Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
3. szám - Zilahy András: Elárasztott területek felmérése multiszenzoros távérzékeléssel
ZILAHY A: Elárasztott teróletek l' elméreése. 155 Az elöntött térségeken az ivóvíz is könnyen elszenynyeződik, ezáltal növelve a fertőzések veszélyét. A felmérések elvégzésével lehetővé válik egyes rovarok szaporodási útvonalainak feltérképezése és a megfelelő intézkedések meghozatalának támogatása. Az 1984 októberében végzett SIR-B program keretébea az űrrepülőgép egy HH polarizált, L-sávon működő, változtatható látószögű SAR műszert hordozott, és Bangladesh felett végeztek árvízi megfigyeléseket (Imhoff és Mc C.andless, 1988). Referenciaként egy két héttel korábbi Landsat MSS felvétel, valamint terepi vízállásmérések szolgáltak. Az igen pontos eredményeken túl a radarképek felhasználásával lehetőség nyílt a dél-bangladesi, 12-13 méter magas, 100 % fedettségű mangrove-erdő alatt is kimutatni az árvizet, az összes beállítható látószög felhasználásával. Hasonló mérések elvégzésére a RADARSAT megjelenéséig (mely csak 1996. első félévétől működik) várni kellett - eltekintve a harmadik űrrepülőgép-programtól (SIR-C) hiszen a föld körül keringő egyéb radar műholdak látószöge fix, nem változtatható, és ezáltal nem képesek elegendő információt szolgáltatni a növényzet által takart területekről. 5. Összefoglalás Az árvizek által elöntött területek gyors és pontos felmérésére nagy szükség van, egyrészt az árvízzel veszélyeztetett térségek feltérképezése céljából, másrészt az esetleges katasztrófák elkerülése végett hozott kitelepítési és egyéb döntések meghozatala végett, valamint utólag a károk felmérése érdekében. A vízzel borított területek határvonalát helyszíni mérésekkel gyakran nem lehet megfelelő pontossággal, illetve gyorsasággal felmérni, ezért ebben a feladatban a távérzékelés hasznos segítőtársnak bizonyulhat. Napjainkban számtalan mesterséges hold kering a Föld körül, melyek szenzorai rendszeres felvételeket készítenek a felszínről. A távérzékelés útján nyert adatokat leginkább olyan területeken lehet sikerrel alkalmazni, ahol a földi megfigyelések nem rendszeres jellegűek, vagy nem volt lehetőség megfigyelések elvégzésére, illetve ahol egyáltalán nem készül földi megfigyelés (ritkán lakott térségek). Az árvizek megfigyelésénél leggyakrabban a multiszenzoros technikát alkalmazzák, ahol több, általában különböző szenzor által készített felvétel együttes elemzésével, keverésével készítenek úgynevezett kompozit képeket. A keverés alapvető követelménye, hogy a felvételek azonos módon és azonos referencia-koordináták alapján legyenek geometriailag korrigálva. Ha a felvételek felbontóképessége (különböző típusú szenzor esetén) eltér, akkor újra-mintavételezést is végre kell hajtani. Multitemporális analízisnél, azaz ugyanazon szenzor által, de különböző időpontokban készített felvételek együttes vizsgálatánál a radiometriai korrekció lehető legnagyobb mértékű egyezésére kell törekedni, a geometriai korrekció mellett. A korrekciós műveletek a gyakorlatban sokszor hosszadalmas munkával érhető csak el, és gyakran csak megközelítő eredményeket kapunk. Helyi és regionális árvizek esetén a Landsat MSS és TM, valamint a SPOT nagyfelbontású, optikai szenzorai, a NOAA AVHRR meteorológiai szenzor, valamint az ERS-l/ERS-2, a JERS-1 és a R AD ARS AT-1 műholdak aktív mikrohullámú radar szenzorai alkalmazhatók sikerrel. Nagy kiterjedésű (több ezer, vagy több tízezer km 2) árvizek esetén felhasználhatók még más, gyengébb felbontóképességű szenzorok is, mint a geostacionárius pályán álló meteorológiai műholdak érzékelői (pl. Meteosat, melynek "legfinomabb" felbontóképessége 2.5 km x 2.5 km), vagy pl. a mikrohullámú SSM/I, melynek felbontóképessége (egy képpont mérete a Földfelszínen) 15 km x 13 km és 69 km x 43 km között változik. A távérzékelés operatív alkalmazása ugyan még várat magára, főleg a technika korlátai miatt (pl. fix látószög és ritka átvonulás a radar műholdaknál, gyenge felbontóképesség a meteorológiai műholdaknál), de az árvizek területén is megkezdődött a távérzékelés felhasználása. A bemutatott alkalmazási példák segítségével bepillantást nyerhetünk a különböző módszerekbe. A jövőben várható új megfigyelő műholdak segítségével reményeink szerint megteremtődik a közel valós idejű árvízi megfigyelés technológiai alapja, és megszülethetnek az első komplex, teljes vízgyűjtő területeket lefedő megfigyelő rendszerek. A távérzékelés eredményeit különböző hidrológiai modellekkel összekapcsolva, illetve az atmoszférikus folyamatok párhuzamos nyomon követésével olyan többlet-információhoz juthatunk, mely nagy mértékben hozzájárulhat a katasztrófahelyzetek elkerüléséhez, a vízgazdálkodási tervezés megkönnyítéséhez. 6. A fontosabb rövidítések és mozaik-szavak magyarázata AMI Aktív mikrohullámú műszer (Active microwave instrument) ATSR Hosszanti pásztázó radiométer (Along-track scanning radiometer) AVHRR Továbbfejlesztet nagyon-nagy felbontású radiométer (Advanced very high-resolution radiometerj DEM Digitális felszínmodell (Digital elevation model) ERS Európai távérzékelési műhold (European Remote Sensing Satellite) GIS Földrajzi információs rendszer (Geographical information system) GMS Geostacionárius meteorológiai műhold (Geostationary meteorological satellite) GOME Globális ózon-megfigyelő berendezés (global ozone monitoring equipment) IRS Indiai Föld-megfigyelő műhold (Indián Remote Sensing Satellite) JERS Japán Föld-megfigyelő műhold (Japanese Earth Resources Satellite) MSS Több-csatornás pásztázó szenzor (Multispectral scanner) MWR Mikrohullámú radiométer (Microwave radiometer) NOAA Nemzeti Oceanológiai és Atmoszferikus Felügyelet (National Oceanic andAtmospheric Administration) PRARE Precíziós hatótávolság-mérő berendezés (Precise rangé and range-rate equipment) RA Radar magasságmérő (Radar altimeter) SAR Elektronikus úton megnövelt laicseayilású radar (Synthetic aperture radar) SIR Radar szenzor az űrrepülőgépen (Shuttle imaging radar) SPOT Francia Föld-megfigyelő rendszer (Systéme Probatoire d'Observation de la Terre) M Tematikus térképező (Thematic mapper) IRMM Trópusi esőzést mérő program (Tropical Rainfall Measuring Mission)
