Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

1-2. szám - 3-4. szám - 3. szám - Molnár Béla–Dinka Mária: Karbonát üledékek keletkezése a Fertő tó magyarországi részén

MOLNÁR B. - DINKA M.: Karbonát üledékek a Fertő tó magyarországi szakaszán A Fertő vizének sótartalmát az erős párolgás is jelentősen növeli. A víz hőmérséklete fagypont alatti és 20° C fölötti értékek között változik. A tóvíz kémiai összetételét a nagyfokú labilitás, jelentős tér- és időbeli ingadozások jellemzik (Dinka, M. - Bérezik, Á., 1992). kivonása a víz karbonátjának ugyancsak megemeli a Mg/Ca arányát, amcly Mg-kalcitnál a nagyobb MgCOj beépüléséhez vezet Müller, G, el al. (1972) szerint ha a tóvíz Mg/Ca aránya clcri a 7-et, úgy a Mg-kalcit a közbeeső protodolomit fázison át dolomittá alakul. i.I H.t n-i ÍM 5. ábra: A 41/1. sz. mag röntgen-diffraktométeres felvételei (Jelmagyarázatát lásd a 3. ábránál!) A: 0-1 cm, B: 9-10 cm, C: 19-20 cm 6. A karbonátok keletkezése 1. táblázat: A szen'etlen tavi karbonát kiválási módja I. COi vesztés vagy elvonás hatására, amely a következőképpen jön létre A p-t feltételek megváltozása I. COi vesztés vagy elvonás hatására, amely a következőképpen jön létre 2. Növényi asszimiláció a.) Makrofiton I. COi vesztés vagy elvonás hatására, amely a következőképpen jön létre 2. Növényi asszimiláció b.) Mikrofiton 11. Evaporizáció III. Különböző víztestek keveredése A szervetlen tavi karbonát kiválási lehetőségét az 1. táblázat mutatja be. A fentieken kívül a karbonát ásványos összetételét a víz Mg/Ca aránya befolyásolja. A tavak nagy párolgási aránya karbonát kiváláshoz nem vezet, de a biológiai mészclvonás a vegetációs időszakban a legnagyobb, ezért ilyenkor legnagyobb a Mg/Ca arány is. A széndioxid tóvízböl való il.l .u.a H.i li.i 2f.c :* t la.i n.l ll.« >••• 11.1 ll.« 11.1 6. ábra: A 44/1. sz. mag röntgen-dijfraktométeres felvételei (Jelmagyarázatát lásd a 3. ábránál!) A Fertő vizének Mg/Ca aránya, mint láttuk, ma 3,813,5 között változik, tehát nyári időszakban meghaladja a 7-et, így a Mg-karbonátok keletkezésére adottak a lehetőségek. Tauber, A. F. - Wieden, P. (1959) a protodolomitot a tófenékhez közeli rétegekben észlelte. Blolvn, M. (1974) viszont a mélyebb rétegekben is megtalálta, és nála is az általunk tapasztaltakkal azonos módon a mélységgel válik uralkodóvá. Ugyanazt a sorozatot: a Mg-kalcitot, a protodolomitot és a dolomitot találta, mint mi a magyarországi tórcszcn. Ez a sorozat egyúttal koradiagenetikus átalakulási sorrendet is jelent, amely relatíve rövid időn belül következik be. A Fertő karbonát kiválását, tehát a növényzet C0

2 elvonó hatása és az cvaporáció okozza. A vízben a Mg többlet a Ca-mal szemben pedig lehetővé teszi, hogy elsődlegesen nagy Mg tartalmú kalcit váljon ki, amely koradiagcnctikusan protodolomit fázison keresztül dolomittá alakul át.