Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Veress Márton: A Vas megyei Bükfürdő édesvízi mészkő kiválásformáinak morfogenetikai csoportosítása

218 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN Y 1998. 78. ÉVF. 4. SZ. só lejtő-szakaszon, ahol némelyik gát (hossza a dm-t is megközelíti) a felette elhelyezkedővel párhuzamosan fut (hosszanti gát). Ilyenkor lejtésirányba is gátak (kereszt­gát) fejlődnek ki. A keresztgátak ugyanabban a szintben több medencét különítenek el ugyanazon hosszanti gát mögött. A gátak teteje kissé lekerekített, hátszerű. A medencék a gátak szintjéig kitöltöttek, gömbös kifejlő­désű kiválással. Kis vízmélységű helyeken a fentebb bemutatott for­mák különböző vízáramlási sebességek mellett képződ­nek. A vízáramlási sebesség-függvényében a formakép­ződés sorrendje valószínűleg a következő: félmedencék (és sík peremű medencék) széles peremű medencék, kis­méretű", közepes méretű és nagyméretű keskeny peremű medencék, lépcsős medencék. 6. kép. Lépcsős medencék a III. kút vízelvezető árkának oldalában Jelmagyarázat: 1. felszín lejtésének iránya, 2. gömbös kifejlödésü, nem rögzült kiválások 2.1.2. Nagy vízmélységnél kialakuló formák Ezek képződhetnek a fürdőmedence oldalfalain, vala­mint annak aljzatán. Mindkét helyen alapvetően két for­matípus a fodor és a kúp forma különíthető el. 2.1.2.1. Az oldalfalak kiválásos formái 2.1.2.1.1. Függőleges helyzetű fodrok Elsősorban az 5. fürdőmedence oldalfalain fordulnak elő, amelyek lehetnek keresztirányuak (az áramlásra merőlegesek) és hosszirányúak (az áramlással megegye­ző irányúak). A keresztfodroknak két változata különít­hető el. Ahol az áramlási sebesség nagyobb (a fürdőme­dence ülőpárkányokkal megosztott részén) a fürdőme­dence oldalfalán keresztmetszetben aszimmetrikus fod­rok az áramlási irányba megnyúltak (7., 8. képek). A fodrok domború, lankás oldala fordul az áramlással szembe. A fodrok íveltségének a mértéke igen változatos lehet. A homorú oldal akkor is kifejlődik, ha az átelle­nes oldal egyenes lefutású. A fodrok íveltsége összetett is lehet. Ilyenkor a fodor homorú oldalába kisebb, ugyancsak homorú fodor-szakaszok mélyülnek. Ott, ahol az áramlási sebesség kisebb, keresztmetszetben szimmetrikus egyenes fodrok képződnek (8. kép). A fod­rok között az áramlási irányba megnyúlt ujjbegyhez ha­sonló bemélyedések sorakoznak (9. kép). 7. kép. Aszimmetrikus, íves keresztfodrok az 5. fürdőmedence oldalfaláról Jelmagyarázat: 1. vízáramlás iránya, 2. egyenes, aszimmetrikus hosszanti fodrok zónája, 3. íves (többnyire összetett) keresztfodrok zónája, 4. egyenes keresztfodrok zónája, 5. medence aljzat 8. kép. Az 5. fürdőmedence egyik ülőpadjának képződményei Jelmagyarázat: 1. vízáramlás iránya, 2. szimmetrikus keresztfodrok zónája, 3. egymáson kifejlődött kereszt- és hosszanti fodrok zónája (téglalap és sokszög alakú medencékkel), 4. ülőpad, 5. lefelé, az aljzat irányába csökkenő magasságú, aszimmetrikus, íves, keresztfodrok zónája, 6. az aljzat vízszintes helyzetű aszimmetrikus fodrai 9. kép. Ujjbegyhez hasonló bemélyedések szimmetrikus egyenes keresztfodrok között az 5. fürdőmedence oldalfaláról A hosszanti fodrok egyenes alaprajzúak, amelyek ke­resztmetszetben lehetnek szimmetrikusak, de aszimmet­rikusak is. Az egyenes hosszanti és keresztfodrok leg­gyakrabban egymás alatt kifejlődve önálló zónákat ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom