Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

3. szám - Major Pál: Nemzetközi Hidrológiai Dekád (1965–1975) és Nemzetközi Hidrológiai Program (1975–1983) Magyarországon

164 Nemzetközi Hidrológiai Dekád (1965-1975), és Nemzetközi Hidrológiai Program (1975-1983) Magyarországon Major Pál, Vituki Rt. 1095. Budapest, Kvassay J. u. 1. Kivonat: Az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programja és a WMO Operatív Hidrológiai Programja Magyar Nemzeti Bizottsága 1998. március 10-i ülésén - a jelenlegi NB megalakulásának 5. évfordulóján - emlékezett meg eddigi és régebbi tevékenységéről. Az alábbi beszámoló a működés kezdeti 18 évét foglalja össze. Kulcsszavak: hidrológia, nemzetközi kapcsolatok, vízügyi történelem. Az NHD programját az UNESCO kezdeményezte és indította el 1965-ben, azzal a céllal, hogy egy világméretű együttműködés valósuljon meg a hidrológia területén. Magyarország az elsők között csatlakozott e programhoz. A csatlakozás irányítója, dr. Lászlóffy Woldemár professzor szerint "Magyarországon a hidrológiának már hosszú múltja van, és minthogy az ország két nagy, nemzetközi folyó, a Duna és a Tisza vízgyűjtőjére esik. az együttműködés más folyó menti országokkal elkerülhetetlen. Magyarország helyzete a Duna-medencében meg is követeli, hogy támogasson minden nemzetközi törekvést, amelyben szomszédaival együttműködhet, és amelyben támogathatja és segítheti a fejlődő országokat is. A Kárpát-medence, mint földrajzi, hidrológiai egység előírja e terület vízgazdálkodási problémáinak megoldása során az egyöntetű hidrológiai, technikai és gazdasági közelítések alkalmazását." Magyarország számára ezért volt elsőrendű fontosságú az UNESCO világméretű hidrológiai programja, amelynek hatására hazánk bilaterális és regionális tevékenységek során gyümölcsözően együttműködhetett a szomszédos országokkal is. Az NHD Magyar Nemzeti Bizottsága az OVH támogatásával alakult meg 1965-ben, és 27 tagja képviselte a magyarországi vízgazdálkodás és hidrológia területén érdekelt intézményeket. A folyamatos munka legsürgősebb és legfontosabb kérdéseiben az NHD MNB munkáját egy 8 tagú Intéző Bizottság segítette, míg a MNB tevékenységét a VITUKJ-bzn alakult titkárság segítette. Az előlegezett bizalom jele volt, hogy az NHD első nemzetközi eseményét, a kísérleti és reprezentatív területek szimpóziumát Budapesten rendeztük mintegy 300 résztvevővel Ebből az alkalomból alakult meg a reprezentatív és kísérleti vízgyűjtők munkacsoportja, amelynek Magyarország állandó tagja lett. Az első NHD publikáció is e tárgykörben jelent meg 1968-ban az UNESCO 4 nyelvén, magyar társszerző közreműködésével. Az NHD MNB aktívan részt vett a 2 éves időközökben megtartott koordinációs ülések munkájában is. Ugyanakkor magyar szakértők részvételével zajlottak azok a munkacsoport ülések, amelyek a kölcsönös információ csere jegyében zajlottak, többek között az oktatás területén is, hiszen Magyarország egyik legfontosabb erkölcsi és financiális hozzájárulása volt az NHD programjához a minden második évben megrendezésre kerülő Nemzetközi Posztgraduális Tanfolyam. A 6 hónapos angol nyelvű tanfolyamon elsősorban magyar szakemberek oktatták a világ minden kontinenséről jelentkező, fejlődő országok mintegy 28 nemzetének hallgatóit. A DECAD programjában nagy szerepet kaptak a bilaterális és regionális együttműködések is. A dekádnak már az első évében bilaterális együttműködés kezdődött a magyar-csehszlovák, magyar-NDK és a magyar-osztrák Nemzeti Bizottságok között. Ugyanakkor részt vettünk az akkori európai szocialista országok regionális dekád együttműködési programjában, amelynek keretében tervezték létrehozni többek között a Közép és Keleteurópai térség felszíni lefolyási valamint a Kárpátokhidrológiája téma keretében a különböző vízmérleg-elemek térképeit. A regionális együttműködés keretében kezdődött el a Duna-medence országai információ cseréje, kiválasztott hidrológiai állomások jellemző havi adatainak közreadásával, angol nyelvű kiadványokban. A DECAD periódusa alatt számos nemzetközi esemény zajlott a MNB szervezésében Budapesten, többek között az alábbi rendezvények: River reguládon and sediment transport, The application of geophysics in water exploration, Multi-purpose river reguládon, The prediction ofwater demands, The methodology ofwater resources management and the water balance. A fent körvonalazott NHD tevékenységeken kívül számos fontos, hidrológiai kutatási project kidolgozása folyt Magyarországon, amelyek eredményei a különböző nemzetközi rendezvényeken is megjelentek. Lemérhetően tekintélyes volt az a haladás amely megvalósult az NHD célkitűzései szerint a Föld és a különböző kontinensek vízháztartásának megismerésében, valamint a természetes vízmérleg leírásában. Mindemellett, a tíz éves programmal a végső cél nem volt elérhető, hiszen nyilvánvalóvá lett, hogy ki kell terjeszteni a földi megfigyelő hálózatot, fejlesztve a megfigyelési módszereket, beleértve akkor a szatellit megfigyeléseket is. Az NHD legfontosabb teljesítményének értékelték egy egységes módszerrel működő hidrológiai állomáshálózat kifejlesztését és kísérleti területek létrehozását, a Föld kü-