Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

5. szám - Zsuffa István (jun.)–Bogárdi János (jun.): Nem-permanens, kvázi-kétdimenziós, numerikus modell hullámtéri fokrendszerek hidrodinamikai szimulációjához

A Cserta-Nyéki-Báta fokrendszer tervezett átalakítása 14. ábra. A tervezett Cserta-Nyéki-Báta fokrendszer modell konfigurációja A Címer-fok helyreállítása mellett még a Sárkány-fok áttöltéseinek eltávolítása, a Csata-, a Címer I és a Címer n fokok teljes elzárása, valamint a Bála-fok kögáttal törtóiő részleges elzárása szerepel a tervben. Mivel az így kialakított új fokrendszer alacsony dunai vízállásoknál csak a felvízi, magas vízállású Rczcti-Dunával lenne kapcsolatban, a rendszcrccllák vízszintjei, különösen a Báta-Dunáé, jclcntősai megemelkednének a jelenlegi állapothoz képest, ami nagy mértékben ellensúlyozná a kiszáradás negatív következményeit A tervezett fokrendszer FOK modell konfigurációja a 14. ábrán látható. Az 1976-os évte szimulált vízállások a Báta-Dunában jelenlegi állapot torvozott állapot a Duna bátai vízállásai 15. ábra. FOK modellel szimulált vízállások a Báta-Dunában A jelenlegi és a tervezett állapotoknál a Báta-Duna szimulált vízállásait a 15. ábra mutatja. A beavatkozások pozitív hatásait a holtig jelentősen megemelkedett kisvízi szintjei tükrözik. Ezen túlmenően az új fokrendszer biztosítja még a hirtelen emelkedő cs süllyedő árhullámok "kisimítását" is, ami sokkal kedvezőbb ívási körülményeket jclentme a halak számára. Hosszú futamidejű szimulációs vizsgálatok lehetővé teszik a beavatkozások hatására a fokrendszer vízjárásában történő változások hidrológiai statisztikai kiértékelését. A 16. ábra például bemutatatja a BátaDuna szimulált vízállásidősorai alapján generált éves tartóssági felületeket a jelenlegi és a tervezett állapotok esetében. A fokrendszer átalakításának pozitív hatását a tartóssági görbék, elsősorban a hosszú idejű tartósságok görbéinek 1 -1 méteres megemelkedése tükrözi.