Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Vető István–Klopp Ágnes–Horváth István–Kárpáti Zoltán–Tóth György: A szervesanyag éréstermékei az alföldi termálvizekben – Előzetes értékelés
242 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVT. 4. SZ. 3. Az üledékes szervesanyag mennyisége, típusa és érettsége A szervesanyagnak szerves szénben (TOC) kifejezett mennyisége általában nem haladja meg a 1 %-ot, 1 %nál nagyobb TOC tartalmat a bazális márgák és a lignittelepes legkésőbbi miocén-pliocén folyami-tavi összlet mutat. A szervesanyag zöme szárazföldi növényekből származik, az algák hozzájárulása csupán a bazális márgák esetében jelentős (Hetényi, 1992). Az oldott metán -60 ezreléknél negatívabb d l 3C értéke szerint a felső 600 méter termálvizeit a bakteriális metán jellemzi (3. ábra és Karácsonyi, 1985). A nagy geotermikus gradiensnek megfelelően a szervesanyag érettsége gyorsan nő a mélységgel és a termikus szénhidrogén gázok képződése már max. 1200 m mélységben megindul (Holczhacker et al., 1981, Vető és Bertalanné Balogi, 1993). A 4. ábra példaként a nagymélységű Tiszapalkonya I magfúrás mintáiból deszorbeálódott CHgáz összetételének mélység szerinti változását mutatja. Tehát a vizsgált alföldi termálvizek tároló kőzeteinek jelentős része, ill. azok környezete már belejutott az olajképződést megelőző korai érés zónájába. o -1 400 •<u E 800 — 1200 — 1600 2000 • - T » 55-oe -and- RO-=>-0T37 % + + + + + u + § 5 1 20 100 l 1 1 1 1 40 60 80 CH-gáz metán tartalma (%) 4. ábra. A magmintákból deszorbeálódott CH-gáz összetételének változása a mélység függvényében a Tiszapalkonya I fúrásban 4. Vízanalitikai módszerek A kémiai oxigén igényt (KOI) az MSZ 448-20 szerint lúgos közegben KMn0 4-gyel végzett titrálással határozták meg. Az oldott szervesanyag oxidációjának termékei C0 2, víz és ammónia. A KMn0 4 nem oxidálja a telített szénhidrogéneket s az egyszerű szerves savakat. A huminsavat n-amilalkohollal extrahálták savas közegből, majd lúgos közegben visszajuttatták a vizes fázisba, és ebben mérték a szín erősségét. Az értékelést Fluka gyártmányai huminsav standarddal felvett kalibráció alapján végezték (OKI: Egyedi módszerek és eljárások leírása, 10.4.4.). Az ammónium meghatározása az MSZ 448//6-80 szerint történt. A szabad ammóniából és az ammóniumionból (továbbiakban ammóniumion) felszabadított ammónia katalizátor jelenlétében reagál az oldószerrel és a szalicilát-ionnal, kék színű indofenol származék keletkezik, amelynek szín-intenzitása 0,02 és 3,5 mg/l között - adott hőmérsékleten - az ammóniumion koncentráció egyértelmű függvénye. A jodid meghatározása az MSZ 448/16-87 szerint történt. A jodid-ion az arzenit-ionnak cérium(IV)-ionnal arzenáttá való oxidálását katalizálja. Meghatározott körülmények között a redox-folyamat sebességét a hozzáadott minta jodidion-koncentrációja szabja meg. A reakció végpontját indikátoroldattal jelezve, és a színátcsapásig eltelt időt mérve - ismert jodidion-koncentrációjú mintákkal felvett kalibrációs görbe segítségével - a jodidion-komcentráció meghatározható. A bromid mennyiségének meghatározása fotometriásan történt. Pufferolt közegben (pH 3-4,6) oxidálószer hatására a víz bromid-ion tartalmából fenolvörös jelenlétében brómfenolkék keletkezik. A reakcióban keletkező színes termék színintenzitása az oldat bromid-ion tartalmával arányos. (A reakció időfüggő. Nátrium-tioszulfát hozzáadása megállítja a reakciót.) 5. Víz-geokémiai viszonyok A következőkben az alföldi termálvizek kémizmusának mélység szerinti és területi változásait tekintjük át különös tekintettel a HC0 3 mennyiségére, a KOI értékére, ill. a, NH), jodid és bromid tartalomra. A vizsgált alföldi termálvizek zömmel Na-bikarbonát típusúak (5. ábra) és kevés kloridot tartalmaznak. Átlagos Ca, Mg és szulfát tartalmuk 14, 5 és 35 mg/l. Kloridban viszonylag gazdag (>500 mg/l) termálvizek csak a vizsgált terület É-i és Ny-i szegélyén ismertek, ahol a fő vízadónak tekinthető Törteli Formáció még a Pannóniai tó korai, csökkent-sósvízi korszakában keletkezett. 5000-1 4000 d Dl E o o X 3000 2000 1000 Cl-< 500 mg/L Cl-> 500 mg/L 2000 1 1 r 4000 Na+ (mg/L) I 6000 I 8000 5. ábra. A víz klorid tartalmának változása a Na-tartalom függvényében
