Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Molnár Béla–Dinka Mária: Karbonát üledékek keletkezése a Fertő tó magyarországi részén

MOLNÁR B. - DINKA M.: Karbonát üledékek n l'crtö tó magyarországi szakaszán I 21 ^t ÍM til l»Tt IM IM ll.l ÍM 11.1 )".» »• »•• »«•! S. ábra: A 45/2. sz. és a 25. sz. mag röntgen-diffraktométeres felvételei (Jelmagyarázatát lásd a 3. ábránál!) A-R: 45/2.. sz. mag, A: 10-14 cm, D: 24-25 cm, C-D: 25. sz. mag, C: 0-1 cm, D: 10-12 cm 7. A Fertő iiledck karbonátjainak összehasonlítása egyéb magyarországi tavi karbonátokkal A bevezetőben említettük, hogy mintavételünk nem a teljes karbonát vastagságra terjedt ki. Ha a teljes vastagságot kutattuk volna, úgy esetleg a tó kiszáradása előtti szakaszainak bepárolódott, nagyobb sótartalmú vizéből kivált karbonát ásványokra is következtetést vonhattunk volna le, úgy, ahogyan azt Müller, G. - Wagner, F. (1980) a Balaton esetében tette. Ők a Balatonban kél nagyobb és egy kisebb dolomit kiválási szakaszt különítettek cl, amelyeket három szárazabb klímaszakaszhoz kötöttek. Cserny T. el al. (1991) szintén kimutatóit a Balaton üledékében két dolomi(szakaszt. A Duna-Tisza közén számos nagyon sekély, igen nagy, időnként a 70 ezer mg/l értéket is elérő össz sótartalommal rendelkező vizű tó van. Az ezekből kiváló karbonát iszapnál a Mg-kalcilot és a protodolomitot nem lehetett kimutatni. A víz Mg/Ca aránya ugyanis gyakran jóval 7 feletti, sőt, eléri a 40-ct is. Ezért a koradiagcnczis valószínűleg olyan gyorsan játszódik le, hogy az átmeneti fázisokat nem tudjuk észlelni (Molnár B., 1980, 1991, Molnár B. - Botz II, 1995, Molnár 13. - Szónoky M. - Kovács S., 1981, Molnár B. - Ilum L. - Fényes ,/.. 1995). A továbbiakban a Fertőből is fontos volna a teljes karbonát vastagságot átfogó mintavétellel, akár centiméterenként megvizsgálni a sőt, az egyes mintákon belül frakciónként elvégezni az elemzést, mert ezzel a lólejlődésre is még pontosabb adatokat kaphatnánk. 8. A Fertő ausztriai cs magyarországi üledékeinek összehasonlítása Mint a fentiekben láttuk, az összes karbonát százalék az ausztriai oldalon nagyobb különbségeket mutatott, mert a magyarországi 29-54 % közötti értékkel szemben 17-70 között változott. A karbonátok ásványos összetétele teljesen egyező. Mindkét helyen a Mg-kalcit, protodolomil és dolomit fordult elő. Az ausztriai rész részletesebb vizsgálata lehetővé tette, hogy ugyanazon magon belül különböző szcmcsc-összctétclű rétegeket különítsenek cl. A különbségek jórészt a tó partjával párhuzamos, erős ÉENy-i szél üledék áthalmozó hatásával magyarázták. A jobb mintavételi lehetőségek ott a magyarországi világos és sötétebb szürke színekkel szemben több szín elkülönítését tették lehetővé. A teljes karbonát üledék átfúrása és vizsgálata az ausztriai részen korkérdés tárgyalására is lehetőséget adott. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük a mintavételekhez nyújtott segítségért az ÉDUVIZIG Kutatóálloinásnak (Fertőrákos), valamint a Badcn-Württcmbergi Minisztériumnak, amelynek ösztöndíjával a Ilcidclbcrgi Egyetem Környezet-geokémiai Intézetében a röntgen vizsgálatokat végezhettük, és Germán Müller intézetvezető professzornak, aki ezt engedélyezte és segítette. A téma kidolgozására az OTKA T 014895 sz. pályázata keretében került sor. Irodalom Blohm, M. (1974): Scdimcntpclrograpliischc Untcrsuchungcn ani Ncusicdlcr Sec (Östcrreich) - Inaugural Dissertation zur Erlangung der Doktorwürde der Nalurwisscnscha/llichcn Gcsanilfakultűt Heidclberg, p. 72. Cserny T. - Földvári M. - Ikrényi K. - Nagyné Bodor E. - llajós h l. Szurominé Korecz A. - Wojnárovits L. (1991): A Balaton aljzatába mélyített tó 24. sz. fúrás földtani vizsgálatának eredményei - MÁF1 Évi jelentés az 1989. évről. pp. 177-239.