Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Kiss Gábor: A csurgalékvíz várható mennyiségének előrejelzése Magyarországon

139 A csurgalékvíz várható mennyiségének előrejelzése Magyarországon Kiss Gábor Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros Kivonat: Kulcsszavak: Bevezetés Magyarország 30 évi csapadékadatainak feldolgozása révén megbízhatóan előrejelezhető a települési (kommunális) hulladék-lerakók csurgalékvíz-hozama. Az eredmények megadják az egyes hónapokban várható átlagos csurgalékvíz-mennyiségct, annak valószínű szélső értékeivel és ingadozási intervallumával, aminek segítségével a depóniák csurgalékvízzel kapcsolatos műszaki létesítményei méretezhetök. csapadék, csurgalékvíz, települési hulladéklerakók. Települési (kommunális) hulladéklerakók tervezésénél környezetvédelmi, műszaki és gazdasági szempontból egyaránt fontos a hulladékból keletkező csurgalékvíz várható mennyiségének előrejelzése. A hulladék szabad téren történő lerakása esetén a csurgalékvíz képződésében jelentős szerepet játszanak a meteorológiai tényezők - elsősorban a csapadékviszonyok, - amelyek tér- és időbeli változatossága megnehezíti az egész országra érvényes előrejelzést. Magyarország több évtizedes csapadék-adatainak feldolgozása mindazonáltal lehetővé teszi, hogy az ország csapadékviszonyainak általános jellemzése mellett megbecsülhessük a várható csurgalékvíz-hozam lehetséges szélső értékeit, aminek ismerete nélkülözhetetlen a különböző műszaki létesítmények méretezésénél. 1. Csapadékviszonyok Magyarországon Célunk először is az, hogy az országra általánosan jellemző évi csapadékeloszlásról kapjunk információt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadványai és a kapcsolódó tudományágak különböző évkönyvei rendszeresen közlik az egyes meteorológiai állomásokon észlelt csapadékadatokat, az országos havi illetve évi átlagos csapadékmennyiségekről azonban nem áll rendelkezésre pontos kimutatás. A magyarországi csapadékviszonyok jellemzésére az 1961-től 1990-ig terjedő 30 éves időszak adatait dolgoztuk fel, a Vízrajzi Evkönyvek segítségével. Mindegyik év minden hónapjában megállapítva az országban mért maximális és minimális csapadékmennyiségeket, az adatokat számítógépbe tápláltuk, majd különböző statisztikai vizsgálatokat végeztünk. Az említett 30 éves időszakra meghatároztuk a havonkénti - maximumok maximumát (MAX), - maximumok átlagát (ATL), - maximumok minimumát (max), - minimumok maximumát (MIN), - minimumok átlagát (átl) és - minimumok minimumát (min). A kapott értékeket az 1. táblázat tartalmazza, az eredményt grafikonon ábrázolva az 1. ábra mutatja be. A táblázatból látható, hogy a 30 év alatt - április kivételével - mindegyik hónapban volt olyan hely az országban, ahol nem esett csapadék (vagy legalább is nem érte el az 1 mm-t). Ezért a havonkénti "min" adatok, illetve az abból készült "görbe" számunkra nem tartalmaz semmi olyan információt, amelyből további következtetéseket vonhatnánk le. Látható továbbá, hogy magyarországi viszonyokra a minimumok minimuma mellett a maximumok maximuma is irreális havi átlagot és éves összeget eredményez. (Tájékoztatásul a táblázat utolsó sorában megadtuk a 30 év alatt valóban mért évi értékeket is.) Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy a "MAX" értékeket elvethetjük, hiszen ezek az egyes hónapokban ténylegesen leesett csapadék mennyiséget jeleznek, amivel később - a várható csurgalékvíz-hozamra történő méretezésnél - mindenképpen számolnunk kell. ]. táblázat Magyarországon 30 év alatt mért csapadékmennyiségek (mm) MAX ÁTL max MIN átl min JANUÁR 182 85.1 9 29 10.3 0 FEBRUÁR 169 82.4 20 41 10.3 0 MÁRCIUS 173 85.5 43 34 11.6 0 ÁPRILIS 237 118.3 54 27 10.6 1 MÁJUS 254 169.9 88 44 16.6 0 JÚNIUS 273 194.3 100 49 18.9 0 JÚLIUS 362 185.4 99 32 11.3 0 AUGUSZTUS 306 178.3 75 33 13.2 0 SZEPTEMBE 222 127.8 42 38 10.4 0 OKTÓBER 324 111.1 26 63 10.4 0 NOVEMBER 263 116.9 42 62 20.3 0 DECEMBER 202 105.3 23 45 15.8 0 Számított havi átlag 247.3 130.0 51.8 41.4 13.3 0.1 Számított évi összeg 2967 1560.3 621 497 159.7 1 Mért évi összeg 1314 978.6 715 529 367.8 256 Az 1. ábrán látható, hogy a "max" és "MIN" görbék egymást kétszer is keresztezik, ezért kézenfekvőnek tűnik a (max + MIN)/2 értékeket, azaz a két görbe átlagát ábrázolni. (Mint az 1. táblázat is mutatja, ekkor az évi