezték (Bothár, Ráth 1994, 1997). Ezek egyediségüket, változatos növénytársulásaikat és ezzel együtt az ott élő Crustacea faunát is elvesztették. A folyamatos vízátfolyás, a megemelt vízszintek következtében hasonlóvá váltak a Csákányi-Dunához. Schisler holtág A Duna elterelése és a vízpótlórendszer létesítése előtt a vízutánpótlás főleg a talajvízből történt A holtágban levő víz mennyiségét, elsősorban a Duna vízállás-változásai és az időjárási tényezők befolyásolták. Fajokban gazdag és nagy egyedszámú Crustacea együttesek voltak találhatók mind a nyíltvízben, mind a hínár és az igen változatos parti vegetáció közötti vízterekben Az egyes élőhelyek Crustacea faunája markánsan különbözött egymástól időben és térben (Bothár, Ráth 1994, 1997). 1992-ben a Duna elterelése után a holtág teljesen kiszáradása és az 1993-1995 között elvégzett vízpótlás hatására folyamatosan emelkedett a holtág vízszintje Szinte teljes hínárborítottság alakult ki, a parti mocsári vegetáció eltűnt, a nádas leromlott, közé is benyomult a hínár, a nyíltvíz csak foltokban maradt meg. Következésképpen a Crustacea együttesek fajszáma, egyedszáma diverzitása, egyenletessége és évszakos változatossága is drasztikusan csökkent ebben az időszakban. 1966-ban növekedett ugyan a hínár közötti vízterekben a faj és egyedszáma, de a változatlanul fennálló egyenletesség csökkenés továbbra is a Crustacea együttesek uniformizálódását jelzi (l.ábra). Feltételezhető, hogy további hasonló vízellátottság mellett a különböző növényekkel borított biotópok csökkenése, uniformizálódása ellenére a Crustacea együttesek bizonyos fokig alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, de a stabilizálódott, mesterségesen fenntartott vízszint, a teljes hinárborítottság a holtág életében öregedési folyamatot jelent, mely hosszútávon folyamatos feltöltődéshez vezethet Mentett oldal:Zátonyi-Duna 1993-tól ez az ág a mentett oldali vízpótlás fő gerince, melyben vízépítési munkák következtében morfológiailag fiatalodási folyamat ment végbe Állóvízszerű, vagy időnként lassú folyású víztestek sorozatából állandó vízfolyású ággá változott. 1993-ban diverz Crustacea együttesek voltak találhatók a Zátonyi-Duna teljes hossza mentén a parti nádasok, elöntött szárazföldi vegetáció közötti vízterekben. Az ág felső szakaszán a nyíltvíz szegényes Crustacea faunája a tápvíz eredetére emlékeztetett. 1994-től a Zátonyi-Dunában a vízszint fokozatosan emelkedett. Ekkor az ág alsó, kiszélesedett lassú folyású részén a még meglévő változatos növényállományok között (nádas, gyékényes, hínár, vízitök, parti elöntött mocsári növények) fajokban rendkívül gazdag (41) pionír Crustacea együttes volt található 1996-ra a fajszám erősen csökkent (23) és párhuzamosan egy nagyságrenddel csökkent az egyedszám is, melynek oka a vízi növényekkel borított biotópok leromlása, uniformizálódása volt. Új, kedvező élőhelyet biztosítottak viszont a vízben álló fiüzgyökerek közötti védett helyek, melyeket diverz (H: 3.48, J: 0.77) Crustacea együttesek népesítettek be. Kívánatos lenne a jövőben a vízpótlás mértékének és ütemezésének szabályozása, évszakos változások szimulálásával, az élőhelyek változatosságának fenntartása érdekében Lipóti-morotva A Lipóti-morotvában a vizsgálatokat a Duna elterelése után kezdtük meg, 1993. őszén, amikor az előző évi teljes kiszáradás után a vízfeltöltés megkezdődött. A következő három év folyamán növekedett az egyes években előkerült fajok száma, (27-35). Még 