Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
1-2. szám - 3-4. szám - 4. szám - Nekrológ
231 Nekrológ Eszéky Ottó 1945 - 1997 52 éves korában, évekig tartó, súlyos betegség után, alkotó korszakában érte a korai halál. A területi vizgazdálkodás, a hazai vízrajzi munkák ismert és megbecsült személyisége volt. 1945. január 3-án született Pécsett, s ugyanott hunyt el 1997. január 25-én. Már főiskolai hallgató korában megkezdte élethivatásául választott tevékenységét. Az 1965. évi nyári dunai árvízvédekezés tapasztalatai nyomán 1967-ben kerültek napirendre a gátak hullámverés elleni fokozottabb védelmének elméleti és gyakorlati kérdései. Eszéky Ottó készítette el akkor azokat a grafikus segédleteket, amelyek e sorok írójának munkáiban még 30 évvel később is fölhasználhatók lehettek a Duna árvízi biztonságának jellemzésére. A bajai főiskolán több hallgatói pályázat díjának elnyerése, majd kiváló minősítésű diplomájának megszerzése után a pécsi, Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál helyezkedett el, ahol a területi vízügyi szerveknél azokban az években megindult vízrajzi tevékenység megszervezésében és ellátásában kapott kulcsföladatokat. Eszéky Ottó a vízrajzi föladatok mindegyikében maradandó, és a szakterület továbbfejlődését szolgáló eredményeket ért el. Ez nemcsak saját igazgatósága működését, hanem a mérnökképzést is érintette. 1969. és 1995. között a Bajai Vízgazdálkodási Főiskola, a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint svéd, osztrák, német egyetemek, a VITUKI-UNESCO posztgraduális tanfolyama mérnök-hallgatói részére rendezett hidrometriai mérőgyakorlatok vezetőjeként számos bel- és külföldi vízrajzi szakember magas szintű képzését segítette. Az egykori magyar műszerkészítő, Hajós Sámuel méltó utódaként 1970-ben újfajta, mechanikus idő-szabályozóval fölszerelt vízhozam-mérő műszert alkotott, amelynek később - a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereivel együttműködve - elektronikus változatát is elkészítette. Tökéletesített emellett beszivárgás-mérő, illetve bukós vízhozam-mérő berendezéseket is. A vízjárást regisztráló műszerhálózat ellátása mellett a hó-viszonyok és a talajfagy mérését önállóan tervezett építményekkel tette rendszeressé igazgatóságának működési területén. Lászlójfy Woldemár munkásságának eredményeként terjedt el hazánkban is, határainkon kívül is az a műszaki hidrológiai szemlélet és módszertan, amelynek szellemében Eszéky Ottó a néhány évvel ezelőtt ugyancsak tragikusan elhunyt Virág Mihállyal együtt elkészíthette igazgatóságának vízrendszerét jellemző hidrológiai-, árvízi-, és vízkészlet-viszonyait jellemző házi kiadványát, amelyet Csermák Béla módszere szerinti, térképes, rétegvonalas ábrázolás is kiegészített. Újdonság volt ebben a kiadványban a hidrológiai statisztika korszerű módszereinek alkalmazása - nemcsak a vízjárást jellemző átlagok hanem a szórások értékeinek meghatározása és ábrázolása is, - amely tudományosan is magas színvonalat képviselt. Eszéky Ottó még 50 éves sem volt, amikor előrehaladó, súlyos betegsége miatt kénytelen volt nyugdíjba vonulni, bár erejétől függően még igyekezett segíteni szűkebb hazája, a Dél-Dunántúl hidrológiai viszonyainak tudományos föltárását. Három évtizedes munkásságával méltó társává vált a magyar vízrajz alkotó mérnökeinek! Dr. Zsuffa István