Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Vető István–Klopp Ágnes–Horváth István–Kárpáti Zoltán–Tóth György: A szervesanyag éréstermékei az alföldi termálvizekben – Előzetes értékelés
244 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉV T. 4. SZ. degradációja és érése egyaránt termel vízben oldható szervesanyagot. Varsányi (1985) szerint a huminsavak súlya az oldott szervesanyagon belül a mélység növekedésével csökken. Ugyanakkor a 65° C-nál melegebb vizekre jellemzők az aromás szénhidrogének és a heteroaromás vegyületek (Kárpáti et al., 1995). Az átlagos bikarbonát tartalom mélységgel való növekedése mintegy két nagyságrenddel gyorsabb a KOI átlagos értékénél. Valószínű azonban, hogy az érés során nem keletkezik a vízben oldható szervesanyagoknál két nagyságrenddel több C0 2, csupán az előbbiek jelentős része megkötődik a kerogénen és az ásványi mátrixon. 6.3. Ammónium A kis klorid tartalmú vizekben (Cl < 200 mg/l) az NH 4 pozitív korrelációt mutat a bikarbonáttal (7. ábra), a KOI-val, és a mélységgel való pozitív korrelációja kevésbé szoros. Az NH, zöme nyilvánvalóan szerves eredetű, és a korai érés nagy szerepet játszott kialakulásában. A klorid tartalom növekedésével a bikarbonát és az NHj pozitív korrelációja egyre kevésbé szoros. HC03- (mg/L) ábra Az olclott ammónium tartalom változása a: oldott bikarbonát tartalom függvényében Bikarbonátban szegény, nagy klorid tartalmú vizekben a NH4 koncentrációja igen magas (7. ábra). Erre a megfigyelésre a következő, egyelőre csupán hipotetikus magyarázatot adjuk: A Pannóniai tó korai fejlődési szakaszának megfelelő kloridban gazdag vizek a betemetődes kezdetén feltehetően jelentős mennyiségű szulfátot tartalmaztak, ami lehetővé tette a szervesanyag szulfátredukáló baktériumok általi intenzív oxidációját. A reakció során a CO> mellett NH4 is keletkezik. A Pannóniai tó fejlődésének későbbi, édesvízi szakaszában fázisában lerakódott üledékek szulfátban szegény vizet zártak magukba; itt a bakteriális szulfát-redukció és az azt kisérő NH) felszabadulás egyaránt gyenge volt. Feltételezzük, hogy a korai érés során történő NFL, felszabadulás nem tudta eltörölni ezt a különbséget. 6.4. Jodid és bromid A vizsgált vizek jodid tartalma 1-2 nagyságrenddel nagyobb a tengervízénél. Evaporitok hiányában a jodid forrása az üledékes szervesanyag, ezért koncentrációjának a KOI értékével való kovarianciája (8. ábra) nem meglepő. Az a tapasztalat, hogy azonos bikarbonát tartalom esetén a kloridban gazdagabb vizekben jóval több a jódid, mint a kloridban szegényben (9. ábra), a következőképpen magyarázható: (i) a Pannóniai tó fejlődése során vizének sótartalma és ezzel együtt jodid tartalma csökkent, így a vízi szervezetek, elsősorban az algák egyre kevesebb jódot voltak képesek felhalmozni testükben, (ii) a Pannóniai tó fejlődése során a legfontosabb jód felhalmozó szervezetnek tartott algák hozzájárulása az üledékes szervesanyaghoz valószínűleg csökken, és (iii) a vizsgált vizek klorid tartalma kisebb, vagy akkora, mint amekkora a megfelelő víztartó rétegeket lerakó tóvíz klorid tartalma volt. így érthető, hogy minél kevesebb kloridot tartalmaz a víz, annál kevesebb jodid szabadulhatott fel az üledékes szervesanyagból az érés során, minden más feltétel változatlansága esetén. 100.00 -1 - Cl- < 200 mg/L Cl- 200 -500 mg/L * Cl-> 500 mg/L 10.00 - . a \ A 1 áa a á . V* A * A d 1.00 - V" : • » 01 t - * -> C ' +• t + * * - " \ 1 • . ° 0.10 - ^ - . .. „ 0.01 - í t 0.00 —|—1—|—1—|—1—|—1—|—1—| 0 20 40 60 80 100 Kémiai oxigénigény (mg/L) 8. ábra. Az oldott jodid tartalom változása a kémiai oxigénigény függvényében így érthető, hogy minél kevesebb kloridot tartalmaz a víz, annál kevesebb jodid szabadulhatott fel az üledékes szervesanyagból az érés során, minden más feltétel változatlansága esetén. A terület északi és nyugati szegélyéről vizsgált nagy klorid tartalmú vizek bromid tartalma több tíz mg/l-nyi értéket érhet el (9. ábra). Itt a bromid zöme nyilván a korai Pannóniai tó brakk-vizéből öröklődött. A kloridban szegény (Cl < 500 mg/l) vizekben a bromid kovarianciát mutat a KOI értékével (9. ábra), jelezve, hogy itt a bromid fő forrása a szervesanyag érése. Megemlítjük, hogy néhány, a terület északi részének brakkvízi rétegeiből gyűjtött nagy klorid tartalmú vízben szerves jód bróm vegyületekként is értékelhető komponenseket mutatott ki' a GC-MS vizsgálat.
