Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

6. szám - Szalai György: Öntözés-politika Magyarországon, 1937–1977

S/AI-AI ü Y.: Öiiröxcs-politika Magyarországon (1937-1977) 307 lózat (és műtárgyak) túlnyomó részéi is privatizálni kívánja. Feladatának a főművek kezelését, fenntartását és további fejlesztését tekinti, ez utóbbi keretében olyan lehetőségi művek létrehozásával, melyek egyéb célok mellett, az öntöző gazdálkodás területi kiterjesztését is lehetővé teszik. Az agrár-ágazat álláspontja szerint, az öntözés helye, szerepe a hazai agrár-politika és az arra épülő, legalább középtávon mértékadó agrárprogram alapján határozható meg Az agrár-ágazat átalakulásával párhuzamosan, 1990-96. között csökkent a szántóföldi öntözés volumene. Össz-ágazati méreteket, teljesítményeket tekintve, jelentősége tovább gyengült (1980-89 közölt évente a szántóterület mintegy 2,6 %-át öntözték meg, 1990-96. között ugyanez nem érte el a 2,0 %-ot.). A tömegtakarmányok öntözése például teljesen kiszorult a gazdaságosan öntözhető szántóföldi növények köréből Elsősorban az árukukorica, a cukorrépa, burgonya ill. vetőmag termelésben jelentett az öntözési lehetőséggel rendelkező gazdaságoknak jövedeleninövelési, termésbiztonsági eszközt. A kertészeti kultúrák öntözésének jelentősége a tulajdoni és szervezeti átalakulással nőtt. Ágazati jelentőségű arányok alakultak ki pl. a konzervipari feldolgozási! szántóföldi zöldség termelésben, az új, intenzív ültetvényekben, továbbá a növényházakban, a fóliák alatt (Á'ocsondi Cs.-né. 1997). A földtulajdon és a termelés szerkezeti átalakulása következményeként a nagyüzemi mezőgazdaság szétesett. Napjainkra hatékony mezőgazdasági földhasznosításra alkalmatlan birtokszerkezet jött létre. Az öntözés üzemi mérete elaprózódott. A birtok koncentráció mindent megelőző előfeltételévé vált az öntözés koncentrált területi fejlesztésének. 1990-97. közölt 360000 ha-ról 280000 lia-ra csökkent az érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező terület. Az utóbbi évek aszály-hullámai ellenére sem haladta meg az öntözési lehetőségek kihasználtsága a 60 %-ot. Az 1990-es évek öntözési beruházásainak jellemzője a kis, (5-10 ha) üzemi méret, a saját tulajdonú vízbázis megteremtésének igénye. További jellemvonás - a földbérleti rendszerből következően - hogy a végrehajtott öntözési beruházások értékének fele, építéssel nem járó gépvásárlás. Az építéssel is járó beruházásokon belül növekszik a mikroöntözés-teclmika, az öntözött kultúrák terén növekvő arányú a kertészet. Reálisan megállapítható, hogy a mezőgazdaság területén alapvető változásoknak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy nagyobb területre kiterjedő öntözésfejlesztésekre lehessen gondolni. Ehhez egy Nemzeti Agrárprogram elfogadása mellett, vagy annak keretében számos, a kérdést érintő, gazdasági, szervezeti, szervezési intézkedésre van szükség. Irodalom: Anlók G. - Váradi J. (1997): A jelenlegi önlözcsck és az öntözésfejlesztés vízgazdálkodási kérdései. Öntözéses gazdálkodás, Szarvas, ÖK.I. 13-24 p. C1GH (1978): A magyar öutözéspolitika múltja, jelene cs jövője. Kézirat. Dudapest. MIIT. 108 p. Kocsondi Cs.-né (1997): Az öntözés helye, szerepe az agrárágazatban Öntözéses gazdálkodás, Szarvas, ÖKI. 3-11 p. Lampl //. (1943): Az öntözésügy kormányzati, közigazgatási cs műszaki kérdései. Királyi Magyar Egy etemi Nyomda. Dudapest, 21 p. Szilágyi Gy. (1940): Öntözések. In: TrummerA. - Lászlóffy »»'.: A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede, lludapest. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium kiadása. 174-191 p. A kézirat beérkezett: 1997. június 26. Irrigation policy in Hungary (1937-1977) Szalai, Gy. Abstract: Autlior gives a revicw on the history of irrigation in Hungary from the ycai of 1937., wliai the Irrigation Law was crcaled till the year of 1977 when niler many foulings all the conditions and problems ofthe irrigation mnnagement under the spcci:il Ilungnrian circiunstances beenme clear. He sliares theis 40 years long period to live terms and analyscs the gcuciul economic-policy and agiicultural produetion-policy conditiou defining the aim of irrigation-policy. In addition hc analyscs and appiaisis the oiganizationnl leading and tedinical couilitions elfccting the success of irrigatiou -policy. Key words: economic-policy, production-policy, írrigution-policy, agrotedmique, irrigalion-tcehnique, utilizalion.. SZALAI GYŐHtiV okleveles mérnök, vízgazdálkodási szakmérnök, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa, a Gödöllői Agrártudományi Egvclcm tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Hidrológiai Társaságnak másfél évtizeden át főtitkára, 199.7-ben Kvassay Jenő díjasa.