1995-ben is 6 olyan fajt találtunk, mely korábban nem került elő, 1996-ban pedig két, Magyarországon ritkán előforduló, Cladocera faj jelent meg először (Acroperus elongatus, Ceriodaphnia setosd). A faji összetétel változásainak és a fajszám növekedésnek valószínű oka, hogy a morotvában az utóbbi négy évben állandóan változtak a környezeti feltételek a Crustaceák számára: kiszáradás, lassú feltöltés, folyamatos vízutánpótlás révén a vízszintnövekedése, submers és parti vegetáció változásai faji összetételben és borításban (Ráth 1996). Az új, évről évre változó élőhelyeken változatos pionír együttesek jelentek meg. A nyílt vízben a vízutánpótlás következtében folyamatosan emelkedő vízszintek hatására viszont 5 nagyságrenddel csökkent a Crustaceák egyedszáma 1993-1995 között Ebben az időszakban a vízi növényekkel borított élőhelyeken is jelentős volt az egyedszám csökkenés. A vízpótlás és az 1996-ban végzett vízépítési munkálatok következtében a vízbetáplálás helyétől a kifolyóig teijedő részen elhelyezkedő önálló tavacskák megszűntek. Remélhetőleg a még megmaradt, szeparált tavacskákban az 1993. óta tapasztalt fajszám növekedés és az 1996-ban tapasztalt egyedszám növekedéssel együtt stabilizálódni fog és a korábban prognosztizált uniformizálódás nem következik be ezen a jelentós természetvédelmi értéket képviselő területen (2. ábra), noha az egyenletesség csökkenése bizonyos mértékig erre utal. A Lipóti-morotva még megmaradt két önálló tavacskájára a Szigetköz összes általunk vizsgált helyei között a fajokban leggazdagabb és legnagyobb diverzitású Crustacea együttesek voltak jellemzőek, de az időbeli, szezonális változékonyság itt is csökkent az állandó vízszintek miatt. Összefoglalás Az 1993. óta folyamatos vizutánpótlás következtében a szigetközi vízterekben a vízszintek megemelkedtek, mind a hullámtéren, mind pedig a mentett oldalon. A megemelkedett vízszintek, átvágások által okozott egyik legnagyobb veszteség, hogy néhány unikális víz eltűnt (pl. Disznós-ág, Forrásos-ág), vagy alapvetően megváltozott (pl. Csákányi-Duna, Ásványi-Duna), maga után vonva a korábban változatos Crustacea fauna eltűnését, ül. uniformizálódását. A Crustaceák, alkalmazkodván az újonnan létesített feltételekhez még 1996-ban is képesek voltak diverz, értékes fajokból álló együtteseket fenntartani a még létező, morfológiailag és botanikailag megváltozott vizekben (pl. Schisler holtág, Zátonyi-Duna, Lipóti-morotva) és az újonnan keletkezett biotópokban (pl. az elhagyott Dunaszakasz parti régiója). Az élőhelyek még létező és újonnan kialakuló mozaikosságának és diverzitásának fönntartása érdekében kívánatos lenne a vízszintek és vízszint ingadozások szabályozása. Ez nemcsak a Crustacea együttesek diverzitásának térbeli mozaikosságának fenntartását biztosítaná, de megőrizné a szezonális variabilitást is, melyre a folyamatos vízutánpótlás kedvezőtlen hatással van Irodalom Bothár, A., 1988. Results of long-term zooplankton investigations in the River Danube, Hungary. Verh. Internat. Verein. Limnot. 23: 13401343. Bothár, A., 1994. Qualitative und quantitative Planktonuntersuchungcn in der Donau bei Göd/Ungam (1669 Strom Km) U.Zooplankton. 30. Arbeitstagung der IAD, Zuoz, Schweiz, Wissenschaftliche Kurzreferate, 41-44. Bothár, A., 1996. Die lang-und kurzfristíge Ánderungen in der Gestaltung des Zooplanktons (Cladocera, Copepoda) der Donau Probeentnahmestrategien. 31. Konferenz der IÁD, Baja - Ungam, Wissenschaftliche Referate, 201-206.