Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

33 A Balaton köves parti-öv élőbevonatának előze­tes tanulmányozása l.iikiilos (ív., Kozák I.., Ivi.ss K. M., Kiss M., Kerti A. KI,TE Ökológiai Tímv/éh, Debrecen linó I'., M l A lliiliiloni I .imnológiai Kutatóintézete, I iliiuiy Bevezetés A sckcly, jól pufTcroIt tavak a linuiológiai karakterét jelentős mértékben meghatározza és befolyásolja a parti öv struktúrája (Wetzel, 1974). Megállapításunk a Bala­tonra különösen érvényes, mert az egész tó linuiológiai értelemben az cprofundális zónához sorolható (Sebes­tyén, 1963). Környezetvédelmi szempontból a természe­tes vízpart (az ccolon) a víztér védelmi állása a száraz­föld hatásaival (stiesszéivel) szemben (Felföldy, 1981). Sebestyén Olga (1963) szavaival : "...a parti tájék a vi­zek legvállozalosabb területe, legyen álló vagy folyó víz partja." A parti övbe beletartozik az a többé-kevésbé keskeny vízszegély, amely részben a szárazföld hatása a­latl áll, továbbá a szárazföldnek az a sávja, amelynek é­lete kisebb-nagyobb mertekben a víztől függ (lintz & Sebestyén, 1942). Ismert, hogy a biológiai sokféleség (biodiverzitás) a kibernetikai szabályozó cs állandósiló, tehát dinamiku­san változó folyamatokban fontos, mert alternatív meg­oldásokat tesz lehetővé A kedvezőtlen hatások kivédése az egyik működő tápláléklánc vagy anyagforgalmi cik­lus mentén nem sikerül, sikerülhet egy masikon. Ha a parti öv élővilágát szegényíljiik vagy elpusztítjuk, szak­nyelven csökkentjük annak biodivcrzilását. akár az élő­hely változatosságát, akár a társulás fajösszclétclénck sokszínűségét, a tó természetes védelmi szerepét befo­lyásoljuk és végső esetben hatástalanítjuk ill. kiiktatjuk. Ezért rejt veszélyt a vizek partjának beépítése a vízig érő tclcpüléssávval, sőt körülvétele betonburkolattal (Felföl­dy, 1981). Jelen dolgozat, a Balaton parti övének köves partsza­kaszain végzett térbeni és évszakos élőbevonat (cpili­tlion) vizsgálatok, valamint a mélységbeli zonáció cs a benépcsülési dinamika előzetes tanulmányozásának fon­losabb eredményeit ismerteti. Vizsgálati anyag cs módszer Az 1979-ben elkezdett, a Balaton különböző, uádas>, sal borítoll öbleiben végzett kutatások során bizonyítot­tuk, hogy a parti öv nádasainak élőbevonata (cpipliylon) cs a hozzá kötődő élőlénytársulások anyagforgalmi sze­repe jelentős (Simonion et al., 1995; Lakatos et al., in press). A Balaton partszakaszainak 70-75 %-án találha­tó köves-part szerepéről ismereteink hiányosak és egy­két közleménytől eltekintve (Felföldy, 1958; Felföldy 1961a, stb), csak Entz és Sebestyén (1942) könyve ad át­tekintést a több mint ötveu évvel ezelőtti helyzetről. /. ábra. A Balaton kövesparii öv élűbevonatának mintavételi helyei A Balatonban természetes köves pártol a zalai olda­lon és a Tihanyi-félsziget peremén találunk, de vele az élőhely viszonyok és bcncpcscdés tekintetében a part, a mólók, stb. erősítésére felhalmozott kőrakásvonulatok és kőcpítnicnyck azonosnak tekinthetők, és természetes al­zatként kezelhetők. A parti öv köves partszakaszainak feltárására vállalkozó linuiológiai vizsgálatainkat 1994­ben kezdtük cl, amikor főként a mintavétellel és a minta feldolgozásával kapcsolatos módszertani kérdéseket ta­nulmányoztuk. Az elővizsgálatok eredményeinek isme­retében, az OTKA támogatásával 1995 nyarán a Balaton négy különböző vízminőségű medencéjében választottuk ki a mintavételi helyeket, nevezetesen a Keszthelyi me­dence gyüröki strandjánál, a Szigligeti öböl badacsonyi hajókikötő kőszórásánál, a tihanyi részen a SÍ1A Balato­ni Limnológiai Kutatóintézet előtti szakaszon és a Fűzfői öböl balatonalmádi sétány köves partjánál (/. ábra). Ksf rlhely r,n*ny D 1995.07 • 1995.09. 2. ábra. Balatoni epilithon tömegviszonyai

Next

/
Oldalképek
Tartalom