Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Vágás István: Az entrópia a hidrológiában? (Hozzászólás)

] 128 HIDROLÓGIAI KÖZLÖN

Y 1997. 77. ÉVF. 3. SZ. Az entrópia kiküszöbölés réteges struktúrája az emberi testben Testünkben, belülről kifelé haladva a következő alrendszerek továbbítják az entrópia-felesleget: - Élő sejtjeink a széndioxid és szennyező anyagok vizes oldatát a vérbe juttatják, ettől az artériás vér vénás vérré válik. A többlet-hőt ugyancsak a vér szállítja el. A vért a tüdő, a vesék és az izzadság-mirigyek szűrik meg. Eltávolítják a széndioxidot és a szennyező anyagokat. - A kiszűrt széndioxidot kilélegezzük, a sejtekből származó más szennyező anyagokat vizelet és izzadság formájában szintén közvetlen környezetünkbe ürítjük. - A föld-felszíni környezet entrópia-többletét a víz körforgása a világűrbe juttatja. Az entrópia-kiküszöbölés követelményeinek megfelelően a fenti régiók hőmérséklete ugyancsak rétegzett struktúrát mutat. A test belsejének hőmérséklete a legmagasabb, innen kiindulva a test felszínén, a Föld felszínén, az atmoszféra felső rétegeiben és a világűrben egyre alacsonyabb átlag-hőmérsékletet találunk. Mi az a többlet, amit a folyamatoknak az entrópiát is figyelembe vevő elemzésével nyerhetünk? A fenti szemléletmód lehetővé teszi számunkra, hogy az eddigiektől eltérő meghatározást adjunk egyes fogalmaknak, segítve ezzel azok jobb megértését/kvantifikálhatóságát. Példák: Ökológiai rendszer Az öko-szisztémák az élőlények kiterjedt szimbiózisából létrejövő rendszerek, amelyben a résztvevőket az "alacsony-entrópiájú és magas-energiatartalmú" anyagok felhasználásának lánca kapcsolja össze. Szennyeződés Teljesen általános formában a szennyeződés az entrópia olyan helyi akkumulációja, amelyet a víz körforgása nem tud a világűrbe továbbítani. Manapság ál-tudósok gyakran állítják, hogy a tudomány segítségével az emberi faj valamennyi vágyát teljesíteni lehet. A helyzet némileg hasonlít arra a korszakra, amikor a tudománynak ki kellett jelentenie, hogy nem lehet perpetuum mobilét szerkeszteni, és ennek alátámasztására megalkotta a termodinamika főtételeit. Ma is szükséges lenne, hogy a tudomány kijelentse, melyek azok a dolgok, amelyeket nem lehet megvalósítani. íme néhány példa: Lehetséges-e a Földtől függetlenül létező űr-kolóniát létrehozni ? Az űr-kolóniák hirdetői nem ismerik fel az entrópiakiküszöbölés fontosságát. Mindig csak arról van szó, hogyan lehet energiát szerezni (pl. napelemekkel). Világos, hogy a világűrben levő adottságok között nem tudjuk reprodukálni azokat a feltételeket, amelyek szükségesek egy "élő bolygó" fenntartásához. Alacsony entrópiájú anyagokra lesz szükség, amelyeket a Földről kell importálni. így legfeljebb csak egy űr-állomást lehet létrehozni, nem egy önálló kolóniát. Felszín alatti városi közösségek létrehozása Világos, hogy az entrópia szempontjából nézve ezt a tervet sem lehet megvalósítani. A városbeli tevékenységek olyan hatalmas hőmennyiséget fejlesztenek, hogy azt léghűtéssel kell kiküszöbölni. Egy felszín alatti város fölött a Föld felszínén állandóan forró szél fog felfelé fújni, amely sivataggá változtatja a földeket. Gazdasági növekedés, kizárólag a tudományra és a technológiára alapozva Ennek az elképzelésnek a vizsgálata elsősorban Japán példáján tanulságos. Japán nagy tömegben importál nyersanyagokat, és ennél sokkal kisebb tömegben exportálja az ezekből előállított fejlett-technológiájú árucikkeket. Pénzügyi szempontból ez igen előnyösnek látszik: a gazdasági törvényszerűségeknek megfelelően komoly mennyiségű pénz akkumulálódik Japánban. Ugyanakkor a tömeg-megmaradás (fizikai) törvénye értelmében egyre több mezőgazdasági területet tesz használhatatlanná az ott tárolt hulladék-anyag. Ha ez így folytatódik, ez Japánra nézve katasztrofális következményekkel járhat. A kézirat beérkezett: 1997. január 8. Közlésre elfogadva: 1997. február 7. SÁRVÁRY ISTVÁN okleveles mérnök (1956), egyetemi doktor (1971). Szakmai működésének leírását a Hidrológiai Közlöny 1990. évi 3. számának 100. oldalán, valamint 1995. évi 2. számának 93. oldalán közöltük. Az entrópia a hidrológiában? (Hozzászólás Sárváry István ismertető cikkéhez) Vágás István 6726. Szeged, Székely sor 13/A Alapjaiban rokonszenves mindaz, amit Katsuki Atsushi japán professzor összeállítása nyomán Sárváry István tolmácsolásában olvashattunk. Az eredeti összeállításból kicsendül az a féltés és aggodalom, amely a japán Szerzőt eltölti Földünk és az emberiség jövője iránt. A környezet rombolásának, szennyezésének különböző formái ellen kétségtelenül mindannyiunknak tennie kell, és azok a számítások, amelyekre a Szerző hivatkozik, érdekesek és meggyőzőek. Fontosak azok a megállapításai, amelyek bemutatják, miért is lehetett Földünk a víz minden formájával és légkörrel rendelkező bolygó, amelyben az élet feltételeit a Nap sugárzása és a víz körforgása biztosítja. Érdekes az is, hogy a Szerző más szempontból is helytálló és igazolható állításait az entrópia hőelméleti törvényeire vezeti vissza. Hogy az entrópia kérdéseihez hozzászólhassunk, idézzünk a tárgykör egykori magyar szakértőjének Fényes Imrének (1917-1977) ide vonatkozó művéből (Fényes, 1962): "Az összefogó erő és a rendszerező elv az energia megmaradásának tétele. Ennek felismerésétől kezdve amit kb. 1848-50 tájára tehetünk - néhány év alatt roha-