Hidrológiai Közlöny 1998 (78. évfolyam)
2. szám - Wagner József: Szombathely és térsége vízellátó rendszere
WAGNER J.: Szombathely \ízellátó rendszere 123 helyek jellemzőit: a csekély mértékű vas- és mangántartalmat - Olad. Sé, Torony irányában Pornóapáti végponttal, amelynek adatai a 4. táblázatban találhatók. A mintavételi helyek vízminősége ebben a vezeték-rendszerben mutatja a legnagyobb ingadozást és az előzőekben említett okok miatti időszakos vas- és mangántartalmat. - Vép, Bozzai irányában Megyehid végponttal. Ebben a vezetékszakaszban a Kenéz által szolgáltatott víz jut a fogyasztóhoz. 2. 2. Mikroszkopikus biológiai vizsgálatok Az Rt. már korán felismerte a biológiai vizsgálatok fontosságát, ezért 1982-ben biológiai laboratóriumot létesített. Azóta rendszeresen, évi ütemtervnek megfelelően folynak a kutak, vastalanító berendezések, víztárolók és hálózatok vizsgálatai. Célirányos mintavételek történnek az esetleges másodlagos biológiai szennyeződések kiszűrésére. A medencék mosatása alkalmával a leürített medence faláról, valamint az alján összegyűlt üledékből vett mintákból történik analízis. Hálózatmosatásoknál, a tűzcsapokról vett minták üledékének mikroszkópos vizsgálata is képet ad a hálózat állapotáról. A 14/1992 sz. rendelet megjelenése óta az abban előírt számú mikroszkópos biológiai vizsgálaton felül továbbra is folytatjuk a medencék mosatásakor a mintavételt, valamint egy-egy terület, a rendeletben előírtakon felüli, részletesebb biológiai vizsgálatát. A térségben lévő talajvizes és talajvizdúsitásos kutak biológiai szempontból jó minőségűek. A perenyei talajvízdúsító mü mintázása az. OKI ajánlására kéthetenkénti gyakorisággal történik. A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a vízdúsítás során a dúsítók kavicsrétege megfelelő hatékonysággal működik, a kutakban a vízminőség megfelelő. A mélyfúrású kutak egy része vasas, ebből következően vasbaktérium-számuk időnként elérheti a literenkénti 10" nagyságrendet is. Ezeknek a kutaknak a vize mind vastalanításra kerül. A megfelelően üzemeltetett vastalanítókról már jó minőségű, biológiai szempontból is megfelelő víz kerül a víztárolókba és a hálózatba. Egyes mintavételek alkalmával kis számban Flagellata sp. és gomba is jelen volt a kutak vizében, ez a szakaszos üzemeltetéssel magyarázható. A medencék biológiai vízminősége megfelelő. Mosatáskor vett mintákban sem a medence falán, sem az üledékben nem volt kimutatható biológiai szennyeződés. A hálózatban időnként vashidroxid csapadék kiválása észlelhető, de ennek mértéke nem haladja meg a szabvány határértékét. Ilyenkor némi vasbaktérium szaporodás észlelhető, de ennek mértéke sem haladja meg a literenkénti 10" 4 nagyságrendet. Azokon a hálózati végpontokon, ahol a fogyasztás is alacsonyabb, szintén kimutatható gomba és Flagellata sp 2. 3. Mikológiái vizsgálatok Az Rt. laboratóriumában 1990-ben kezdődtek el a tenyésztésen alapuló mikológiái vizsgálatok, amelyek a kémiai, biológiai és bakteriológiai vizsgálatokhoz hasonlóan a kutaktól a technológiai lépcsőkön át a hálózatokra terjedtek és a bakteriológiai mintavételezéssel párhuzamosan történtek A vizsgálatok meglepő eredményt hoztak: Mind a mélyfúrású, mind a talajvizes és a talaj vízdúsítással működő kutakban találhatók gombák. Míg a talajvízdúsitással működő kutak esetében a vizsgálatok során a gomba-elemszám nem emelkedett az 50/100 ml fölé, addig a mélyfúrású kutaknál előfordult ennél jóval magasabb érték, esetenként 300 gombaelem/100 ml is. Ez utóbbi már jelentős szennyezettséget mutat. Ennek oka a kutak szakaszos üzemeltetése. A gombák a leállás időszakában a számukra kedvező körülmények között elszaporodhatnak, s újraindításkor a további technológiai berendezésekbe kerülhetnek. Ilyenkor figyelhető meg a gombaszám emelkedése a medencékben, a vastalanítók szűrt vizében és természetesen a hálózatban is. A gombák az ivóvízből megfelelő fertőtlenítéssel eltávolíthatók. 2. 4. Bakteriológiai vizsgálatok A Szombathelyt és térségét ellátó kutak bakteriológiai szempontból igen jó adottságúak. Mind a talajvizes, mind a mélyfúrású kutak megfelelő minőségűek: a 37°C-on mért telepszám nem haladja meg a 20/ml, a 22°C-on mért telepszám pedig a 100/ml értéket. Egyes kutakban időnként a szakaszos üzemeltetés következtében csíraszám emelkedés figyelhető meg. Ez esetben a kutak kiiktatásával, fertőtlenítésével megelőzhetjük a baktériumok medencékbe, ill. hálózatba jutását. A medencék vízminősége a kútvíz minőségének függvényében általában megfelelő, amennyiben azonban a kutakból a fent említett esetben magasabb csíraszámú víz érkezik, úgy az. a medence vízminőségét is befolyásolhatja. Mivel azonban egy-egy kút által termelt víz mennyisége a medence térfogatához, képest nem meghatározó, ezért a medencében a csíraszám emelkedése kis mértékű, elegendő az adott kút kiiktatása, általában nincs szükség a medence fertőtlenítésére A hálózatba jutó víz megfelelő minőségű. A város területén bakteriológiai szempontból biztosítani tudjuk a jó minőségű ivóvizet A hálózati végpontokon, a kisebb településeken, ahol az ivóvíz-fogyasztás alacsony, előfordul, hogy a közkifolyókon vett mintákból határérték feletti baktériumszám, coliform, esetenként Pseudomonas baktérium tenyészthető ki. Itt hálózat-mosatással és a közkifolyók fertőtlenítésével könnyen orvosolható a probléma. 3. Összefoglalás A vízszolgáltatás mennyiségi problémáinak megoldása után Magyarországon a vízellátási ágazat eljutott a minőségi problémák feltárásának és kezelésének új időszakába. A műszerezettség és a vizsgálati módszerek fejlődésének következtében újabb és újabb területek tárulnak fel a kémiai- (mikroszennyezők), a mikológiái- és a virológiái vizsgálatok terén. Emiatt a klasszikus kémiai, bakteriológiai és mikroszkopikus biológiai paramétereken túl komplex szemléletű minősítésre van szükség. A szombathelyi vízellátó rendszeren tapasztalható megbízhatóan jó vízminőség a rendszeres minőségellenőrzés, és az üzemeltetés szoros kapcsolatán alapul A jó eredmény megtartásának feltétele a vizsgáló és minősítő szakmai háttér folyamatos fejlesztése, műszer és szakmai továbbképzés tekintetében. WAGNER JÓZSEF Gépészmérnök, vízellátási-vízkezelési szakmérnök 1968-tól a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat alkalmazottja.,1996. október 1-től a Vasiviz Rt Vezérigazgatója.
