Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1. táblázat A KBVr input-output szelvényeiben becsült-, valamint a belvíz-átemelésből származó anyaghozam Időszak Q Leb. H. OP PO, P ON NOj-N 10 m' t ( t t t Zalaapáti 1977-1995. átl. 154,1 12.738 75.9 34,5 720,7 339,3 1977-1985. átl. 155,2 14.415 92,1 40,3 816,1 303,3 1986-1995. átl. 153,2 11.396 62,9 30,0 644,3 368,2 1992. 115,8 6.707 36,1 11,64 446,7 268,7 1993. 91,4 4.038 20,2 9,41 331,4 200,2 1994. 142,0 5.597 32,4 12,75 495,7 297.9 1995. 172,5 12.815 52,9 16,34 665,9 393,4 IJalalonhídvég 1986-1995. átl. 172,6 4.343 36,2 6,3 569,9 153,5 1992. 133,7 2.621 28,5 1,97 437,7 89,8 1993. 95,6 2.425 15,5 1,27 317,1 86,3 1994. 152,1 4.047 26,1 2,14 551,3 175,5 1995. 200,4 6.728 40,9 1,75 630,2 158,3 Bukóéi 1993-1995. átl. 149,4 852 16,2 6,93 284,3 50,9 1993. 95,6 612 10,5 3,51 175,7 14,5 1994. 152,1 957 14,0 5,65 361,8 102,0 1995. 200,4 990 24,5 11,63 316,1 36,2 Hévíz-Páhok cgycsilrtt övcsatorna, belvíz átemelés 1992.' 5,1 1 4,0 3,18 31,7 20,5 1993.

2 2,8 14 V 2,91 30,6 20,7 1994.

J 9,3 58 6,8 5,61 58,7 30,9 1995." 8,9 80 8,3 7,11 61,5 36,0 Fenéki úszta 1976-1985. átl 234,0 8.337 85,9 43,3 974,7 383,4 1986-1995. átl. 239,7 4.696 49,6 14,8 699,1 206,3 1992. 182,2 2.779 40,0 6.42 534,7 129,8 1993. 147,8 1.720 18,7 5,68 349,3 105,7 1994. 267,6 2.722 36,9 13,77 734,8 265,3 1995. 302,9 3.209 52,4 22,11 669,9 197,4 1 02., 04., 11. ós 12. hónapban; 3 04. és 12. hónapban; 5 01., 02., 03., 04. és 05. hónapban, 4 01-07. közölt minden hónapban. A zalaapáti foszfát-foszfor (PCVP) hozam átlagosan 35 t/év (± 49 %) és az utóbbi években ugyancsak jelentősen csökkent (1992-95-ben 9,4-16,3 t között volt, - 1. táblázat). Fenékpusztánál a Hidvégi-tó létesítése előtt magasabb volt (átlag: 43,3 t/év ± 13 %), majd 1985-töl folyamatosan csökkenő tendencia mellett, lényegesen alacsonyabb (átlag; 14,75 t/év ± 72 %). A legutóbbi év nagyobb értéke mellett is megállapítható, hogy 1989-től számottevően kisebb POrP terhelés érte a Balatont mint korábban. A Hídvégi-tó beüzemelését követően rendkívül gyorsan csökkent az. I. ütem tározótérből elfolyó P0

4-P mennyisége. A Hídvégi-tó rendkívül jó PO<-P visszatartására utal az, hogy onnan 1987-től évente 1-3 t folyik el. A fenékpusztai hozamnövekmény löleg a II. ütem saját vízgyűjtőjéről származik. Fenékpusztánál a Balatonba az elmúlt évben is (hasonlóan 1993-1994-hez) lényegesen több PO4-P jutott be mint amennyi a Hídvégi-tóból kifolyt Ez részben a saját részvlzgyüjtőröl származó terhelésnek tudható be. Az „Ingói-Berek" alatti belvízátemelésből származó PO«-P-terhelés adatok (I. láblázat) alapján megállapítható, hogy az 1995. évi átemelés 7 hónapja alatt összesen 7,11 t PO<-P jutott a Keszthely-Sármelléki lápról az Egyesített-övcsatornába, így viszonylag rövid úton a Keszllielyi-öbölbe. Fenti adatok azt jelzik, hogy a fenékpusztai 1995. évi összes P0

