Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
1-2. szám - 3-4. szám - 4. szám - Prékopa András–Bosznay Ádám–Szántay Tamás–Zsuffa István: Folyók vízjárásának elemzése
ZSUFF A I. e t al: Folyók vizjárás án ak elemzése 171 1. táblázat Lefolyás fölszini készletbó'l Lefolyás fölszín alatti készletből Szelvény (vízhozamnyilvántartó állomás) U(t) Egységárhullám k db azonos <{> paraméterű, sorba kapcsolt lineáris tározó kaszkádja Q(t) = } U(x -1) • L(x)dx Q(t) Apadási görbe egyetlen a paraméterű lineáris tározó Q0)=Qöe (M, ) Vízfolyás-szakasz Qv(t) = f{Qb(t), S(t)} Árhullám transzformáció Egy kettős lineáris tározó <5S(t) = a{p-Q„(t) + [l-p]Q k(t)} + b r(L) Redukált kisvízi vízhozam hossz-szelvény n darab párhuzamosan kapcsolt lineáris tározó Q(0,t) 3. ábra. Sztohasztikus folyamat elemzése "crossing" módszerrel A csapadék folyamat sztohasztikus jellegének megfelelően az általa generált vízjárás folyamata alapvetően sztohasztikus jellegű, amelynek elemzéséhez a sztohasztikus folyamatok vizsgálati módszereit kell alkalmaznunk. A napi adatok idősorának vizsgálatánál az egyes évek észlelt adatsorait külön-külön realizációknak ítélve megfelelő hosszúságú homogén adatsor esetén a gyakorlat által fölvetett kérdésekre információgazdag válaszokat lehet adni. A fbisorolt, legegyszerűbbnek tartott modellek helyett, a fólszín alatti táplálás modellezésénél lehet más, esetleg jobban illeszthető modelleket alkalmazni. Például az apadási görbe - a Dupuit-Thiem differenciálegyenlet adaptálásával - negatív kitevőjű hatványfüggvénnyel (Roche, 1962) is közelíthető, a redukált kisvízi vízhozam hossz-szelvény pedig a valósághoz jobban illeszthető n darab különböző paraméterű lineáris tározó sorba kapcsolásával, illetve e modellt leíró nomogrammal helyettesíthető. A vízjárás strukturált sztohasztikus folyamatának a vizsgálata A mechanikai folyamatokat modellező hidraulikai rendszer működését azonban a csapadékok véletlen folyamatának kezdeti föltétel rendszere generálja. A csapadékok véletlen folyamatáról mindössze annyi biztos, hogy a csapadék jelenség független növekményű esemény folyamatot követ, azaz a csapadékjelenségek száma Poisson folyamattal jellemezhető, illetve - ami ezzel egyenértékű - a csapadékjelenségek közötti időszakok hossza exponenciális eloszlású valószínűségi változó (Szigyártó, 1960). a |i3 a ' y 2- a '.emetszesoK [fotmeUzeseK) At időegységen belüli szama ( t v\Q a~ y 2 - völgymenti Airvndulas hossza inK W nmax r cT a* Q.,- y 2 clmetszesnet • Y t - hegy menti Kirándulás hosjza ' y c - ltmetszett hegymenti terület I Qi" Yt ' ^lativ hegycsúcs • i .. i i Q a - Yc • relat/v vo/gymclyseg V y\Q a - y f - lemetszett völgy menti terület
