Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
3. szám - Szesztay Károly: Adalékok a globális éghajlat és a vízkörforgás vizsgálatához
130 Adalékok a globális éghajlat és a vízkörforgás vizsgálatához Szesztay Károly 1028. Budapest, Kőrózsa ti. 21. Kivonat: Kulcsszavak: Az éghajlat forgalomköi ét és vizsgálatának szemléleti alapjait elemző két "Légkör" fíiz.ct utáu a "Természet világa" 1996. ovi különszáma - nz.OMSz és a folyóirat szerkesztőségének közös szándékával és együttműködésével - "Változások a légkörben és ttz éghajlatban" címmel magukról a hazai és nemzetközi éghajlati kutatásokról adott kerek és gazdag áttekintést. A különszám átolvasása megerősíti és több vonatkozásban kiegészíti a "Légkör" füzetekből nyelhető általános benyomást: U éghajlati kutatások fordulóponthoz érkeztek. Gyújtópontba helyezi ezt mindjárt Czelnai Kiidolfiyjk. a tárgykör tudományos és politikai dimenziójáról írt bevezető tanulmánya, amikor is a kutatók számára a fizikai cs ökológiai alapok lellártsági szintjéből következő bizonytalanságok tárgyszerű rögzítésének és fokozatos csökkentésének Idietőségeit és ffihb Iianyait vázolja. I Oiliez az irányi kereső körültekintéshez kívánnak az alábbiak hozzájárulni néhány hidrológiai indítékú gondolattal. hidrológia. meteorológia, éghajlat, vízkölforgás. Éghajlati folyamatok és kutatási irányok Bolygónk életterének és élővilágának kölcsönhatása mintegy három és fél milliárd éve indult el. A maival többé-kevésbé azonosnak tekinthető körülmények kb. 600 millió évesek Érthető és szükségszerű gyakorlati okokból az éghajlat nyilvántartása és változásainak vizsgálata - az emberi emlékezet és előrelátás korlátaihoz, illetve a generáció váltás lényeihez is igazodva - általában néhány évtizednyi időtávot követ Ha az éghajlat fogalomkörébe, illetve a megváltozásának oknyomozó elemzésébe a planetáris környezet határfeltételeit is be kívánjuk vonni, a nyilvántartási és vizsgálati időtávlat iránti igény gyorsait és tetemesen növekszik. A növényzeti, valamint a talaj- és a víz-viszonyok bevonása - amelyek egyaránt termékei és hatótényezői is az éghajlat megváltozásának - mintegy évszázados időtávot kíván. A jégkorszakok előnyomulását-visszahúzódását szabályozó folyamatokat évezredes időléptékben lehet érdemlegesen vizsgálni. A légkör széndioxid tartalmát s a tengeráramlások rendszerét meghatározó kőzet-képződés és szárazföld-vándorlási ciklusok éghajlat módosító hatása millió-tízmillió éves időtávlatokban bontakozik ki. Hangsúlyozni kell, hogy a fentebbi és más globális és planetáris határfeltételek éghajlati hatásainak és kölcsönhatásainak vizsgálatát ma már nem csak a földtörténet i érdeklődés igényli. Mészáros limitnek a légköri aeroszol részecskéktől, Dunkel Zoltánnak az élő felszín szerepéről, valamint liartlioly Juditnak és munkatársainak az "El Niuo" déli oszcilláció rendszerről írt fejtegetései jól példázzák, hogy a természeti eredetű és gyakran igen hosszú időtávlatú folyamatok minél teljesebb és pontosabb feltárása az ember okozta hatások értékelésének is elengedhetetlen előfeltétele. Az emberi hatásoknak az éghajlat-változási folyamatok átfogó keretei közötti értékelésében és elemzésében a globális rendszer és az ezt felépítő különféle méretű és távlatú alrendszerek közötti kölcsönhatásokból célszerű kiindulni (/. ábra). Az emberi hatások értékelése és számszerűsítése szempontjából a rendszer működésének lényegét két szerkezeli adottság határozza meg: I I N, = 342W.iii J CI.OMAl.l.S III.NIIS7. t: II I n N=/iye N \ i -U- N V I C ji' C/vs' CAI; CES-Ceas © N, = N, \ / Simáién cs \ / lii>li;í/.l:nt;is TS.NVF II \ I iiiürílcttc* liö;í rniiilíi!* tV irf M T, A A , A r B, R, S U I L... A I. lt i: NÜS7.EII i: K liiicrgin, fiöiiicrsclilel cs |>:it.'Hivomás grntliciu n? egyenlilü ív* a mii l<\ iilrl\cl< közöli ír —i . -J I fltnlillil fiiIiV:ii :iinuk c, a I.|>i-,nliiilii rfilili ch cini' *crck A líuKiii/í* r, ti , i/l.íii lm e:i' rcglullális cs liclj i foha(•, A||]||hiI jrlIrin/Si (fclIiiÍMli jí'Jt cs Il'i fet filc le k: sriil a/fiililck ií#rll:il"ll«lV|:ii; nii»cllwcl cs fílii|iliinMi>n: ül cylr.i/Jíii/iili: k'^l.iilI |l:il :l l.irlaliplll; iierusxuhstl'.' /. ábra. hőbb kölcsönhatások és önszervező visszacsatolások az időjárás és az éghajlat változás globális és helyi tényezői és folyamatai közölt 1. .1 helyi állapotjellemzők - főként hőmérsékleti függőségük által és elsősorban a vízkörforgási folyamatok közvetítésével - közvetlenül is igen jelentős mértékben visszahatnak a globális rendszer kulcsponti fontosságit paramétereire, illetve működési algoritmusaira (elsősorban a CK planetáris albedóra, valamint a légkörnek a rövid, illetve hosszú hullámú sugárzás iránti elnyelő képességét jellemző C A S és C Ar hányadosokra, de kisebb mértékben a Föld + Légkör rendszer C| ! s és C i ;A.S kisugárzási együtthatójára, valamint a felszín párologtató képességét, illetve a troposzféra csapadék termelő képességét kifejező A L és Ac tényezőkre is.