4-P-hozam (22,11 t) mintegy 32 %-a a belvíz-átemelésből származhat. A tényleges átemelés 7 hónapjára vetítve megállapítható, hogy ebben az időszakban a fenékpusztai PO

rP-hozam közel 61 %-a származtatható a lápról Az össz-nltrogén (ÖN) hozam Zalaapátinál 330-1200 l/év között változott (átlag: 721 t/év ± 37 %). Fenékpuszlánál a Hídvégi-tó beüzemelése (1985) előtt szignifikánsan, mintegy 40 %-kal nagyobb volt, 65045 1350 t/év kőzött változott (átlag: 975 t/év ± 20 %). 1985-1987 között, a nagy vfzhozamú években nagy volt az ÖN hozam is mindkét szelvényben, de a Hldvégi-ló üzembe lépését követően kezdetben lényeges különbség nem volt közöttük (Fenékpuszlánál az utolsó 10 év átlaga 700 t/év ± 36 %, hasonló a zalaapátihoz). Balatonhidvégnél általában kisebb ÖN hozamot mértünk, az átlagosan 570 t/év ± 38 % volt, bár az utóbbi években a tározótérben lejátszódó erős N-kötés következtében az ÖN hozam elérheti, esetleg meg is haladhatja a zalaapátit A legkisebb ÖN hozamot az ,Jngói-Berek" üzenibelépése óta a BukóélnéI elfolyó vízzel becsüljük (átlag: 284 fév ± 34 %). A nitrát-nitrogén (NOj-N) huzam Zalaapálinál a mérések kezdete óta 170-680 t/év között változott (átlag: 339 t/év ± 39 %). Fenékpuszlánál a Ilidvégi-tó beüzemelése előtt szignifikánsan nagyobb volt (19781985 átlaga 383 fév ± 23 %) mint Zalaapátinál, majd 1986 óla szignifikánsan kisebb (206 t/év ± 48%). A KBVR NOj-N terhelése, hasonlóan az ÖN-hez 1987-től jelentősen csökkent. Balatonhidvégnél a NOj-N hozam átlagosan 154 t/év ± 74 % volt. A korábbiakban tárgyalt tápanyagformákhoz hasonló módon, 1994-95-bcn jelentősen nőtt a KBVR input és output szelvényeinek 1993-hoz viszonyított NOj-N-hozama (1. táblázat), ami az előbbiekhez hasonló módon jórészt a vízhozam-növekménynek tulajdonítható, legkevesebb NOj-N az „lngói-Berek"-ből folyik el, átlagosan 50,9 t/év ± 90 %. A Hídvégi-tó üzembelépése óla eltelt 10 ós fél óv alatt mintegy 75 ezer t lebegőanyag, 314 t ÖP, 258 t PO^-P, 970 t ÖN, 2291 t N0

3-N maradt vissza a Hídvégi-tóban, így ezek nem terheltek a Balatont. Az integrált hozam-adatok alapján megállapítható, hogy 6-18 % víztöbblet mellett (10 év alatt összesen 12 %) 12-82 % (összesen 63 %) a lebegőanyag-; 21-58% (összesen 45 %) az ÖP-; 57-96 % (összesen 77 %) a PO4-P-; 8-25 % (összesen 14 %) az ÖN-; ós 25-89 % (összesen 59 %) volt a NO3-N visszatartási hatásfoka. Az 1995. cvi hozam-adatok alapján megállapítható, hogy 1995-ben az Jngói-Berck?'-ben a Balatonhidvégnél beérkező lebegőanyag mintegy 85-, az ÖP 40-, az ÖN 50-, a NO3-N 71 %-a maradt vissza, ugyanakkor az elfolyó PO^-P mennyisége nagyságrenddel nagyobb volt. Megállapítható azonban az is, hogy ha a Bukóélnél elfolyó 1995. évi becsült anyaghozamokat a Zalaapálinál befolyó, a KBVR egészét érő terhelésekkel vetjük össze (EIA %), akkor a Icbcgőanyag-terhclcs összesen 92-, az ÖP terhelés 54-, a PO4-P terhelés 29-, az ÖN terhelés 53-, a NOj-N terhelés 91 %-a visszamaradt a KBVR teljes területén. Ennek alapján megállapítható, hogy egészében véve a KBVR megfelel, több paraméter tekintetében felül is múlja a tervezés időszakában prognosztizált tápanyag-visszatartási hatásfok-becsléseket. A II. ütem beüzemelt részterülete, az Jngói-Berek" összességében az előzetes elvárásoknak megfelelően üzemel, a lebegőanyag és az ahhoz kötött tápanyag jelentős része visszamarad, így fokozza a Hídvégi-tó hatékonyságát, ugyanakkor a tározótérben lejátszódó folyamatok (a talajból való kioldódás-, ill. a dekompozíció során történő elem-felszabadulás) következtében nő a PO4-P kibocsátás. Ez azonban az össz-foszfor hozam csökkenésével végső soron a Keszthelyi-öböl felvehető foszfor terhelésének további csökkenését jelenti. Idézett irodalom Pomogyi P. (szerk.1991): A Kis-Balaton Védőrendszer kémiai, biológiai, anyagforgalmi vizsgálatai. Összefoglaló jelentés az 1985-1990 közötti kutatásokról. Szombathely-Keszthely. -258 Pomogyi P. (1996.): Jelentés a Kis-Balaton Védőrendszer 1995. évi vizsgálati eredményeiről I. Anyaghozam vizsgálatok eredményei. NYUV1ZIG Jelentés, Keszthely, -14.