Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
3. szám - Bonta Imre–Homokyné Ujváry Katalin–Zsótér Ervin: Az évszázad árvize Közép-Európában
158 HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 1998. 78. É'v' F . 2. SZ. 2. ábra Az 199". július 5.-9. között lehullott csapadék-mennyiségek területi eloszlása Ebből a frontális hullámból önálló ciklon alakult ki. Ez a kelet-európai anticiklon következtében nem tudott kelet felé helyeződni, ezért több napon keresztül a medence északi-északkeleti része felett örvénylett. A ciklon kimélyülését elősegítette, hogy előzőleg a Balkánfélszigeten és Ukrajnában igen meleg levegő halmozódott fel. Ennek következtében a ciklon előoldalán erőteljes volt a meleg advekció, ami a ciklon hőmérsékleti mezejének kiélesedését, ezáltal a ciklon erősödését okozta. A ciklon csapadék-hatékonysága a 2. ábrán látható. Tiszán (1980), vagy akár csak néhány nap kritikus csapadék értéke miatt árhullám vonult le a Körösökön (1995. december). Az említett esetekben a lehulló csapadék mennyisége azonban messze elmaradt az 1997 júliusában 3-4 nap alatt lehulló értékektől. 2. A július elején kialakult árhullám meteorológiai okai Közép Európában július folyamán először 5-e és 9-e között hullott jelentős csapadék. Július 5-án északnyugat felől egy hidegfront érte el a Kárpát-medencét, amelyen a Kárpátoktól kissé északra hullám képződött. A 3. ábra-sorozaton a ciklon helyzetét és fejlődését követhetjük nyomon a 850 hPa (kb. 1500 m) és az 500 hPa-os (kb 5500 m) szinteken. Az ábra-sorozaton kiemeltük azokat a területeket, amelyeken belül az 500 hPa és az 1000 hPa között a levegő telítéséhez közeli, és kijelöltük a nedves szállító szalag tengelyét is. Felrajzoltuk továbbá a 850 hPa-os szint magasságában uralkodó áramlási viszonyokat Az ábra-sorozaton jól látható, hogy július 6-tól az örvény közepe mind az alsó szinteken (850 hPa-on). mind a magasban (500 hPa-on) a Kárpát-medence fölött található Kezdetben az örvény környezetében mindenütt, későbbiekben azonban csak a ciklon nyugati és északi, tehát a hátoldalán telítéshez közeli a légállapot. A meleg, nedves szállító szalag tengelye 5-én még délnyugatészakkeleti irányítottságú, majd 6-ától kezdve a nedves szállító szalag előbb északra, majd nyugatra fordul, vagyis visszahajlik. Ennek a folyamatnak döntő jelentősége volt a Magyarországtól északnyugatra kialakult heves csapadék-tevékenység létrejöttében A Bécsimedence és a cseh-ntorva területek fölé az említett nedves szállító szalag ugyanis egyre nagyobb kihullható vízmennyiséggel rendelkező levegőt szállít. A mindvégig telítéshez közeli légállapot, az erős ciklonalitás, és a 850 hPa-on megfigyelhető jelentős sebességi és iránymenti konvergencia (a cseh-morva térség nyugati oldalán erős északnyugati, míg attól keletre gyenge északkeleties áramlás van), jelentősen hozzájárult a heves esőzések kialakulásához A kiemelkedő csapadék értékek létrejöttében a térség hegyvonulatai is szerepet játszottak, az észak-északkelet felöl érkező, nagy nedvesség-tartalommal rendelkező légtömegek kezdetben a Kárpátok és Szudéták, majd az Alpok hegyvonulatának ütközve torlódtak, így a hegyvidékek északim oldalán jelentős orograftkus csapadéktöbblet jött létre. A jelentős orograftkus csapadéktöbbletet a hegységek gerincére közel merőleges 70-90 km/órás sebességű, csaknem telített, és nagy kihullható
