Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
3. szám - Nováky Béla: Hozzászólás Szesztay Károly tanulmányához
SZESZTAY K.: Adalékok az éghajlat és vizkörforgás vizsgálatához 137 CsiszárL„ DiósztghyM., 1996: A felhőzet szerepe az éghajlat alakulásában ' Czelnai R. 1996: Globális melegedés: A tudományos és politikai dimenzió 1 Dalion J. 1802: Experimentál essays on the constitution of mixed gases; on the force of steam or vapour from water and other liquids in different temperatures, both in a Torricellian vacuum and in air; on evaporation; and on the expansion of gases by heat, Mem. Manchester Lit. Phil. Soc., Ser. I. vol. 5, pt. 2, pp. 333-602 Dunkel 2. 1996: Az élő felszín szerepe a légkör és az éghajlat alakulásában' EaglesonP. S. 1978: Climate, soil and vegetation, Wat. Res. Research, Vol. 18., No. 2. Fleage R. G„ Buslngtr J. A. 1963: An introduction to atmosperic phy•ics, nt. Geoph. Ser., Vol. 3, Academic Press, New York Götz G. 1996: A légkör állapotinak szabad változékonysága' Major Gy. 1996: A Föld és légkör sugárzási energiamérlege' Mészáros E. 1996: Melegítjük vagy hűtjük a légkört?' Mi ka J. 1996: Regionális éghajlati forgatókönyvek 1 Szesztay K. 1996: Climate and the water cycle of a self-organizing planet, Manuscript, May 1996, 133 p. (Rövid összefoglalás a Hidrológiai Közlöny 1993/5. és iLégkör 1996/3. füzetéből). 1 Változások a légkörben és az éghajlatban. Természet Világa, 1996. évi I. Különszám, Szakmai Szerk. Mika János, Budapest A kézirat beérkezett: 1997. október 2. SZESZTAY KÁROLY a műszaki tudomány doktora, BME Vízgazdálkodási Tanszék Hozzászólás Szesztay Károly: "Adalékok a globális éghajlat és vízkörforgás vizsgálatához" c. tanulmányához Nováky Béla Gödöllői Agrártudományi Egyetem 2103. Gödöllő, Páter Károly u. 1. A tanulmány globális léptékű modellt mutat be, amely lehetőséget nyújt a Napból érkező sugárzási energiához tartozó felszíni hőmérséklet és a függőleges hőáramlás számítására a Föld-légkör rendszer átlagos sugárzási és hőháztartási mérlegét alapvetően meghatározó öt modellparaméter - a C R planetáris albedo, a C A S és C A T, rövid- és hosszúhullámú légköri elnyelődési tényező, a C EA és C E S a légkör és a Föld felszín kisugárzási (emissziós) tényezői - függvényében az öt paraméter bármely kombinációjában. A modell ily módon alkalmas a globális sugárzási és hőháztartási mérlegek rekonstruálására a foldtörténetileg valószínűsített viszonyokra vagy a maitól eltérő feltételezett viszonyokra, alkalmas továbbá a legfőbb kimeneti változóknak - a felszíni hőmérsékletnek és a függőleges hőforgalomnak - az öt paraméter szerinti érzékenységi vizsgálatára. Az öt paraméterre végzett érzékenységi vizsgálatok megbízhatósága alapvetően függ attól, hogy maguk a paraméterek mennyire megbízhatóan számíthatók egy adott (egyensúlyi) helyzetre. Ebből a szempontból a legkevésbé megbízhatónak a légkör kisugárzási tényezőjének (Cae) számítása tűnik, amire a tanulmány maga is utal. Ennek a paraméternek fizikai alapokon nyugvó számszerűsítésére a mai ismeretek nem adnak lehetőséget, ezért is helyettesíti a tanulmány a C^ értéket a felszíni hőmérsékletre redukált C EA S paraméterrel, azaz lényegében a kisugárzó légkör hőmérsékletét a felszíni hőmérséklettel helyettesíti. Ebből adódóan a légkör kisugárzási tényezőjének számítására az N EA= CEASSBTS 4 (1) helyettesítő függvényt használja a valódi NEA =CEAS BT A 4 (2) összefüggés helyett. A C EA tényezőnek a C EA S tényezővel történt helyettesítése a (CEAS-CEA)/CEA=(TA 4AT S) 4-1 (3) relatív hibához vezet, aminek a T A függvényében való változását ábrán mutatjuk be . A légköri kisugárzási tényező szántásának hibája Légköri hőmérséklet, oC Az érzékenységi vizsgálathoz kapcsolódóan felvetődik a kérdés, vajon az öt paraméter egymástól fuggetlene, és ezért egymástól függetlenül változtathatók-e, azaz lehetséges változásuk teljes tartományában szabadon változtathatók-e az érzékenységi vizsgálatokban, avagy bizonyos kapcsolati állandóság jellemzők-e rájuk, mint
