Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

54 san igen nagy távokat tesznek meg. A fonyódligcti kihelyezést követően, július 6-án már kaptunk vissza jelet Sajkod térségéből, július közepén pedig Csopak és Balatonalmádi mellől. Ugyanakkor a kihelyezést követően 2 héttel már érkezett vissza jel a Zala folyó torkolatából is. Ezek szerint 2-3 hónap alatt a pontyok bejáiják a Balatont teljes hosszában. 20000 5 18000 16000 /* 14000 » „ 12000 ra ' ~ 10000 ' 5 8000 6000 - "" 4000 ' M 2000 0 o \ I 1 1 1 1 1—I 1—I 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 kor (év) W

t=81330[1-e"°'

094<

,~

0'

2682

>]

3,1

3 - - - W,=61920[1-e"°'

O94(

t"

O'

2682

)]

2,8

9 6. ábra. A balatoni pontyok testtömeg gyarapodása a pikkelyek alapján számított BertalanJJy egyenlet szerint A jelölésen alapuló növekedésvizsgálat eredményei igen nagy szórást mutatnak. A 4. ábrán láthatjuk az augusztusig beérkezett jeleken alapuló növekedési adatokat. Láthatjuk, hogy az eredmények 100-140 nap elteltével már nem egységesek. Az 5. ábrán a G növekedési együttható grafikus ábrázolása látható. Ebből a szemléltetett módon számítható az időtartamhoz (dt) tartozó végleges tömeg (W

v), a kihelyezési tömeg (W

k) ismeretében. Ezek szerint a 300 g-os kihelyezési tömegű ponty 200 nap, tehát egy nyár alatt 1016 g lesz. Természetesen ez a tapasztalati függvény tovább vezetendő, erre a következő és a további években visszakerült jelek és adatok alapján lesz lehetőség. Ha a fenti eredményeket összevetjük az 1995-ben végzett (pikkely vizsgálaton alapuló) növekedési függvény eredményeivel, kis eltérést láthatunk (6. ábra). Ennek több oka lehetséges: nyilván nem ugyanazon halakat vizsgáltuk a kétféle módszerrel, mindkét függvény egy átlagot közöl, a pikkelyvizsgálat szubjektív módszer, egyénektől függhet az eredmény. Mindenesetre a tévedés nem olyan nagy, hogy az eddigi munkát megkérdőjelezhetnénk. 5. Összefoglalás Munkánk során két különálló vízterület, teljesen különböző pontyállományát vizsgáltuk. Kiderült, hogy a Balatonban a 2+-os korosztályú ponty növekedése felülmúlhatja az eddig számitoltat, de egyes egyedek növekedése lelassulhat. A Kis-Balaton Vízvédelmi rendszer II. üteme tehát az a rész, amely közelebb fekszik a Balatonhoz és ívási lehetőséget nyújt a pontynak. Az állomány alakulása a vad forma irányába várható, csakúgy mint az egyes ütemen. Ha lehetőség nyílna a tavaszi halvándorlásra, bizonyos hogy a balatoni halak a II. ütemen ívnának, ugyanakkor ivadékuk egy, esetleg két évig ott élne. 6. Felhasznált irodalom HarkaA, 1989., Growth ofthe Carp (Cyprinus carpio L.) in the Kisköre Storage Laké, Tiscia (Szeged) Vol. XXIV, pp.79-86. Spiczakov T.. 1935., Zum Problem der Rassc und des Exterieurs beim Karpfen, Z. Fischerei, 33. pp 409-472. Tőig L.. 1995., A balatoni pontytelepítések története, Halászat 88/1, p. 32. Tölg L. 1996., Jelölt pontyok a Balatonban, Magyar Horgász L/7., p 47. TőlgL., BiróP., 1995. A Kis-Balaton vadpontyállományának vizsgálata, XXXVT1. Hidrobiológus Napok összefoglaló kiadványa, pp. 63-66. Tölg L. Specziár A., Bíró P., Varanka /., 1996., A vadponty állományának vizsgálata a KBVR I. Ölemén, 2. Kis-Balaton Ankct (Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995. közötti kutatási eredményeiről), pp. 453-462. Váradi L, 1996. Nyurgapontyok alkalmazkodóképességének vizsgálata, XX. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, in press VáradiL., TőlgL., 1996., A Kis-Balaton vadpontypopulációjának felmérése morfológiai és genetikai jellemzők alapján, 2. Kis-Balaton Ankét (Összefoglaló értékelés a Kis-Balaton Védőrendszer 1991-1995. közötti kutatási eredményeiről), pp. 463-471. Studies on the carp (Cyprinus carpio L.) stocks in Kis-Balaton Rcservoir and Laké Balaton Tölg, L.,* A. Specziár* and P. Bíró** *Pannon Agricultural University, Department of Animál Breeding, Kaposvár, ** Balaton Limnological Research Instiíute of the Hungárián Academy of Sciences, Tihany The two carp stocks in Laké Balaton and Kis-Balaton Water Reservoir have diflerenl living conditions. Laké Balaton is a large, water body ofthe Caipatian basin (595 km

1, average depth is 3.3 m), while Kis-Balaton is a shallow laké (average depth is 1-1.5 m) which was constiucted and impounded in 1985. (I. slagé) and in 1992. (II. stage) in order to remove the phosphoms and to silt the sediments carried by the River Zala into the SW-basin of Laké Balaton (see the map above). On the I. stage of Kis-Balaton the carp stock has changed morphologically since the inundation. During the last 11 years the average profilé index (standard length/body height) ofthe carp stock became higher, the year class after each other had more and more clongaled body shape. The second stage flows into Laké Balaton but the inner water area is closed írom the spawning fish because of the thick reed which can be found near to the outílow poinL In 1994. spring the second stage had a direct connection lp Laké Balaton, the water could go round the reedy area. The carps from Laké Balaton swam up against the water flow and found good spawning conditions in the second stage. This stock had not elongated body due to the yearly stocking of 250 tonnes of high body carp into Laké Balaton. After two years we could find the individuals Ihat had been bom in Kis-Balaton II. stage. Recently the profilé index is higher on I. stage than on the II. The length Erequency distributions show the lack ofthe young year classes on first stage while we could find them in the II. The second part ofthe lecture is based on the research of carp stocks in Laké Balaton. The mortality of stocked carp is significanL In the spring of 1996. we marked 1000 pieces of carp and released them into Laké Balaton. Until August of 1996. we got back 30 pieces of fish tags. We can show the weight increase ofthe individuals until the date ofcatch. The instantaneous growth rate (G) is shown graphically. By the equation of K we can count the weight of carp at catch if we knew the stocking weight of iL In 1995 we estimated the body growth by scale analysis and the Von Berlalanűy growth equation. As we noliced this melhod underestimated the growth, against the noticed results of fish marking experimenL