Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

6. szám - Kozák Miklós: Fehéren–feketén: Hága és a vízlépcső

KO/.ÁK M.: Hága és a vizlépcsfl 331 A hágai magyar perirat cs az ítélet: Itt három körülmény lényeges: A. A magyar fél peranyaga. B. A Hágai Bíróság általános megállapításai. C. A Hágai Bíróság döntései. A. A magyar peranyag főbb elvei: A. 1. A vízlépcsőrendszer olyan ökológiai szükséghelyzetet hozott létre, mely egyértelműen a természeti környezet pusztulásával jár. Mindegyik magyar érdekképviseleti "szakértő" beszámolójában ez kiemelt téma volt. Állították (Valki, Vida, Nagy), hogy környezeti hatástanulmány sohasem készült, ami valótlan állítás volt! Egyetlen nagylétesítményhez sem készült ennyi tanulmány. Ám a "szakértői" testület mindezt célra orientáltan szelektálta Ami nem felelt meg céljainak, azokat semmibe vette. A. 2. Az eredeti 1977-es Alapszerződés (ASZ) az ország politikai-gazdasági elnyomatását jellemző körülmények között született. A magyar küldöttek {Valki, Vida, Nagy) beszámolója szinte hemzsegett a tűnt korszaknak a hágai bírákra csak negatív hatást gyakorolható fogalmaitól, mint pl. "a vas- és acél országát akarták", "a természet leigázása volt a cél", "1980 után a kommunista-ellenes erők színre léptek" , "jelentős politikai átalakulás következett be", "erősödött a mű nemzetközi bírálata", "az eredeti tervek irreálisak voltak", "a testvéri szocialista kapcsolatokat szolgálták"."1980 után a szovjet védőernyő is összeomlott". Vagyis, a magyar "szakértők" politikai frázisokba burkolóztak, amit a hágai bírák nem fogadtak el valósnak. A. 3. "Gazdaságossági számításokat sohasem végeztek a vízlépcsőre" (Valki). "Minden gazdaságosságot félre dobtak" (Nagy). "Ez a beruházás csak egy szocialista üzlet volt, semmi más, amely elhanyagolta a környezet védelmét" (Nagy). "A testvéri szocialista kapcsolat erősítése volt a cél" (Nagv). "A Szerződés a kommunista pártok terve volt, a környezet védelme nélkül" (Nagy). A. 4. Azt is bizonygatni próbálták, hogy a "Szlovákia nem jogutódja Csehszlovákiának" és így Magyarországnak nem volt szerződéses kötelezettsége Szlovákiával szemben. (Eközben az államközi kapcsolatok folyamatosak voltak!) A. 5. "Az utolsó években olyan alapvető változások álltak be a környezetvédelem, a gazdasági szemlélet és a politikai rendszerben, ami indokolta a Szerződés felmondását" (Crawford). A. 6. Bizonygatták, hogy 1989 előtt "nem álltak rendelkezésre környezeti hatástanulmányok" Majd 1992. után "megbízható tanulmányok alapján" jelezték előre az ökológiai szükséghelyzetet. Ez képezte alapját a Szerződés egyoldalú felmondásának, mert "bizonyították", hogy "a létesítménynek sem az árvízvédelem, sem a hajózás szempontjából nincsen haszna" (Gorowe). A. 7. "Az építkezés a szentendrei ivóvízbázist máris súlyosan károsította" (Vida) A. 8. Utoljára maradt a C-variáns, melyről minden magyar képviselő állította, hogy a.) megépítése jogtalan volt, b.) üzemeltetése súlyos környezeti károkat okozott, c.) egyoldalú üzemeltetése jogtalan. d.) nem ideiglenes, ahogyan azt a szlovák fél kezdetben állította. A. 9. A fentiek alapján szinte minden magyar szakértő bizonygatta, hogy "a BNV munkálatainak 1989-es felfüggesztése, majd 1992-ben az ASZ egyoldalú felfüggesztése jogszerű volt." B. A hágai ítélet és indokai B. 1. A "szükséghelyzet" "A Bíróság szerint a szükséghelyzetre csak bizonyos, igen szigorúan körülírt és halmozottan fennálló körülmények megléte esetén lehetséges hivatkozni, és hogy az érintett állam nem lehet egyedüli bírája annak, hogy ezek a körülmények valóban fennállnak-e "A szükséghelyzetre hivatkozó magyar érvelés nem győzte meg a Bíróságot arról, hogy 1989-ben súlyos, azonnali és valós veszély állt fenn és, hogy a Magyarország által megtett lépések (az építkezés leállítása, ASZ felmondás) voltak elkerülésének egyetlen lehetőségei". Vagyis, jogászaink alap nélküli és szakszerűtlen jóslásaitól a bíróság nem hagyta magát befolyásolni B. 2. A budapesti ivóvízkészlet veszélyeztetettsége Szentendre térségében "A Bíróság rámutatott arra, hogy a folyómedret a Szentendrei-sziget mentén, építési sóder kitermelése céljából, már 1980-at megelőzően is mélyítették, és hogy a folyómeder ettől az időtől fogva ezen a szakaszon elnyerte azt a mélységet, amelyet az 1977-es államközi szerződés előírt", továbbá "Magyarországnak a beruházás felfüggesztésén és leállításán túl egyéb eszközök is rendelkezésére álltak volna". B. 3. Bős és Dunakiliti, illetve a Szigetköz "Mind a dunakiliti tározó, mind az egész Szigetköz esetében a Bíróság úgy látja, hogy az a veszély, amelyről Magyarország beszél, csupán hosszú távon kellett, hogy a vizsgálat tárgya legyen, megfontolandó, dc ami még ennél is fontosabb, eléggé valószínűtlen". Emellett: "Magyarország 1989 júniusának elején kifejezetten kötelezettséget vállalt arra, hogy tovább folytatja a rendszer építését. Az MTA Ad hoc Bizottsága 1989. június 23-i jelentése nem jelzi, hogy tudatában lettek volna bármilyen valós veszélynek". A sokat vitatott vízmegosztás kérdésében: "arról sem szabad megfeledkezni, hogy az 1977-es Szerződés 14. cikke gondoskodott arról, hogy mindkét félnek lehetősége legyen a KET-ben meghatározott mennyiségen felül bizonyos mennyiségű víz megtartására, s ... ilyen esetben a megtartásból hasznot húzó Szerződő fél részesedése a villamos energiából csökkeni fog". Vagyis, a magyar "szakértők" még az eredeti szerződést sem ismerték! B. 4. Az 1977-es Szerződés érvényessége "A Bíróság megjegyzi, hogy Magyarország döntött úgy, hogy megköti az 1977-es Szerződést - akármilyen