Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

6. szám - Részletek a Hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős–Nagymaros vízlépcsőrendszer ügyében 1997. szeptember 25-én kihirdetett ítéletéből

J^ága^ítéle^ 325 helyzetet, amennyiben az elsőként említett félnek valamilyen jogtalan tette akadályozta ínég a másik felet a kérdéses kötelezettség teljesítésében, vagy abban, hogy bírósághoz forduljon, mire egyébként lehetősége volna". Magyarország saját magatartásával rontotta le jogát a Szerződés megszüntetésére. Ez akkor is így lett volna, ha Csehszlovákia a szándékolt megszüntetésről szóló értesítésben megjelölt időpontig megsértette volna a Szerződés tárgyának vagy céljának elérése szempontjából lényeges rendelkezéseit. (114) Magyarország fenntartotta, hogy magatartásával mindkét Fél visszautasította a Szerződést, és hogy egy kétoldalú szerződés, amelyet mindkét fél megtagadott, nem maradhat fenn. A Bíróság azonban azon a nézeten van. hogy bár valóban megállapításra került, hogy mind Magyarország, mind pedig Csehszlovákia megszegte az 1977. évi szerződés alapján fennálló kötelezettségeit, ez a kölcsönös jogellenes magatartás nem záija le a Szerződést, és nem jogalap annak megszüntetésére. A Bíróság precedenst teremtene, zavart okozva a szerződéses kapcsolatok jelentőségének és a pacta sunt servanda (a szerződések betartandók) szabály integritásának terén, ha arra a következtetésre jutna, hogy egy hatályos államközi szerződés, amelyet a Felek éveken keresztül jelentékeny mértékben alkalmaztak, és rá hatalmas összegeket fordítottak, egyoldalúan érvényteleníthető lenne azon az alapon, hogy kölcsönösen nem teljesítettek azt. Természetesen, más lenne a helyzet, ha a Felek kölcsönös megegyezéssel úgy döntenének, hogy megszüntetik a Szerződést. Bár ebben az esetben, míg Magyarország meg akarta szüntetni a Szerződést, addig Csehszlovákia következetesen szembe szegült ezzel az elhatározással, és kijelentette, hogy joghatás nélkülinek tekinti ezt a cselekményt. (115) A fent leírt következtetések fényében a Bíróság a Külön-megállapodás ... c.) bekezdésében feltett kérdésre válaszolva megállapítja, hogy az 1992. május 19én elküldött, a Szerződés megszűnéséről szóló magyar értesítés nem rendelkezett megszüntető joghatással az 1977. évi szerződésre és a kapcsolódó megállapodásra. Jogkövetkezmények a magyar és szlovák fél jogaira és kötelezettségeire (123)... A Bíróság megállapítja, hogy az 1977. évi szerződés - tartalma alapján - úgy tekintendő, mint ainely az 1978. évi Bécsi Egyezmény 12. cikke értelmében területi rendszert hoz létre. Jogokat cs kötelezettségeket állapított meg a Szerződésnek a Dunára vonatkozó részén, ennélfogva a Szerződést magát nem érinti az államutódlás. Ezért tehát az államok közötti jogutódlás érintetlenül hagyja a Szerződést. A Bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az 1977. évi szerződés 1993. január l-jén kötelező érvényűvé vált Szlovákiára. (132)... Különösen fontos, hogy a Bíróság megállapította: az 1977. évi szerződés hatályban van, ennélfogva maija a Felek közti viszonyt. A Felek kapcsolatát meghatározzák még olyan, egyéb lényeges (releváns) egyezmények szabályai is, amelyeknek mindkét Fél részese, továbbá az általános nemzetközi jog szabályai, és ebben az esetben az államok felelősségének szabályai is. a Felek kapcsolatát azonban mindenek felett az 1977. évi szerződés alkalmazható szabályai határozzák meg. mint lex speciális (különleges törvény). (133) A Bíróság azonban nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a Szerződést évek óta egyik Fél sem alkalmazta teljes egészében, és a Felek elkövetett és mulasztással megvalósított cselekményei hozzájárultak a ma fennálló ténybeli helyzethez. A Bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a jelenlegi helyzetet - illetve azokat a gyakorlatban fennálló lehetőségeket és lehetetlenüléseket - amikor a Felek jövőbeni magatartásának jogi követelményeiről dönt. Ez nem azt jelenti, hogy a tények - ebben az esetben jogellenes cselekményekkel létrejött tények - határozzák meg a jogot. Az ex injúria jus non oritur (a jogellenesség nem jogforrás) alapelvéi fenntartja a Bíróság megállapítása, hogy az a jogviszony, melyet az 1977. évi szerződés hozott létre, továbbra is érvényes, s a jelen esetben nem lehet úgy kezelni, mintha a jogellenes magatartás érvénytelenítette volna. A lényeg tehát az, hogy azt a ténybeli helyzetet, amcly 1989. óta kialakult, a megőrzött és fejlődő szerződéses jogviszony összefüggésein belülre kell helyezni, annak érdekében, hogy annak tárgyát és célját, amenynyire csak megvalósítató, eléljék. Csak akkor lesz orvosolható a mindkét fél szerződésszegésével létrejött rendellenes helyzet. (134) Ami 1989-ben vagy 1992-ben helyes jogalkalmazás lehetett volna, ha az ügy akkor a Bíróság elé kerül, az 1997-ben a joggal való visszaélés lenne. A Bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a bősi erőmű már közel öt éve működik, hogy az üzemvízcsatorna. amely az erőművet táplálja, egy lényegesen kisebb tározóból nyeri vizét, amelyet nem a Dunakilitincl, hanem a Dunacsúnynál felépített duzzasztógát képez, és hogy az erőmű a vízjárást követő üzemben működik, nem pedig csúcsra járató üzemben, mint azt eredetileg tervezték. A Bíróság ugyanakkor nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy Nagymaros nemcsak, hogy nem épült fel, hanem a csúcsra járatás mindkét fél általi tényleges elvetésével, felépítésének többé nincs is értelme. (135) Mint arra a Bíróság már korábban rámutatott, az 1977. évi szerződés nem csupán energia-termelést szolgáló közös beruházás volt. mivel tervezése alapján más célokat is szolgálnia kellett: a Duna hajózhatóságának fejlesztését, árvízvédelmet és jég-szabályozást, valamint a természetes környezet védelmét. Ezek közül egyik sem élvezett abszolút elsőbbséget annak ellenére, hogy a Szerződés a vízlépcsőrendszer építésében az energia termelésre helyezte a hangsúlyt, továbbá egyik sem veszített fontosságából. E célok elérése érdekében a Felek magatartási, teljesítési és eredményre irányuló kötelezettségeket vállaltak. (136) Kijelenthető, hogy a vízlépcsőrendszer építésével kapcsolatos teljesítési kötelezettségeket - amennyiben még nem teljesítették 1992. előtt - megelőzték az események. Valóságtól elrugaszkodott jogalkalmazás len-