Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)

3. szám - Bonta Imre–Homokyné Ujváry Katalin–Zsótér Ervin: Az évszázad árvize Közép-Európában

162 4. A mennyiségi csapadék-előrejelzések értékelése Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 1978 óta rendszeres, 24 órás mennyiségi csapadék-előrejelzés készül a Duna és a Tisza külföldi vízgyűjtő területeket is magában foglaló 18 rész-vízgyűjtőjére Az előrejelzés kezdetben az u n. találkozási modellre épült. A modell szerint csapadékot ott várhatunk, ahol a csapadék-keletkezés szempontjából fontos paraméter értékek (feltételek) kedvező találkozása megvalósul, (innen kapta a modell az elnevezését), azaz ahol magas a potenciálisan kihullható vízmennyiség, jelentős a vertikális feláramlás és kedvezőek a telítési viszonyok. Az utóbbi években a találkozási modell mellett a 24 órás mennyiségi csapadék-előrejelzések készítésénél egyre nagyobb szerepet kapnak a külföldről érkező számítógépes csapadék-előrejelzések is. Az igen rövid időszakra történő előrejelzéseknél, illetve riasztásoknál pedig az aktuális időjárási helyzet alapos, minden részletre kiterjedő analízise, valamint a radar és a műhold információk alkalmazása nyújtja a meteorológusnak a legfontosabb támaszt. A több napra szóló csapadék-előrejelzéseknél az előrejelzett időjárási mezők kiértékelése mellett döntő jelentőségűek a modell által prognosztizált csapadékmezők vizsgálata. Az elmúlt évekhez képest ugyan ezeknek a beválása sokat javult, de egyedül a számítógépes előrejelzésekre alapozva mind a mai napig még nem lehet megbízható csapadék-előrejelzéseket készíteni. Ez vonatkozik az általunk bemutatott időszakra is. A július l-jén futtatott ECMWF modell (több európai ország együttműködésével fejlesztett modell) például a július 5-től 8-ig terjedő időszakra a 9. ábrán látható csapadékmezőt jelezte előre: 9. ábra Az ECMWF modell által elörejelzett csapadékmennyiség 199". július 5-e és S-a között Ezt összehasonlítva a 2. ábrán látható tényleges csapadékmezővel, megállapíthatjuk, hogy a modell egyrészt jelentősen alábecsülte a várható csapadék-mennyiségeket, másrészt a csapadék-zóna tengelyét keletebbre adta. Megjegyezzük, hogy a 4-én futtatott modell a szóbanforgó időszakra ugyan több csapadékot prognosztizált, de a modell ekkor is alábecsülte a csapadékmennyiséget és a csapadék-zóna tengelyét továbbra is keletebbre adta. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. EVK 3. SZ.. A július második felében lehullott nagy csapadékok esetén sem sikeres a numerikus előrejelzés. A július 14én futatott ECMWF modell egészen más csapadékképet prognosztizált a kritikus napokra. Példaként bemutatjuk a július 18-ára elörejelzett csapadék-mezőt (10. ábra). 10. ábra Az ECMWF modell által elörejelzett csapadékmennyiség 1997. július 18-ára Ezt összehasonlítva a tényleges képpel (5. ábra), megállapítható, hogy a modell lényegesen nyugatabbra adta a maximális csapadék helyét, mint az a valóságban volt. A július 17-én a 12 UTC-s anyagból készült csapadék-előrejelzés már lényegesen jobban közelíti a csapadék-értékeket, a 19-ére szóló előrejelzésen (11. ábra) az okklúziós folyamat is jól látható, bár az értékekben itt is van eltérés. Az ECMWF modell által elörejelzett csapadékmennyiség 1997. július 19-ére Az 1997. júliusi nagy dunai árhullámok idején áz /döjárási Előrejelző Osztályon is készültek mennyiségi csapadék-előrejelzések. Az 1 táblázat az elörejelzett és a tényleges csapadék-mennyiségeket tartalmazza területi átlagban, mm-ben, a Duna ausztriai és morvaországi vízgyűjtőjén 1997. júliusában: 1. táblázat Vízgyűjtő Csapadék VII. vn. vn. VII. vn vn. 05. 06. 07. 08. 18. 19. Ausztriai Elörejelzett csapadék 27 20 15 2 33 12 vízgyűjtő Ténvleges csapadék 38 12 22 1 19 18 Morvaországi Elörejelzett csapadék 16 34 18 6 19 15 vízgvűjtö Ténvleges csapadék 33 52 43 24 30 19