Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

15 rázna, akkor ez a Kcszthclyi-mcdcncébcn 0.8 mg 1

1 algabiomasszát eredményezne. Mivel tömegprodukciók idején biomasszája 30-60 mg 1 ', ez minimálisan 5-6 osztódást feltételez. Korábban bebizonyosodott, hogy a C. raciborskii nem foszfortárolási specialista, belső P-tartalékai legfeljebb két osw tódáshoz elegendőek (Shafik et al., 1996). A korlátozott P-tárolási kapacitást, valamint az ülcdékfclszín fényszegény miliőjét is tekintetbe véve a C. raciborskii esetében a kétfázisú életstratégiához (Jstvánovics et ai, 1993) hiányoznak a feltételek. 2. ábra A C. raciborskii százalékos részesedésének időbeli változása 15 napos, a Balaton üledékével végzett csiráztatási kísérletben a fényintenzitás függ\'ényében foszfortartalmú BG-11 tápoldatban A kisérlelben a kicsírázott, majd szaporodó kékalgák populációinak egymáshoz viszonyított aránya jelentősen változott a fény és a P-ellátottság függvényében. A Pgazdag minták esetében az alkalmazott legalacsonyabb fényintenzitás mellett volt a legnagyobb (50%) a C. raciborskii részesedése a csírázást követően az alga együttesben, de a 15. napra ez 15-20 %-ra csökkent (2. ábra). A P-szegény minták esetében is a gyenge fényben volt a C. raciborskii a legsikeresebb, de itt dominált az inkubáció teljes időtartama alatt (5. ábra). Az algák összes egyedszáma nem tért cl egymástól a P-gazdag és P-szcgény kultúrákban, ám az utóbbiban a C. raciborskii tömege kétszer nagyobb volt, mint az előbbiben A kéthetes kísérlet végére egyértelművé vált, hogy a C. raciborskii alacsony fényintenzitás esetén a szűkös foszforforrásokért folytatott versengésben legjobb kompetitor a balatoni kékalgák között. A nyári hónapokban az algák tömeges elszaporodásakor a vízfelszínt erő intenzív napsugárzás ellenére a vízoszlop egy jelentős részébe alig, vagy egyáltalán nem jut le fény. Ez érthetővé leszi a kékalgák alacsony fényencrgia-szükségletének clőnyösségét. Köszönet nyilvánítás A munka a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium anyagi támogatásával készült. Irodalom Gorzó Gy.(19K7): Fizikai és kémiai laktorok hatása a Balatonban előforduló hetcrocisztás cianobaktcriumok spóráinak csírázására. Ihdr. Közlöny 65, 357-360 Istvánovics, V.. K. Pettersson. K1. A. Rodrigo, D. Pierson, J. Padisak iíW. Colom (1993): Gloeotrichia echinulala, a colonial eyanobactenum with a unique phosphorus uptake and life stialegy. J. Plankton Res. 15, 531-552 ShafikH. M.. Vörös L, PrésingM. & Kóbor, 1. (1996): A Cyhndrospermopsis raciborskii szaporodásának jellegzetességei folyamatos és zárt tenyészetben (ebben a kötetben).