Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)
1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Kiss Gábor: A csurgalékvíz várható mennyiségének előrejelzése Magyarországon
] 144 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN Y 1997. 77. ÉVF. 3. SZ. mm párolgott el. A keletkezett csurgalékvíz mennyisége tehát: L = E m - Rn, = 5956 - 2398 = 3558 m 3 ahol E m a medencére (2500 m 2) vonatkoztatott párolgás m 3-ben, R m a medencére hulló csapadék mennyisége m 3-ben. A depóniát érő csapadék mennyisége (9000 m 2-re): Rd = 959 . 9 = 8631 m 3. A csapadékhoz viszonyított relatív csurgalékvíz-mennyiség: L 3558 L rc l = R, 8631 = 0.41 A gyakorlati tapasztalat tehát egészen pontosan igazolta az elméleti eredményt. * * * Mint tudjuk, a fővárosban keletkező szilárd kommunális hulladék elhelyezésére jelenleg Dunakeszi körzetében szándékoznak új lerakóhelyet kijelölni. A várható csurgalékvíz-mcnnyiséget a fentiek alapján méretezhetjük. ju ni mi n IUI X7 «ov 5. ábra A csapadék és az elméleti csurgalékvíz mennyiség évi eloszlása Dunakeszin 1965-ben csap.: csapadék csvl.: csurgalékvíz felszíni lefolyás nélkül csv2.: csurgalékvíz felszíni lefolyás figyelembe vételével A vizsgált 30 éves időszakban országosan a legcsapadékosabb esztendő 1965 volt, míg a legszárazabbnak 1983 bizonyult. (Ebben a két évben mérték az 1. táblázatban mutatott évi "MAX" és "MIN", illetve "max" és "min" értékeket.) 1965-ben Dunakeszin a csapadék évi eloszlása az 5. ábra legfelső görbéje szerint alakult. Az ábrán feltüntettük a 2. táblázat alapján számított elméleti csurgalékvíz-mennyiségeket is. Látjuk, hogy a csurgalékvíz mennyisége (novembert kivéve) mindvégig alatta marad a "C" értékeknek (3-4. ábra), vagyis a víztisztításnak a vízhozam valószínű maximumára történő méretezése esetén nem is lenne szükség a tározó kapacitás kihasználására. (Rövid idő alatt hulló nagy csapadéknál, vagy több napos esőzést követően azonban bizonyos csurgalékviz-mennyiség átmeneti tarozására szükség lehet.) Csapadékszegény esztendőre 1983-ból láthatunk példát, amikor görbéink a 6. ábra szerint alakulnak. Itt felmerül annak lehetősége, célszerű-e hosszabb ideig - akár hónapokig is - tározni a folyadékot? Véleményünk szerint igen, ugyanis így a szállítási költségek csökkenthetők, s a medencéből a csurgalékvíz jelentős része el is párologtatható. Annyi szabad tározó kapacitást viszont mindig fenn kell tartanunk, ami egy várható nagyobb napi mennyiség befogadására alkalmas; a meteorológiai előrejelzések természetesen mindenkor figyelembe veendők 6. ábra A csapadék és az elméleti csurgalékvíz mennyiség évi eloszlása Dunakeszin 1983-ban csap.: csapadék csvl.: csurgalékvíz felszíni lefolyás nélkül csv2.: csurgalékvíz felszíni lefolyás figyelembe vételével Összefoglalás Szabad téren történő hulladéklerakásnál a meteorológiai tényezők tér- és időbeli változatossága megnehezíti a keletkező csurgalékvíz hozamának előrejelzését. Az egész Magyarországra érvényes általános megállapítás érdekében feldolgoztuk 30 év csapadékadatait, amiből ismerve a csapadékmennyiség és a csurgalékvíz-hozam közötti alapvető összefüggéseket - meghatároztuk az év egyes hónapjaiban várható mennyiségeket, illetve azok lehetséges szélsőértékeit és valószínű ingadozási intervallumát. A táblázatokba foglalt eredmények alapján javaslatokat fogalmaztunk meg a hulladéklerakó különböző műszaki létesítményeinek méretezésével kapcsolatban. Az elméleti számítások alapján a szennyvíz-tisztítóműnek a csurgalékvíz-hozam valószínű maximumára történő méretezését tartjuk a legmegfelelőbbnek, mert ekkor adódik optimális érték az igényelt tisztító kapacitásra és tározó térfogatra. A várható csurgalékvíz-hozamra vonatkozó - külföldi kísérleteken alapuló - becsléseket a hazai gyakorlati példa is igazolta. Eredményeink alapján így lehetővé válik Magyarország bármely részén egy építendő hulladéklerakó csurgalékvíz-hozamának előrejelzése és a műszaki létesítmények optimális méretezése. Irodalom Horváth Zs. (1985): Települési hulladékok környezetkímélő elhelyezésének környezetföldtani szempontjai. - Hidrológiai Közlöny, 2. szám Juhász J. (1987): Hidrogeológia. - Akadémiai Kiadó, Budapest Kiss G. (1995): Települési hulladékok lerakó dombjainak vízháztartása. Hidrológiai Közlöny, 2. szám Kiss G. (1996): Kommunális hulladék depóniák csurgalékvizei - a mennyiség és minőség időbeli változása és összefüggése a csapadékviszonyokkal. - Hidrológiai Közlöny, 2. szám Olessák D. (1988): A hulladékok hasznosításának és ártalmatlanításának korszerű módszerei. - Vízgazdálkodási Intézet, Budapest Országos Meteorológiai Szolgálat Évkönyvei. 1961-1990. Vízrajzi Évkönyv. 1961-1990. A kézirat végleges szövege beérkezett: 1997. február 26. KISS GÁBOR geológus mérnök, doktorandusz. Szakmai működését a Hidrológiai Közlöny 1995. évi 2. száma. 112. oldalán mutatta be..
