Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Bezdán Mária: Kölcsönhatások a Tisza-vízgyűjtő folyóin
248 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 4. SZ. hozam. A tiszai LNV napján a csongrádi 935 cm és a gyomai 700 cm közti 235 cm, a 11 cm-es korrekcióval együtt 246 cm viszonylagos vízszín-különbség 14 cm-rel közelítette az "állóvíz"-hez tartozó 260 cm-t. A vízszín esése: 14/80 » 0,18 cm/km volt csupán! A Körös e napokban elveszítette hidrológiai önállóságát. A Tisza hatása nélkül a tényleges 700-nál 225 cm-rel alacsonyabb vízállás is elég lett volna ugyanazon vízhozamhoz Gyománál (Vágási., 1982. 245. old.). 1. ábra. Egyidejű vízállások történeti vonala 1970-ben a Tisza csongrádi és a Körös gyomai szelvényében Június 7. után a Körösön is LNV-t hozó árhullám jött, amely 25-én ért véget. A vízjárás-történeti vonal gyomai emelkedő ága is, süllyedő ága is nagyjából konstans csongrádi vízállásokkal járt együtt (1. ábra), s most a Tisza került a Körös duzzasztásának hatása alá. Június 26.-tól július 5.-ig a Tisza, s vele a Körös árvize az elméleti mércekapcsolatot követve, 45°-os egyenessel ábrázolhatóan "csengett le". A Körös nagy árhulláma "szabályos" forgású árvízi hurokgörbének felel meg. Fordított, bár a kis vízállás-ingadozások miatt kevéssé szemléletes hurokgörbét a Körös a Tisza Csongrád fölötti szakaszán idézett elő. Erre jobb példát mutatott a Maros 1975. évi árvize. 3. A Maros 1975. évi árvizének tiszai hatása A Maros folyón 1975. júliusában az 1970. évi addigi legnagyobb vízállásokat is meghaladó árhullám vonult le, amely csak Makó alatt csendesedett meg, hiszen a Tiszában kevés volt a víz: a folyó ki sem lépett még az anyamedréből, s a duzzasztóművek is üzemben voltak. Ez igen alkalmas feltétel volt a Maros Tiszára gyakorolt hatásának tanulmányozására. A Maros árhulláma során (2. ábra) július 8.-án Makón 420 cm volt a vízállás, amikor Szegeden még csak 510 cm. Az y^-val jelölhető szegedi Tisza-vízállások >>„nel jelölt makói Maros-vízállásokkal való permanens, állandó vízmozgásra érvényes kapcsolatát az y 0 = y n + 304 cm összefüggés (Vágás /., 1982., 212. old.) fejezi ki, amelyből látható, hogy a Tisza a makói vízálláshoz képest több mint 2 m-es süllyesztési helyzetben volt. A 10-én éjfélig bekövetkező 2 m-es makói vízállás-emelkedést Szegeden is csaknem ennyi kísérte, bár a 626 cm-es makói LNV-hez Szegeden csak 693 cm-es tetőzés társult, ami ott alig volt több az első fokú készültségi szint 650 cm-énéi. Makón a méréssel meghatározott árvízi hurokgörbe is "szabályos" kanyarodású volt. 600 500 KOO1975 KL, •o a s: |l2 • 13 1 VH.9J 8/ h Szeqed 2. ábra. Egyidejű vízállások történeti vonala 1975-ben a Maros makói és a Tisza szegedi szelvényében Jellegzetesen "fordított" volt viszont a hatás a Tisza Szeged-Csongrád közti, vagyis a Maros torkolata fölötti szakaszán. Itt július 8.-ig az elméleti mércekapcsolat szerinti 45°-os egyenessel ábrázolhatóan változott a két vízmérce közt a Tisza vízállása (3. ábra). Ettől kezdve a csaknem 2 m-es szegedi vízállás-emelkedésre csak kb. fél m csongrádi vízállás-emelkedés jutott. Szegeden már 13.-án tetőzött a vízállás, Csongrádon viszont csak 14.én. A marosi árhullám tehát vízfolyással ellentétes irányban haladó tetőzéseket hozott létre az eléggé "üres" árvízi Tisza-mederben, aminek egyenes következménye a "fordított" árvízi hurokgörbe kialakulása. Ezen a Tisza-szakaszon hasonló okokból alakulnak ki gyakran a fordított irányba kanyarodó árvízi hurokgörbék.
