Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

5. szám - Vágás István: Rejtett édesvíz-készletek becslésének néhány szempontja

286 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1997. 77. ÉVF. 5. SZ,. sárosnaniény szelvényéből, s 12 nap alatt ért el Szolnokra. Szolnoktól kezdve a mellékfolyók és a befogadó (a Duna) vízmozgásainak tulajdonítható az árhullám vonulása: itt is találkozott a felülről érkező árhulláin az alulról felhatoló hatásokkal, amelyek napokig fenntartották a tetőzési helyzeteket. Ezek a tetőzések valósak maradtak a Tisza teljes hosszában. Titel szelvényében is hoszszú, valós tetőzés volt december 26-28 napjain (7. ábra). A második árhullám 1915. december 28-án indult Vásárosnaményból, de Polgár szelvényében 1916. január l-jén el is enyészett. Polgár és Szolnok között (talán) követhető az inflexiós pontok helyzete, de azután Szolnok alatt a valós tetőzések folyamata visszaállt, 1916. január 5-éig fenn is maradt csaknem a folyó torkolatáig. Az 1915-16. évek fordulójának két tiszai árhulláma holott 3-4 nap távolságra is megközelítette egymást végül nem egyesült, sőt az a második árhulláin is helyre tudott állni, amely Polgár és Szolnok között elveszni látszott. A második árhullámhoz hasonló "gyors" árhullámok gyorsaságát rendszerint alulról befolyásolt vízszín- süllyesztési hatás hozza létre. 2.3. Az 1981-82. évi öt téli árhullám Az 1. ábrán láthatóan az öt árhullám között az első Vásárosnaménytól Tiszafüredig volt valós tetőzésü. Onnan kezdve még csak rejtett sem, mert inflexióiban is "nyom nélküli" maradt. Tiszaug és Szeged között és a torkolatnál újra valós a tetőzés, Szeged alatt pedig inflexiós pontok követhetők. A második árhullám valós része Csongrádig ért el, onnan inflexiós pontjaiban követhetően rejtett tetőzésü. A harmadik árhullám szakadozott: Kisköréig valósan tetőzik, onnan Csongrádig rejtetten, Csongrádtól Zentáig újra valósan, Zentától a torkolatig ismét rejtetten. Hasonló a negyedik árhullám is: Tokajig valós a tetőzése, onnan Csongrádig rejtett, Szegedig újra valós, Zentáig ismét rejtett, Zenta alatt pedig nyom nélkül enyésző. Az ötödik árhullámnak Záhony táján van egy rövidebb rejtetten tetőző szakasza, de azután Zentáig valós. Ennek az árhullámnak a vége "nyom nélkül" enyészett el. Az 1981-82. évek fordulójának öt árhulláma azért figyelemre méltó, mert jóformán nincs közöttük olyan, amelynek a tetőzései elérték a volna folyó torkolatát. A tetőzés ezek szerint térben korlátozott hatás, amelynek nem is szükséges a folyó teljes hosszán végighatolnia. Az eddigieket kiegészítheti még az 1981. év tavaszi árhullámának tetőzéseit bemutató 2. ábra. Ennek különlegessége, hogy az eredeti árhullámot az alpári nyárigát védőképességének kimerülése szakította ketté. Amikor a nyárigát öblözetének feltelése megkezdődött, órák alatt letetőzött a Tiszának mind a Tiszaug felett addig még le nem tetőzött szakasza, mind az az alatti szakasza. Mihelyt feltelt az öblözet, visszaálltak az eredeti árhullámnak a valós tetőzései, attól a szelvénytől kezdve, amelyet a "rejtett" tetőzés a feltelés befejeztéig elérhetett. 1. ábra. Valós és rejtett tetőzések vonalai a Tisza 1877., 1915-16. és 1981-82 évi áradásainál