Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
3. szám - Hankó Zoltán: Hajózható vízfolyások kisvízi szabályozásáról
HANKÓ Z.: H tjózható vízfolyások kisvízi szabályozásiról 169 rr 1/2 rr 1/2 Aj.R*' 3.—— = A rR t 2' 3.—— = n. n _A LR L 2/3 \ 1/2 1 + 0,75. azaz behelyettesítve és rendezve: A. w l t{i + \) D [(bJW)!^^)] f^TW} W) 3/10 1 + 0,75.. b rb t b{ /2 /. óira. £gy tetőponti kisvízi keresztszelvény jellemzői Ha a keresztszelvény morfológiai, a vízi út keresztmetszeti, valamint a hidraulikai jellemzők közötti kompatibilitás nem áll fenn, akkor a (14) összefüggésnek nincs valós, pozitív gyöke (a tetőponti keresztszelvény nem tudja befogadni a tervezett vízi utat). A tetőponti keresztszelvény jellemzőit az 1. ábra mutatja be (6/a és b egyenlet). A tetőponti szelvénytől az inflexiós szelvény felé haladva b t -> b, és h, -» h„ közbeeső helyzetben a víztükör szélesség: b x > a vízmélység: h x a helyszínrajz illetőleg a hossz-szelvény nyomán adódik, míg a keresztszelvény alakját jellemző hatványfüggvény kitevője: \n\h x!(h x-D)\ P* In (bJW) (15) (14) Mint látható, ebben az összefüggésben az egyedüli ismeretlen mennyiség a tetőponti keresztszelvényben a szabad víztükör szélességét jelző b t, tehát ez fokozatos közelítéssel számítható, majd a (7) összefüggés segítségével a tetőponti keresztszelvény legnagyobb vízmélysége, h t, is adódik. ahol b t > b x > bi és h t > h x > h, egyenlőtlenségeknek kell fennállniuk a Fargue - Girardort-i tapasztalatokkal összhangban, miközben a vízi út keresztmetszeti jellemzői (W és D) állandók. 4. A kisvízi meder helyszínrajzi vonalozása, hosszszelvénye A kisvízi szabályozás akkor a leggazdaságosabb, ha a kisvízi meder görbületi viszonyaival beleillik a középvízi meder helyszínrajzi vonalozásába. Első közelítésben a kisvízi meder görbületi sugarát és ívhosszát azonosnak vehetjük a középvízi meder megfelelő értékeivel, tehát feltételezhetjük, hogy a középvízi és a kisvízi meder tengelyvonala fedésben van. A kisvízi hossz-szelvény (a felszíngörbe és a fenék vonala) ugyancsak a középvízi meder adottságai közé illesztendő be, figyelemmel a további, döntően környezeti szempontokra, mint a mellékágak vízellátása, a kisvízi felszíngörbével meghatározott talajvíz felszín magassági helyzete stb. 4.1. A helyszínrajzi vonatozás 2. ábra. A sodorvonal (r^), a homorú (r av x), és a domború (rj partéi sugara és az ív jellemző szögei az r c sugarú ív helyszínrajzi vázlatán Az r c [m] görbületi sugarú ív helyszínrajzi vonalozása is leírható matematikai alakban. A kisvízi sodorvonal görbületi sugara: {pt - h) sin 71 a" a* (16) (*u-<X d ahol otu - a d az ív középponti szöge, míg o^ - a* a felvízi és alvízi határok között változó szög. A kisvízi homorú part görbületi sugara: r m x=r c + (b, / 2) + (b t - b). sin /r. (17) a-a,
