Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
3. szám - Zilahy András: Elárasztott területek felmérése multiszenzoros távérzékeléssel
ZILAHY A-: Elárasztott teróletek l' elméreése. 151 sok szempontjából ezek közül kiemelkedik a legidősebb, amerikai Landsat rendszer, valamint a francia SPOT, melyek nagy felbontóképességű képeket szolgáltatnak, az amerikai NOAA sorozat, melyet meteorológiai mérésekre terveztek, az aktív mikrohullámú érzékelőkkel felszerelt európai ERS-l/ERS-2, a japán JERS-1, valamint a kanadai RADARSAT. A napjainkban hidrológiai felhasználásra kerülő műholdakról készült összefoglaló áttekintésével (3. táblázat) megállapítható, hogy egy-egy szenzor igen különböző területeken is alkalmazható. Mindazonáltal megjegyzendő az a fontos tény, hogy a szenzorok egyikét sem közvetlenül hidrológiai változók mérésére tervezték (a vizsgált frekvenciatartomány és felbontóképesség beállításával), ezáltal a mérések csak megközelítik az elvileg elérhető legjobb eredményeket. A jövő ebben a tekintetben is hozhat kedvező fordulatot, mert igen sok. részben egyenesen hidrológiai alkalmazásra tervezett millióidat terveznek pályára állítani (2. táblázol). Ezek közül külön említést érdemel a TRMM műhold, mely elsőként fogja megkísérelni a esapadék kvantitatív, valamint 3-dimenziós eloszlásának mérését az űrből, aktív mikrohullámú technológiával. A műholdat (mely más műszereket is hordoz majd) 1997. novemberében juttatják Föld körüli pályára Japánból, és a tervek szerint a jövő év első felében kezdi meg rendszeres adatszolgáltatását. Jelen tanulmány keretei között nincs lehetőség valamennyi, akár csak részben is hidrológiai változók mérésére használt műhold bemutatására, ezért csak a leggyakrabban használt három csoport rövid jellemzésére szorítkozunk. 3. táblázat Hidrológiai paraméterek mérésére alkalmazott műholdak és szenzoraik (A dőlt betűvel szedeti műholdak rövid bemutatását lásd alább.) Paraméter Műhold / szenzor Csapadék-intenzitás/uiennyiség Felszíni albedo Hótakaró Napsugárzás Növényzet Talajfelszín hőmérséklete Talajnedvesség Tal.nedvs. és hóolvadás megvált. Területhasználat Vízszint GOES, SSM/I, Meteosat A VHRR, ATSR/ERS-2, GOES AVHRR, LANDSAT, SPOT. SSM/1, ATSR/ERS-1, ATSR/ERS-2, RADARSAT. GOES, MOS-1 MEIEOR/SLARAB AVHRR AVHRR, IANDSATTM AMI/ERS-1. ANU/ERS-2, JERS-1. SSM/I. RADARSAT ERS-1, JERS-1 AVHRR, LANDSAT, SPOT. ATSR/ERS-2 TOPEX-POSEIDON 4. táblázat Különböző hidrológiai paraméterek mérésére tervezett műholdak és szenzoraik Paraméter Műhold / szenzor Csapadék-intenzitás/mennviség Felszíni albedo Hótakaró Napsugárzás Talajfelszín hőmérséklete Talajnedvesség Területhasználat Vízszint RMM. AMSU. SSM/I. VISSR, GOMS MÓDIS, AVHRR. ASTR, POLDER. GOES. VISSR MÓDIS, AVHRR, ATSR, MIMR. SSM/I, ICESTAR CERES, POLDER. SCARAB. GERBI MÓDIS. AVHRR. OCTS/GLI GOES. MVIRI/SEVIRI, GOMSBTVK HYDROSTAR MÓDIS, AVHRR, ATSR. AATSR. OCTS/GLI. POLDER, ASTER, TM ALT, SSALT, RA, GEOSAT 3.1 Landsat és SPOT: nagy felbontóképességű optikai felvételek A Landsat sorozat első tagja 1972-ben kezdte meg működését, jelenleg a Landsat 5 üzemel, mely TM és MSS szenzort egyaránt tartalmaz. A francia SPOT műhold első tagját 1986-ban lőtték fel Föld körüli pályára, jelenleg a SPOT-3 üzemel. Mind a Landsat, mind a SPOT képek igen népszerűek a felhasználók körében, egyrészt rendkívüli részletgazdagságuk miatt (20-30 méteres felbontóképesség, lásd 5. táblázat), másrészt pedig az optikai szenzorok által készitett, az emberi szem számára is könnyen értékelhető képek miatt. E nagy felbontóképességű szenzorok hátránya azonban, hogy az optikai tartományban nem képesek a felhőzeten keresztül értékelhető információt szolgáltatni a Föld-felszínről További hátrányuk, hogy a visszatérési idő több, mint két hét, ami a hidrológiai alkalmazásokban bizony igen nagy megkötést jelent. (E két tényező együtt azt eredményezi, hogy Európában évente átlagosan két felhőmentes Landsat felvételt lehet nyerni egy-egy területről...) Referencia-felvételként, területhasználati és térképészeti célokra (többek között) azonban kitűnően felhasználhatók. 5. táblázat I'm. Landsat TM Landsat MSS SPOT MSS Ffk. 30 m 80 m 20 m Ltsz. 183 km 183 km 2 x 60 km (117 km) 1 sáv K 0,45-0.52 1 sáv Z 0,5-0,6 1 sáv Z 0.50-0,59 2 sáv Z 0,52-0,60 2 sáv V 0,6-0,7 2 sáv V 0,61-0,68 Hullá 3 sáv V 0,63-0,69 3 sáv NI 0,7-0,8 3 sáv NI 0.79-0,89 hossz 4 sáv NI 0,76-0,90 4 sáv NI 0,8-1,1 4 sáv P 0,51-0,73 (|tm) 5 sáv NI 1,55-1,75 6 sáv TI 10,4-12,5 7 sáv MI 2,08-2,35 Vt idő 16 nap 16 nap 26 nap Pm. 920 km 920 km 830 km Rövidítések: Pm.: paraméter, Ffk.: Felszíni felbontóképesség, Ltsz.: A letapogatott sáv szélessége (swath), K: Kék, Z: Zöld, V: Vörös, NI: Közeli infravörös, TI: Termál infravörös, MI: Közép-infravörös, P: Pankromatikus, Vt idö: Visszatérési idő, Pm.: Pályamagasság az Egyenlitö felett 3.2 NOAA sorozat: felvételkészítés akár naponta négyszer is Az amerikai TIROS kísérleti meteorológiai műholdak (1960-tól) második generációs tagjai, a továbbfejlesztett ITOS műholdak (melyeket később átkereszteltek NOAA-l..NOAA-5-té) után jelenleg a harmadik generációs TIROS-N sorozat legújabb tagjai működnek üzemszerűen, a NOAA-12 és a NOAA-14, melyek napszinkron pályán keringenek a Föld körül. A két műhold együttes felhasználásával naponta akár négy felvétel is készíthető ugyanazon területről, de mindezért a felbontóképesség csökkenésével kell megfizetni (6. táblázat). Mindazonáltal a NOAA-12 és a NOAA-14 műholdak AVHRR szenzoraival igen értékes meteorológiai és regionálisglobális méretű információkat lehet szerezni. A rendszeres meteorológiai felhasználás révén az adathozzáférés igen gyors, pár órával a felvételkészítést követően egyes kutatóintézetek már hozzá is juthatnak a radiometriailag