Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
4. szám - Veress Márton: A Vas megyei Bükfürdő édesvízi mészkő kiválásformáinak morfogenetikai csoportosítása
222 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVF. 4. SZ. - A maximális vízszint felett sima kiválási felület képződik. Az anyagkiválás valószínűleg a levegőbe kerülő vízcseppecskékből, vagy vízpárából történik. - Az oldalfal fordított lépcsőhöz hasonlítható, helyi vályúszerű bemélyedésének felső részénél néhány cm-es függő-cseppkövek, illetve hengeres képződmények sorakoznak, egymástól több cm-es távolságokba. Ezeken fecskefészkek ülnek. E zóna formáinak kialakulásában a falnak ütköző és a megtörő hullámok, majd azok visszacsorgó vízének lehet szerepe. - Ez alatt a még gallérmentes felületen teraszokból álló zóna helyezkedik el. A teraszok a maximális vízszinthez tartozó hullámzás övében alakulhatnak ki közvetlenül a hullámzás hatására. - A következő zónát a gallér alkotja. Ez a gallérváltozat oldalirányba kevésbé, függőleges irányba viszont jóval kiteijedtebb, mint azt említettük. E változat kialakulásának több oka is lehet. így az alacsonyabb vízhőmérséklet miatt a kiválás intenzitása kisebb, továbbá Oaz anyagkiválás részben a vályúszerű bemélyedést tölti ki. Az is valószínű, hogy a kiválás szélesebb sáv mentén megy végbe, az erőteljesebb vízszintingadozás, (ennek mértéke legalább 10 cm) illetve hullámzás miatt. A gallér felső felületét teraszszerű képződmények tagolják. Alsó felületén hengerek sorakoznak (a hengerek 2-3 cm magasak). A hengeres zóna két alzónára különül. A felsőbb helyzetűben szélesebbek (1-2 cm szélességűek), az alsóbb helyzetűben keskenyebbek a hengerek. A hengereket rovátkaszerű bemélyedések különítik el egymástól. A gallér teraszai az uralkodó vízszinthez tartozó hullámzás övében képződhetnek. A hengerek ezzel szemben a mindenkori vízszint alatt, de annak közelében alakulhatnak ki. Függőleges irányú kifejlődésük talán azzal hozható kapcsolatba, hogy a vízszint változása miatt a mindenkori anyaglerakódás helye folyamatosan eltolódik. 3. Összefoglalás A fürdőmedencék vízének mészanyag-tartalma változatos kiválási formákat alkotva a különböző helyzetű felületeken halmozódik fel. A képződési környezetet elsősorban a vízmélység és az áramlási sebesség alakítja. Vízáramlás hiánya esetén a képződési körülményeket a vízszintingadozás (ennek mértéke, gyakorisága), a hullámzás és a hullámtörés alakítják. Eltérő képződési környezet esetén különböző morfológiájú kiválási formák keletkeznek. Ahol vízáramlás mellett (kis vízmélységnél) történik a mészanyag kiválása, medencék, ahol ez nagyobb vízmélységnél megy végbe, fodrok és kúpok képződnek. Mind a medencéknek, mind a fodroknak és a kúpoknak különböző változatai alakulnak ki a vízáramlási sebesség nagyságától, valamint a kiválási felületek helyzetétől függően. Ahol a vízáramlás hosszabb-rövidebb ideig szünetel, a függőleges felületeken gallérok képződnek. Irodalom Balog A. (1982): Néhány magyarországi hévíz szilárd termékének ásványtani és geokémiai vizsgálata - Hidr. Közi. 7. sz. p. 312-318. Cholnoky J. (1940): A mésztufa vagy travertinó képződésről - Mat. és Term. Tud. Ért. 59. p. 1004-1010. Fügedi U.-Nádor A.-Sásdi L. (1990): A recski bánya mélyszintjének hidrotermális vízkőkiválásai - Karszt és Barlang I. p. 13-18. Megyeri M. (1996): Jelentés a BÜK-I. sz. kútvizsgálat méréséről - Geoinform Mélyfúrási Információ Szolgáltató Kft, Nagykanizsa, Kézirat Puskás M.-Szakács I. (1996): Bük Fürdő III. sz. termálkút vizsgálata Vízkutató Hidrogeológiai szakszolgálat Kft., Budapest, Kézirat Scheuer Gy.-Schweitzer F. (1983): Az édesvízi mészkövek keletkezéskörülményei és kifejlődésformái - Földr. Közi. 107 évf. 3-4. sz. p. 245-257. Vadász E. (1955): Elemző földtan - Akadémia Kiadó, Bp. Veress M. (1997): A büki gyógyvíz kiválásformái - Vasi Szemle LI évf. 2. sz. p. 179-190. A kézirat beérkezett: 1997. július 18 VERESS MÁRTON Egyetemi doktor. Szakterülete a kőzetmorfológia, ezen belül a karsztmorfológia és karsztgenetika. Elsősorban a fedett karsztosodást (fedett karsztos formák tipizálása, kialakulása, völgyfejlödés és karsztos üregesedés kapcsolata) és a karros formákat vizsgálta. Több, a karsztos folyamatok matematikai modellezéséhez alapul szolgáló genetikai elméletet is megalkotott. Kutatási területei elsősorban a Bakony, a Bükk, a Mecsek, a Kőszegi-hegység, az Erdélyi-Szigethegység, valamint több magas-hegység (Totes Gebirge, Durmitor, Júliai-Alpok). The morphogenetical grouping of concretion forms of travertine at Bük in Vas county Veress, M. Abstract: The morphogenetical grouping of concretion forms originated from the water of Bük in Vas county is shown. There are different developing environment according to the different concretion forms used the experience of observations. Different basin forms develop from streaming waler, where there is not so deep waler. Where the water is deep ripples and cones develop. (The morphological characteristics of these forms depend on the situation of formation area.) There are collars on verticai surfaces where the water streaming is broken for somé time. Keywords: hydrogeology, travertine, concretion forms.