Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Hrabovszki Erika: A Dél-Alföld felszín alatti vizeinek nyomelem tartalma

224 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 4. SZ. ram lehetővé teszi a többváltozós statisztikai módszerekkel történő adatfeldolgozást, ezen belül a klaszter- és főkomponens analízis alkalmazását. A klaszter- és főkomponens analízisben standardizált alapadatok kerültek feldolgozásra. A kilenc nyomelem változót a csoportátlag módszer alapján klasztereztem. A módszer a csoportok közötti távolságot a két csoport egyed-párjai közötti távolságok átlagaként definiálja. A csoportok közötti hasonlóságjellemzése a korrelációs együtthatókkal történt. 1. ábra A nyomelem tartalom alapján eltérő vízminőségű csoportok területi elhelyezkedése 3 . Földtani háttér A vizsgált terület vízföldtani sajátosságai Urbancsek (1965), Erdélyi (1979), Rónai (1985), Molnár (1990) munkái alapján a következőekben foglalhatók össze: A negyedidőszak történetét a kéregmozgások és az erős éghajlatváltozások határozták meg. A vizsgált teriilet ciklusos kifejlődésű negyedkori képződményei folyóvízi feltöltődés eredményeképpen jöttek létre. A Dél-Alföld mai területén két mély medence, az egyik a Maros torkolat körül, a másik a mai Körösök vidékén alakult ki. Az első feltöltődésében a Duna játszott meghatározó szerepet, a Körös-medencét a Körös és a Berettyó töltötte fel. A gyorsan süllyedő részmedencék mellett lassan süllyedő teriiletek is kialakultak a Duna-Tisza közén és a Maros vidékén. A pleisztocén végén alakult ki a mai térszín. A nehézásvány vizsgálatok alapján elkülöníthetőek voltak a különböző vízgyűjtő területről származó üledékek. Ezen üledékek szemcseösszetételüket tekintve is különböznek egymástól. A szegedi süllyedék mélyebb rétegeiben 20-50 m vastagságú kavicsos homok, homok, iszapos agyag váltakozik. A felső 100-200 m-ben már túlnyomóan iszapos agyag található. A Körösmedencében főleg kőzetliszt és agyag halmozódott fel. 10 m vastagságot meghaladó homokréteg nem található. A Maros hordalékkúpot ugyanazon elágazó folyó építette fel. az üledék durva, és nem alkot összefüggő rétegeket. A folyóvízi összletben mind a durvább, mind a finomabb rétegek szemcseösszetételüket tekintve inhomogének, azaz a homok rétegek agyagot is tartalmaznak, de az agyag rétegek agyagtartalma sem több 50 %-nál. Röntgen diffraktometriás vizsgálatokkal mindkét területen a JATE Ásványtani- Geokémiai- és Kőzettani Tanszékén meghatározásra került egy-egy fúrásból, különböző mélységből származó minták ásványos összetétele. A minták kvarcot, plagioklász földpátot. kalcitot, dolomitot és illitet tartalmaznak. A mintákban előforduló földpát vékonycsiszolat vizsgálatok alapján egy értelműen albitnak bizonyult. 1. Duna üledékei 2. ábra A Dél-Alföld vízföldtani tájainak területi elhelyezkedése (Rónai, 1985) 4. Értékelés A vizsgált 133 kút nyomelem tartalmát tekintve, a kilenc nyomelem-változó alapján klaszteranalízissel hat eltérő vízminőségű csoportra osztható. A klaszteranalízissel kapott csoportok területi elhelyezkedése az 1. ábrán, az egyes csoportok nyomelem koncentrációinak átlag, médián és szórásértéke az 1. táblázatom van feltüntetve. Az 1-től 4-ig számozott csoportok elhelyezkedése Ny-K irányban követi egymást. Néhány területen a csoportok között átfedés van. A 4. és 5. csoport között teljes az átfedés. A csoportok mélység alapján is elkülönülnek egymástól. A 6. csoportba tartozó kutak vizeinek alumínium tartalma 0-tól eltérő. A vizsgált területen három vízföldtani egység különíthető el: a Duna üledékei. Maros hordalékkúp, és a Körösi süllyedek (2. ábra. Rónai 1985). Az 1.. 2. és 3. csoport területileg a dunai üledékein, a 4. a Körös medencében helyezkedik el. Az 5. csoportot alkotó 22 kútból 8 a Duna üledékein. 14 kút a Körös medencében helyezkedik el. A 6. csoportba tartozó 10 kútból 8 a Körös süllyedékre. 2 pedig a Duna üledékére esik. Az összes mintát figyelembe véve az egyes nyomelem komponensekre elkészített gyakorisági hisztogram alapján, amelyből a Sr. Sí és Ba hisztogramjait a 3. a, b, c. ábra mutatja be, megállapítható, hogy a Dél-Alföld területén a víz minősége nyomelemek szempontjából igen változatos, és csoportok elkülönítésére ad lehetőséget. Az így kapott csoportok területi elkülönülése hasonló az összes nyomelem alapján kapottal. Összehasonlítva a hat csoport átlagos kémiai összetételét (2. táblázat) az átlagértékek azt mutatják, hogy a