Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

r> A meteorológiai és hidrológiai paraméterek szerepe a keszthelyi-medence trofitásának alakulásában Kóbor István Közép-Dunántúli V i/.üj^yi Igazgatóság, Székesfehérvár Bevezetés A vizek algásodását szabályzó faktorok jelentősége az egyes vizeknél különböző lehet. Az oligotróf vizeknél leggyakrabban a foszfor (Wollenweider, 1968), az cutro­lizálódoltak esetében a nitrogén és a fény a limitáló té­nyező (Oláh és Tóth, 19H5). A trofitás alakulását azon­ban ezek mellett (vagy helyett) még számos faktor befo­lyásol(hat)ja, például a meteorológiai faktorok Ez utób­biak jelentősége a Balaton esetében csak részben ((/. Tóth és f'adisák, I9S6), vagy egyáltalán nem tisztázott A Balaton kékalgás cutrofizálódása. a kúlső terhelés növekedése miatt a 60-as években felgyorsult (llerodek 1977). Az azóta végrehajtott Icrhclés-csökkcntő beavat­kozások ellenére a kékalga töincgprodukciók mérete to­vábbra is tendenciózusan nő (I ábra) Ez a belső terhe­lés jelentőségével magyarázható A trofitás-növekedés ugyanakkor nem monoton, a nagy tömegprodukciókat hozó éveket szinte minden e­setben lényegesen alacsonyabb trofitású év követte. Kü­lönösen az 1992 és 1995 közötti évek jellemző vízminő­ségében voltak nagy különbségek A Kcszthclyi-inedcn­ceben 1992-ben és 1994-ben magas (200 és 200 nig/m'), 1993-ban és 1995-ben kifejezetten alacsony (50 mg/m" 1 alatti) a-klorofill maximumokat mértünk /. ábra: A Balaton négy medencéjének éves a-klorofill maximumai 1975-1995 között Ezen változások nem magyarázhatók a tápanyag vi­szonyok változásaival. Jóval inkább az egyéb faktorok lehelnek kiemelt fontosságúak. A Balaton cselében hid­romclcorológiai és vízkészlctváltozási események közül eddig csak a víz hőmérséklet változásainak valamint a viharoknak a hatását vizsgálták Ezek az elemzések a­zonban általában rövidebb időszakokra, vagy csak né­hány paraméterre terjedtek ki Kuiatásaink során ezen faktorok teljesebb körét vizsgáltuk Anyag cs módszer Kutatasaink során olyan paramétereket használtunk, melyek esetében napi, vagy annál gyakoribb mérési e­redményeket tudtunk beszerezni A hidrometeorológiai és vízkészlctváltozási események jellemzésére a napi kö­zéphőmérséklct, reggeli (7 órakor mért) vízhőmérséklet, óránkénti adatokból számolt napi átlagos szélsebesség, napi globálsugárzás összeg, napi átlagos relatív pára­nyoinás, közepes légnyomás, napi csapadékösszcg illet­ve napi vízállás adatokai használtunk fel A tó trofitásának jellemzésére a Keszthelyi medence a-klorofill mérési eredményeit (törzshálózati mérési e­redmények és saját mérések) használtuk fel. Ezek 1990­1993 között (a téli időszakot kivéve) két hetenként, 1994-95-bcn legalább a nyári időszakban hetenként tör­téntek A vizsgált faktorok aktuális értékei, valamint (az a-klorofill mérési időpontjait megelőző) 1. 2, 4, 6, 8, 10 és 12 hetes átlagai és vananciái valamint a tó trofitási szintje közötti kapcsolatot kerestük, elsősorban a mate­matikai statisztika módszereivel Vizsgálatainkat során egyrészt a nyári, kékalga lö­megprodukciókkal jellemezhető időszakot (július-szcp­icinber) valamint a teljes évet elemeztük. A vizsgálatok során először az egyes paraméterek és a trofitási értékek közötti empirikus és korrelációs kapcso­latokat énekeltük Az adatelemzések során az egyes té­nyezők adatsoraiból számolt értékeket (átlagok, varian­ciák) mind az a-klorofill énékckkel, mind pedig az. a-klorofill értékek logaritmusával összevetettük, mivel korábbi kutatásaink eredményei alapján gyakori volt a nem-lineáris összefüggés. Ezek alapján jelentősebb összefüggést mulató értékre koncentrálva többváltozós regressziós analízissel kerestük meg azt a kombinációi, mellyel a tó trofitásának rövid és hosszú távú alakulása legpontosabban közelíthető volt. Eredmények Az a-klorofillal szemben végzett korrelációs vizsgá­latok eredményeit az I és 2. táblázatban foglaltuk össze. Valamennyi paraméter esetében megadtuk a kor­relációs koefficienst a legerősebb korrelációt mutató idő­szakra (a kapcsolat szorosságától függetlenül). Egész é­vcs globálsugárzás adatokkal nem rendelkezünk. A legfontosabb tényezőknek a víz és levegőhőmérsék­let hosszabb távú (8 hetes) átlaga, valamint a globálsu­gárzás (szintén 8 hetes) varianciája látszott A rövidebb (néhány hetes) időszakok korrelációs faktorai lényege­sen gyöngébbnek bizonyultak. Utánuk a légnyomás in­gadozás, a szélsebesség és légnyomás átlag, majd a viz­szintingadozás következeit. Eves viszonylatban a korre­láció általában gyengébb volt. A lineáris és logaritmikus kapcsolat szorossága közölt általában nem volt nagy kü­lönbség lapasztalható. A további elemzéseket a nyári időszak adataival vé­geztük cl. Ennek során lineáris regresszióval a különbö­ző faktorok közül egyszerre több (2 illetve 3) együttes

Next

/
Oldalképek
Tartalom