Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

4. szám - Molnár Sándorné Kiss Ágota: Szeged ivóvízellátása az 1989-től 1996-ig terjedő időszakban

193 Szeged ivóvízellátása az 1989-től 1996-ig terjedő időszakban Molnár Sándorné Kiss Ágota József Attila Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszék 6722. Szeged, Egyetem utca 2- 6. Kivonat: A város vízellátását kizárólag rétegvíz-kutakból termelt vízzel biztosítják. A cikk 1978-1996 között a víztermelés változásainak hatását vizsgálja a kutak nyugalmi vízszintjére. Tárgyalja továbbá, hogy a várostól 17 km-re 1986-ban épült vízmütelep üzemelése milyen hatással van a városi kutak nyugalmi vízszintjére. Az adatok alapján megállapítható, hogy a termelésváltozás és az É-i Vízmű üzembe állítása milyen módon befolyásolja a kutak nyugalmi vízszint alakulását. Kulcsszavak: víztermelés, nyugalmi vízszint, vízmű, vízkészlet Bevezetés A Hidrológiai Közlöny 1997. 5. számában az 19781991 közötti időszakban Szeged ivóvízellátását biztosító mélyfúrású kútjainak vízszintváltozásait a víztermelés tükrében vizsgáltuk. Ebben az időszakban a kutak nyugalmi vízszintje 2-3 m-rel a terepszint alá süllyedt. A süllyedés az 1980-as évek közepéig tartott, addig, míg a várostól 17 km-re telepített vízmű folyamatos üzemelése nem kezdődött meg. Az új kútcsoport beállításával a város alatti vízadó rétegek terhelését lehetett csökkenteni, és egyben a depressziós terület nagyságát növelni. Jelen munkában az 1989-tól 1996-ig terjedő időszak víztermelését és nyugalmi vízszintváltozásait tanulmányozzuk. Ez a szakasz igen jelentős, mivel a korábbiakhoz képest ellentétes folyamatok játszódtak le, vagyis a víztermelés mennyisége csökkent, a nyugalmi vízszintek pedig emelkedtek. A korábban tervezett fejlesztési tervek, amelyek még víztermelés növekedéssel számoltak, így elavulttá váltak, és új terveket kell készíteni. Új kutak létesítése helyett a már meglévő kútkapacitásokat kell optimálisan kihasználni. Ez a kutak termelésének átszervezését igényli. Az új helyzet okozta tendenciák alapján a mélyben lejátszódó vízutánpótlódási folyamatokra, az utánpótlódás sebességére és nagyságára, illetve a vízutánpótlódás milyenségére kívánunk következtetni. A város vízellátási rendszere Szeged vízellátását a 150-550 m mélységközben található pleisztocén vízadó rétegekre telepített inélyfuratú kutak biztosítják. Ebben a mélységközben 15-20 középés durvaszemcsés homokréteget tudunk elkülöníteni. A kutak a város területén 3-5-ös csoportokban találhatók. Az egyes kútcsoportokhoz tartozó kutak egymáshoz igen közel - 10-30 in - távolságra vannak. (Kút-egymásrahatás szempontjából lényeges, hogy egy kútcsoporton belül a kutak különböző mélységben levő rétegeket csapolnak meg). A kutak kb. 90 %-a az 1960-as 1970-es években épült ki. Kivételt képez a bevezetőben már említett, és a várostól 17 km-re levő Északi Vízmütelep. Az itteni kutakat az 1980-as évek elején fúrták. Ma a fogyasztói igények váltakozásának függvényében ez a telep szolgáltatja a vízművek által termelt ivóvíz felét, harmadát. Az adatok feldolgozása A vízművek által rendelkezésre bocsátott nyugalmiés üzemi vízszint, valamint vízhozam adatokat az 1991ig terjedő időszak feldolgozásához hasonló módszerrel dolgoztam föl (Molnárné, 1997). A kutakat vizmütelepenként és a szűrők elhelyezkedése szerint csoportosítottam. A 150-550 m-es mélységközben nyolc vízadó szint különíthető el. A kiugró értékek a Namilov és a Dixon statisztikai próbák segítségével szűrhetők ki. Ezek a próbák a kiugró értékeket valószínűsítik és alkalmazásuk feltétele a normális hibaeloszlás. Az ilyen módon korrigált adatok éves átlagát grafikonokon ábrázoltam. Az Északi Telep adatainak feldolgozására külön került sor, mert az itteni és a város alatt elhelyezkedő rétegek közötti kölcsönhatás még nem tisztázott. A bemutatott diagramokon a vízművek éves terinelésadatai külön szerepelnek, mivel a nyugalmi vízszint változásokat ennek tükrében kívántam értelmezni, de mélységközönként az éves átlagokat is számoltam. Az így kapott eredmények szintén grafikonokon láthatók. Az eredmények értékelése A szegedi terület vizsgált kútjainál az elmúlt 18 évben mind a nagy mértékű nyugalmi vizszin-süllyedést. mind a nagy mértékű emelkedést meg lehetett figyelni. Az éves víztermelést ábrázoló /. ábra mutatja, hogy az elmúlt időszakot két nagy szakaszra lehet bontani. Ebből adódóan a kutak üzemelési paramétereit, valamint a nyugalmi vízszintek alakulását is Az első szakasz 1978-199l-ig tartott. Az időszak kezdetét a gravitációs vízkivételi módról a búvárs/.ivaty-