Hidrológiai Közlöny 1997 (77. évfolyam)

10 1»M HeMfHtlV dcncébcn a vízoszlop vertikális cxtinkciós kocfficiciise közel kétszerese volt a keszthelyinek, de ennek ellenére a íiloplanktoncgyüllcs I

k értékei nem különböztek a két eltérő trofilású tótcrülctcn. Mindezek az eredmények megerősítik azokat a véleményeket, miszerint a kékalgák inlierens tulajdonsága a lobbi algánál kisebb fényigény, ami első pillantásra paradoxnak tűnik, ugyanis a cianobaktci iumok tömeges fellépésének ideje a nyár, amikor a globál-sugárzás legintenzívebb. Ennek az adaptációnak az előnye 1995-ben nem nyilvánulhatott meg a Balatonban. Önárnyékolás miatt fenylimitált filoplankton esetében - pl. 1994-ben a tömeges C. raciborskii elszaporodás idején - válik egy ilyen adaptáció előnye nyilvánvalóvá. A fitoplankton alapterületre vonatkoztatott elsődleges termelése a Siófoki-medencében 134 és 909 mg C m"

2 nap

1, a Kcszthciyi-mcdcncébcn pedig 711 és 2271 mg C in'

2 nap 1 közölt változott a májustól-oklóbcrig lartó mérési periódusban. Köszönetnyilvánítás A munka a Környezetvédelmi anyagi IriniogalásiWal készüli. Irodalom és Icrillctfejleszlési Minisztérium 2. ábra. A fitoplankton fotoadaptációját jellemző 1^-ériékck és a kékalgák részesedése a balatoni filoplanklonban A fitoplankton fotoadaptációját jellemző /* értékek június cs július hónapban meglehetősen magasak, 200 liEinstcin in 2 sec 1 körüliek voltak, úgy a Keszthelyimini a Siófoki-mcdcncébeii. Augusztusban mindkét lólerületen jelentősen csökkent c paraméter értéke. A 2. ábra egyértelműen mutatja, hogy a foloadaptációs paraméter értékének csökkenése cgyüttjárt a planktonikus kékalgák részesedésének jelentős megemelkedésével. A változás nem magyarázható a nagymértékű algaelszaporodás miatti önárnyékoláshoz való alkalmazkodással, mert ilyen nem volt 1995-ben. Emellett a Siófoki-mcHiripi, L.. L Nagy, A. Kovács <£ L. Vörös (1996): Balatoni kékalgák toxicitásánok vizsgálata gerinces és gcriiictclcn állatokon (ebben a kötetben). Peart, II. IV. (1988): Nuisance phytoplankton blooins in coastal, estuarine and inland woters. - Limnol. Oceanogr. 33: 823-847. Sniilh, V. II. (1986): Trcdicting tlie pioportion ofblue-green algne in laké phytoplankton. - Can. J. Fish. Aquat. Sci. 43: 148-153. Vollcnweider, R. A. (1968): Scientific fundaiiicntals of tlie culrofication oflakes and flowing waters, wiüi partieular rererenee to nitrogén and phosphorus as factors in eutropliicalion. - OECD, Paris, Technical Reporl DAS/SCI68. 27, 182 pp. ll'ebb, W. L.. M. Newton (£• D. Starr (1974): Caibon dioxidé excliange of Atnus rubra: A malheinalical modcl. - Oecologia 17, 281-291. Zevenboom, IV. & L. II. Mur (1980): N

2 fixing cyanobactcria: why tliey do not beconie dominant in Dutcli eutrophie lakes. In: J. Darica <£ L. R. Mur (cds.) Ilyprtrophic Ecosystems, Junk, llague, 123-130. Cliaractcristics of pliytoplanktoii plioto.syntlicsis in Laké Balaton Lajos Vörös & Katalin V.-Ualogli Balaton Limnological Research Institute ofthe Hungárián Academy of Sciences, Tihany Abstract: Bluc-grccn algne (cyanobnctcrla) became ollcn abundant botli in natuial and artificial standing fresliwaters as a rcsult of cutrophycation all over Llic vvord (PliARL, 1988). Tlie eutropbyeation process lias quantitative and qualitativc aspeets. Recently tlte qualitalivc aspects became conspicuous. 'Ilié water quality depends not only on llie phytoplankton biomass (cliloropltyll-a conccntiation), but alsó on its species coniposition. Among Üie phytoplanktcrs the bluc-grccn algae are llic most liamifut, because oftlieir toxin producing ability. In Laké Balaton the common tropical-subtropical filamcnlous nitrogen-íixing cyanobaclcrium, Cytindrospermopsis raciborskii has bccome dominant in llic laté sununcr plankton since 1982, and its blooin was found toxic (Hiripi et ai, 1996). Bccause of tiie rcmarkable practical significancc of the problcni, scvcrnl hypotheses wcrc deseribed to explain the fonnation of cyanobactcrial blooms: clevatcd water temperature; low liglit rcquircment; UV-resistance, low N/P ratio, buoyancy regulation, resislance against zooplankton grazing; low íree COj rcquirement (COj/pH); higli Pstorage capacity. llic aim oftlie present work was to conlrol llic vnlidity of'low light rcquirement hypothesis' under Üie spccific circumstanccs of Laké Balaton. llic primary production of phytoplankton was dclennincd nine times in the middle of Oie Keszhcly basin, and in Uie open water in Siófok basin, from May to Octobcr in 1995. I'or C-uplakc measurcments the "C metliod was applicd. Ttie light dcpendencc of photosynUicsis was deseribed by the exponentiai saluralion cquation (IVebb et ai, 1974). l lic intcrvnls of phytoplanktonic primary production valucs wcrc 134 - 909 mg C m"

1 day'

1 and 711 - 2271 mg C in day"

1 ín Siófok and Keszthely bosins, rcspcctively. llic light ndnptntion paraméter (/*) was found higli, 200 pl'jnstcin m"

J sec"' in Junc and July in bolli lakc arcos. Tlic valucs oftliis paraméter dccreascd signilicaiitly in botli basins in latc sununcr. 'llic pcrccutagc of planktouic bluc-grccn algac in Üic phytoplankton incrcased with tlic decrcasing h valucs of tlic entirc phytoplankton coiiuuunity, whilc tlic light attenuation in the water coluinn did not changc. These results confimi the hypotliesis, tliat llic blue-grcen algne arc sliade-adapted, liaving low light energy rcquireincnL Tlic advanlage of Ulis kind of pliotoadaplation can occur during etionnous cyanobactcrial blooms, wliicli occurrcd in 1994 in Laly, Balaton.