Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 4. szám - Bezdán Mária: A vízhozam és a vízállás különleges kapcsolatai a Tisza vízjárásában

BEZDÁN M.: A vízhozam És a vízállás kapcsolatai a Tiszán 199 által kidolgozott, először Kertai Ede (1949) cikkében hivatkozott eljárást. Kovács Gy a különböző elméletek alkalmazásával egy dunai példán a 2. ábrán bemutatott duzzasztási görbéket határozta meg, szemléletesen is igazolva a vizsgált eljárásoknak a gyakorlati hasonlóságait a tiszaiaknál lényegesen nagyobb vízszínesésekre vonatkozóan is. rV.! -- \ •s • t .1 r>f Mf*tn'tH n ter.n itviietpDsi jer* IXÍ^J í 1 " r i 1 1 1 i l\ 1 i 1.1- ti J< i iri*r->vr 1 •1)0 ftt <t<0 tco -tW -<fO <?W "IV fkrt 2. ábra. Különböző módszerekkel számított vízfelszín-görbék összehasonlítása Kovács György (1952) szerint Salamin Pálnak a tiszalöki duzzasztási vízszínvonalak számítására 1949-ben közzétett módszere a (K) fajlagos vízszállító-képességnek az (y) vízállás függvényében való kifejezését - a K = K(y) függvényt - mérésekből értelmezi. Ismeretes ugyanis, hogy a K fogalmának bevezetése a Chézy-képleten belüli összevonáson alapult, azaz a (Q,) vízhozamot illetően bármely (y) vízállásra - vagyis akár a Q,-Uez tartozó permanens állandó sebességű vízmozgás >"« vízállására és /', vízszín-esésére, akár a permanens, változó sebességű vízmozgási esetek y vízállással és i = i(y) vízszín-eséssel jellemezhető sorozatára - felírható: Q

t=K(y

t).C

5=K(y).i ;0,S (3) Ha viszont ismeretes a tetőző vízállások segítségével megszerkesztett Q = Q(y) egyenletű vízhozamgörbe, és a szomszédos folyószelvények összetartozó, szintén a permanens, állandó sebességű állapothoz rendelhető vízállásainak hosszszelvényből értelmezhető i, = i

0(y) vízszín-esése, akkor a K = K(y) függvény a KK

(

QCr) (4) Q ~ QO) egyenletű vizhozamgörbe segítségével megszerkeszthető. Sőt - mint ahogy ez a kis esésű Tiszánál a vízállás-tartomány hosszú szakaszain, leginkább pedig a hullámterekre kiterülő, magasabb vizeknél gyakran előfordul - ha i, = i„(v) = const., úgy a vizhozamgörbe ismerete önmagában is helyettesítheti a fajlagos vízszállító-képesség görbéjét, hiszen a későbbiekben annak csak az arányai lesznek szükségesek. Válasszuk ki ezek után (3. ábra) a duzzasztott, vagy süllyesztett vízfelszín-vonalnak egy olyan, Ax hosszúságú szakaszát, amelyen belül a görbe vonalat elfogadható pontossággal helyettesíthetjük érintőjével, vagy húrjával. Legyen ismeretes valamely Q

t vízhozamhoz tartozóan a permanens, állandó sebességű vízmozgáshoz tartozó, vízszínvonal, és annak i

e vízszín-esése. Értelmezzünk valamelyik ilyen vízszínvonal segítségével a kiválasztott folyószakaszon egységes 0-pontol a vízállásokra. Adjuk meg ez után a kiválasztott folyószakasz alsó végén a duzzasztásnak (süllyesztésnek) most már az egységes O-pontra vonatkozó yk vízállását, amelyben a k index a kiválasztott folyószakasz sorszámára utal, úgy, hogy a k = 0 index-számot a duzzasztás kezdeti ("okozó") szelvényében alkalmazzuk. A 3. ábrából követhetően a k sorszámú szakasz felső végén előálló >>»+/ duzzasztási (süllyesztési) érték a következőképpen fejezhető ki (Vágási., 1982): Duz zosztoff vizSíin ,Közömbös' tizszin J A közös ,0'pontok vonala 3. ábra A duzzasztási vlzszínvonalat jellemző adatok y^ =yk +i-&x-i

t.Ax (5) a (3) egyenletből az i értéket a K értékeivel kifejezve: dy yjt-fi - y

k _ . K • K(y

k)> -1 (6) Ez a duzzasztási (süllyesztési) vízszinvonal differenciálegyenlete, amely differencia-egyenletként kezelve rekurzív, lüszen azy

0 kezdő érték mindenkor ismert, ebből kiszámítható azy

t, majd a képlet ismételt alkalmazásával y

3, általánosságban pedig _y*-ból yt+i számolható k - 0, 1, 2, ... n megválasztással. Számítógépi programozásra mindez igen alkalmas. (Számítógépi programot készített erre pl. Vágási., 1979. és 1985). Németh Endre (1963) "Ilidromeclianika" c. könyve az áramló és rohanó vízmozgásokra egyaránt kiterjedően teljes részletességgel tárgyalja a prizmatikus medrekben végbemenő permanens - állandó, vagy változó sebességű - vízmozgásokat. A könyv 761. oldalán a kővetkezőket emeli ki: A mederbeli vízszállítási viszo-