Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
91 hat a redoxi viszonyokra (Mitsch és Gosselink 1993), az utóbbi pedig a karbonát tartalom jelentős különbségei miatt látszott indokoltnak. Mivel a Solanum levél-összetétele sokkal kevésbé különbözött a négy helyen, inint az üledéké, nem volt célszerű közvetlenül azzal együtt vizsgálni. A növényekre külön elvégzett diszkrinunancia analízissel (DA) három függvényt kaptunk, melyek közül az első kettő volt szigPC2 nifikáns, és ezek az eredeti variáció 97,51 %-át fedték le. Az elsőbe (DF1*67,73 %) súlyozódott a Fe, a másodikba (DF2"\ 32,77 %) a S, a P és a Ca, a harmadikba (DF3 n j, 2,49 %) a Mn. A Fe esetében tehát a helyek közötti variáció jóval nagyobb volt, mint a mintavételi helyen belüli, szemben a Mn-nal, amely a helyek között a legkevésbé diszkriminált, de az állományokon belül igen változékonynak bizonyult. DF2 • • ° x O ° DF1 ° b k. a*. i. * k. A • c x. D Üledék S. dulcamara 1. ábra. A minták csoportosulása az üledék tulajdonságai, ill. a Solanum dulcamara levél-elemtartalma alapján. Jelölések: A - nádas, B - füzes, C - irtás, D - gyékényes. A diszkriminancia függvények az alábbi változókkal korrelállak: DF1: Fe; DF2: S, P. Az eredeti változók helyzetét a főkomponensekhez képest a koordináta-rendszerbe rajzolt egyenesek mutatják A minták osztályozásának sikeressége 70 %-os volt, sem pedig a terepbejárások alapján megállapított relatív ti. a vizsgált öt elem alapján a négy állomány szignifikánsan különbözött egymástól. Legjobban az irtás különült el (90 %) a többitől, (vö. I. ábra). Ezt követően fökomponcns-analízist végeztünk, ahol a két szignifikáns diszkriininancia-függvényt (DF1, DF2) az üledék Fe-, Mn-, S-, P-, Ca-, karbonát-, szervesanyag- és víztartalmával együtt vettük figyelembe. Ekkor három íökomponenst kaptunk, melyek a minta eredeti variációjának 90,8 %-át fedték le. Az első fokomponensbc (PCI, 60,9 %) súlyozódott a Ca, Fe, Mn, P, C0 3 2", víz és a S, a másodikba (PC2, 19,0 %) a szcrvcsanyag és a DF2, míg a harmadikba (PC3, 10,9 %) a DF1 (1. ábra). A Solanum dulcamara lcvél-elemtartalmának (helyek közötti) különbségeit 68 %-ban leíró DFI csak kb. 10 %-át képviselte a teljes variációnak, és függetlennek bizonyult a talaj vizsgált tulajdonságaitól. A szintén jelentős DF2 viszont korrelált az üledék szcrvcsanyag tartalmával. A redoxi viszonyok és a vízellátás jellemzésére kiválasztott üledékjellemzők szoros pozitív kapcsolatrendszerben álltak. összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a négy termőhely üledékminősége sokkal jobban különbözött egymástól, mint a növényállományok lcvél-clemtartalma. Az üledék vizsgált tulajdonságainak többsége alkalmas volt egy oxidatív —> reduktív környezeti gradiens értelmezésére. Az évente több hónapra kiszáradó Mohoson az ebszőlő levelének Fe- és Mn-tartalina nem tükrözte közvetlenül sem a redoxi viszonyokat, sem az aktuális, vízcllátottságot. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozom Braun Mihálynak az üledékkémiai adatokért és a növény elemzésében nyújtott segítségéért, valamint Dévai Györgynek és Lakatos Tamásnak tanácsaikért. Az előadás az OTKA F5088 és F4027 pályázatok támogatásával készült. Irodalom Allén S. E. (ed.) (1989): Chemical Analysis of Ecological Materials. (2nd edn.) Blackwell, Oxford, p. 47-48, Braun M„ Sümegi P„ Szűcs L, Szöőr Gy. (1993): The history and development of the Nagy-Mohos fen at Kállósemjén: Man induced fen formaiion and the "archaic fen" concept Jósa András Múzeum Évkönyve XXXIII-XXXIV, Nyíregyháza, p. 335-366. Braun M., Tóth A. (1994): Morphology of bittér sweet (Solanum dulcamara L.) in contrasting marsh habitats. Flóra 189: 307-313. Mitsch WJ„ Gosselink, J.G. (1993): Wetlands. Van Nostrand Reinhold, New York, p. 114-163. Reddy K.R., D Angelo EM. (1994): Soil Processes Regulating Water Quality in Wetlands. in: W.J. Mitsch (ed.): Global Wetlands. Elsevier, Amsterdam, p. 309-324. Smger C.E., Havill D.C. (1993): Resistance to divalent manganese of salt-marsh plantó. J. Ecol. 81: 797-806. Snowden RED.. Wheeler B.D. (1993): Iron toxicity to fen plánt species. J. Ecol. 81: 35-46. Talbot RJ., Ethenngton J.R., BryantJA. (1987): Comparativc studies of plánt growth and distribulion in relation to waterlogging. XII. Growth, photosynthetic capacity and metál ion uptake in Salix caprea and Salix cinerea ssp. oleifolia. New Phytol. 105: 563-574. Willis KJ.. Sümegi P„ Braun M.. Tóth A. (1995): The late Quatemary environmental history of Bátorliget, N.E. Hungary. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 118: 25-47.
