Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Kozák Miklós–Rátky István: Oldalcsatornás árapasztók hidraulikai méretezése

157 Oldalcsatornás árapasztók biztonságos és gazda­ságos hidraulikai méretezése Kozák Miklós Ilátky István Budapesti Műszaki Egyetem Vízépítési Tanszék 1IM. Budapest, Műegyetem rakpart 3. Kivonat: Az. árapasztó műtárgyak biztonságos és gazdaságos mcrctezcsc igoi összetett feladat, liinek első lépése az árvízi terhelés gondos mérlegelése és az oldalcsatoma hosszának megfelelő megválasztása, thhez megbízható Q,(t) árhullámkép szüksé­ges (3. ábra). Az árvízi tarozás túlduzzaszl ásónak (li m aJ mértéke, így a surrantóra mértékadó maximális vízhozam (Qmu,) értéke nagy mértékből függ az oldalcsatoma hosszától. Az oldalcsutoma optimális szélessége (fi) és mélysége (//) is na­gyon fontos. A 7. ábra és a szerzők (9) kqilete gyors becslést ad a D cs U értekének megválasztására. A szerkezetre ható felhajtóerő nagyon veszélyes Idict. Számos kutatással egyetértésből, a levegőztetett surrautó (6. ábra) adja a leggazdaságo­sabb és legbiztonságosabb megoldást. A tapasztalatok szerint a helytelen alapozás veszélyes süllyedésekhez és rongálódá­sokhoz vezethet. A megfelelő drén-raidszcr a legtöbb esctbai claigedhclctlai. A kisminta vizsgálat gyakran elkerülhetct­loi, különösai levegőztetett surrautók csdói. Kulcsszavak: hidraulikai méretezés, árapasztó műtárgy, suirantó, oldalbukó. Bevezető A tanulmány az oldalcsatornás árapasztók biztonsá­gos és gazdaságos méretezésének hidraulikai irányelve­ivel foglalkozik. E tekintetben különös jelentősége van az oldalcsatorna és a surran tó méreteinek és szerkezeti kialakításának. A tapasztalatok szerint e két műtárgy gazdaságos méretezésével és biztonságos kialakításával van a legtöbb probléma. Az energiatörő berendezésekkel - hely hiányában - nem foglalkoztunk. A hidraulikai számítások során a szerzők a közismert elméleti alapokra, világirodalmi és a saját tapasztalata­ikra támaszkodtak. A javaslatokat és következtetéseket nagy szánni tervváltozat vizsgálatainak végső eredmé­nyeiből adták meg. Az U keresztszelvényű oldalcsatorna mélységére a szerzők az általuk javasolt (9) egyenletet ajánlják. A surrantóra - általában - a lépcsős és levegőztetett megoldás a legbiztonságosabb és leggazdaságosabb. A biztonságosság megköveteli az alapozás, a szivárgás és a felhajtóerő gondos mérlegelését is. A drénezés, a dila­tációs hézagok és a surrantó fenékfelületének szakszerű kialakítása is a biztonság elemi követelményei közé tartozik. 1. Az árhullámkép, a tározó térfogata és az oldal­bukó méretei közötti kapcsolatok Tételezzük fel, hogy egy szabad lefolyású tározónak oldalcsatornás árapasztója van (1. ábra). A tározó V [m 3] hasznos térfogata és az oldalbukó L [ni] hossza függ a tározó felszínétől A [m 2], az árhullám Q [t] jel­legétől és az oldalcsatorna Q 0 [m 3/s] vízszállító képes­ségétől. Ez utóbbi függ az oldalbukó hosszától és a h [m] átbukási magasságától. A legszélsőségesebb árvízi helyzet az, amikor telt tá­rozóra (Z = Z N, 1. és 2. ábra) fut rá a legveszélyesebb­nek ítélt Qi = Q [t] árhullám (3. ábra). Ekkor a Q u Q 0, A és Z, vízszintek közötti hidraulikai összefüggés (lásd az 1-3. ábrákat): Qi, + Q n A t_ Q»* + Qb 2 Aí = A( z^ _ Z |) (1 ) 1. ábra. A tározó helyszínrajza a főbb műtárgyakkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom