Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Scheuer Gyula: Izland gejzírjei és egyes hidrotermális területei

212: HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. ÉVT. 3. SZ. srtiaii" N-IM* © •ttaltf. IMM I. 10-71­© lü­9 ' Mlltt W p 4. ábra. A világ legismertebb gejzírjei kitörési magasságuk feltüntetésével (Sveinbjörnsdottir H.B. 1985 alapján kiegészítve) (1-3 USA. Yellowstone N.P.. 4-5 Izland, 6. Oroszország, Kamcsatka, 7. Új-Zéland). 5. ábra. A Hveravelliri hidrotermális terület áttekintő helyszínrajza a jelentősebb hidrotermák feltüntetésé­vel (Thoroddsen P. 1889 alapján módosítva) 1. Bazalt. 2. Moréna anyag. 3. Gejzírit. 4. Vizenyős terület. 5. Jelentő­sebb víz és gözfeltűrések 3.3. Reykjahverfi-i Hveravellir. Az ország északkel­eti részén fekvő Husavik várostól délre Reykjahverfi ne­vű tájegységen belül több kisebb-nagyobb hidrotermális terület található, amelyek közül a Hveravellir a legneve­zetesebb az ott felszökő gejzírek miatt. E hidrotermális mező egy észak-déli irányú kisebb patak völgyében he­lyezkedik el kb. 1500 m hosszúságban. A területen szá­mos fúrást mélyítettek és az ezekből feláramló gőzt je­lentős nagyságú melegházas zöldség és virág termesz­tésnél hasznosítják. Az itteni gejzírek egykor Izland északi részének legnagyobbjai voltak. Legnevezetesebb az Ystihver gejzír, amelynek kitörései korábban 10-12 m magasságot értek el. A gejzír 10 m 0-jű. kb. 3,0 m magas kovakúpot hozott létre, amelynek a tetején kb. 4­5 m 0-jű, 8 m mély kis tóból lövellődik fel a víz. Ma már csak 1-2 m-es kitörései figyelhetők meg 3-5 per­cenként követve egymást. A másik ismert gejzír az Uxahve, az előzőtől délre 150 m-re található, amelynek kitörései során kb. 2-3 m-re szökik fel a gőz és víz. 3.4. Krafla körüli hidrotermák. A Krafla Izland e­gvik legaktívabb vulkánjai közé tartozik. A holocénban történt kitörései elérik a 20-t. A történelmi időkben a legnagyobb kitörését 1724 májusában figyelték meg, a­mely olyan erőteljes volt, hogy átrendezte az egész kör­nyék arculatát. A Krafla a Myvatn tótól északkeletre 12 km-re található. Nyugati, délnyugati oldalán keletkezett a 32 km 2 nagyságú magas hőmérsékletű hidrotermális terület, amelyre geotermikus erőművet telepítettek (6. ábra). Igen látványos a fúrásokból feltörő gőz. A leghí­resebb Krafla környezetében a Viti, amely az 1724. évi kitörés alkalmával keletkezett 300 m 0-jű kráter sma­ragd színű tóval. A Viti mellett még két kisebb egymás­ba nyíló kráter található. Az egyikben - Litla Vitiben i­gen aktív gáz- és gőzfeltörések és iszapkatlanok vannak, a másikban pedig melegvizű tó helyezkedik el. E hidro­termák környezetében sárga kénkiválások figyelhetők meg. A Krafla környékének másik érdekes hidrotermális mezője a Leirhnjukur-i. ahol szintén gőz- és gázfeltö­rések és iszapkatlanok vannak. Az itt látható változatos, főleg sárga-vörös színű kiválásokat a kén és vas okozza. 3.5. Namafjall - Hverarönd-i hidrotermák. A My­vatn tó északi részétől keletre több érdekes és látványos hidroterma mező helyezkedik el az 1. sz. főút közelében (6. ábra). A tóhoz legközelebb eső a Bjarnarflag-i. ahol napjainkban kisebb geotermikus erőmű működik. Itt egykor kénbánya is működött. Tovább haladva kelet felé kb. 5 km-re a tótól érhetők el a Namafjall-i magaslatok, ahol a feltörő kénes gázok és gőzök a riolitos kőzeteket már erősen elbontották és jelentős kénlerakódásokat hoztak létre. Közvetlenül e magaslatok keleti lábánál ta­lálható a Hverarönd-i hidrotermális terület, ahol igen érdekes iszapfortyogók-iszapkatlanok a leglátványosab­ban E részen korábban több kutató fúrást is mélyítettek, amelyekből ma is nagy erővel tör fel a kénes gőz. A hid­roterma mező nevezetes még a kénlerakódásairól is. 3.6. Askja-i hidrotermák. Az Askja is Izland neve­zetes aktív vulkánjai közé tartozik. Környezetében több kisebb-nagyobb hévforrás található. Közülük legneve­zetesebb a Viti, amely az 1875-ben történt kitörés al­kalmával keletkezett kráterben létrejött hévforrástó. A krátertó hőmérséklete bemondás szerint 24° C. de a Krafla egyes kitörései alkalmával ez az érték jelentősen megemelkedik. így pl. az 1963-as kitörés után a tó vize 40° C-ra melegedett. A tó vízszintje a kráter peremétől Roland! O o

Next

/
Oldalképek
Tartalom