Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Dóra Tibor: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján

82 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVF. 2. SZ. s így azok legfeljebb csak kisebb korrekciót igényelnek. A létesítmények teljes értékűségét, magas színvonalú üzemvitelét a következő kiegészitő munkák végrehajtása biztosíthatja: - A hullámverés elleni védekezés létesítményeinek befejezése. A tározó egyéb célokkal összehangolható folyamatos kotrása. - Az üzemirányítás és üzemvitel korszerű rendszerének a célkitűzésekkel összehangolt biztonságos, és élőmunkát megtakarító megoldása, és aszerinti folytatása. A létesítmények szakszerű. naprakész karbantartása, esetenként: javítása. A létesítmények a természeti környezettel harmonizálnak. A beavatkozások megváltozott, új környezeti feltételeket teremtettek, és ehhez igazodó, kedvező biológiai és környezeti körülmények jöttek létre, és a társadalom számára a megnövekedett igényeket kielégítő használati feltételeket biztosítottak. A megvalósított létesítmények eredményeként létrehozható hasznosítás mértéke különböző. A ma lehetséges, és az eredeti célkitűzések tükrében megvalósult hasznosítások részben arányosak azokkal, részben nagyobbak, részben kisebbek azoknál. Értékelve: A víztermelés és vizszétosztás keretében az ipari és a települési vízhasználatoknál, valamint az élővíz biztosítása terén a vízszolgáltatás az eredeti célkitűzéseket meghaladó mértékű. A Tiszai Erőmű ás a Tiszai Vegyi Kombinát, a települési vízfelhasználás, a tiszai és körösvölgyi élővíz biztosítása messze meghaladta az eredeti célkitűzéseket. Arányos a vízfelhasználás a meglevő mezőgazdasági - öntöző, halastavi - vízhasználatok esetében. Vízfelhasználás maradt cl viszont az új mezőgazdasági vízfogyasztók tervezett, de meg nem valósított fejlesztései miatt. A vizeröhasznosítás a célkitűzésekkel és a mai lehetőségekkel összhangban áll. A célkitűzéseket meghaladja a csúcsenergia termelés. Az ország legolcsóbb villamos energiáját egyébként Kiskörén állítják elő. A folyószabályozás megépült művei a célkitűzésekkel és lehetőségekkel arányban álló teljesítményt nyújtanak, elsősorban a jobb vízátvezetés és hajóút biztosításával, a mcdcrállékonyság növelésével. A hajózás azonban nem használja ki a számára adott lehetőségeket Az árvízmentesítés a célkitűzésekkel összhangban áll, szavatolja a védett terület biztonságát, csökkentve az üzemi ráfordításokat. A hullámverés elleni védelem részleges. A töltésen megvalósítandó üzemi út és a ritkábban, de magasabb színvonalon ellátott őrközpontok hiánya csak alacsonyabb színvonalú és nagyobb ráfordítást igénylő üzemelést tesz lehetővé, mint a tervezett. A megerősített és szivárgókkal együtt megvalósított, új védelmi rendszer a korábbinál biztonságosabb, és csupán elenyésző mértékű védekezési munkát igényel. A belvízvédelem a célkitűzésekkel és lehetőségekkel arányban álló hasznosítást biztosít. A megnövelt szivattyús átemelő kapacitás és az új csatornahálózat növelte a terület belvízi biztonságát. A kapcsolódó üzemi művek megépítése tovább növelheti a területi belvízvédelem hatékonyságát. Az öntözés területi fejlesztése elmarad a célkitűzésektől. Ennek oka részben a mezőgazdasági támogatási rendszer módosulása, részben a mezőgazdaság termelésével összefüggő ár- és ráfordítási viszonyok olyan módosulása, amely a beruházás-igényesebb öntözés fejlesztését hátrább sorolta. A halászat extenzív tározótavi hasznosítása a megnövekedett és kedvező biológiai életfeltételeknek megfelelően nagy mértékben nőtt, de lehetőség van ennek további elősegítésére ivadék betelepítésével, az üzemelési feltételeknek a haltcrmclésre kedvezőbb módosításával. Az intenzív halászati hasznosítás elmarad a célkitűzésektől és lehetőségektől. A horgászat viszont igen intenzív, és nagy mértékben szolgálja az üdülési és idegenforgalmi hasznosítást. Az erdészeti hasznosítás elmarad a célkitűzésektől és lehetőségektől. A megvalósított telepítések haszna arányos a célkitűzésekkel. Az üdülés, a vízisportok és a horgászat lehetőségeinek kihasználása az egyéb infrastrukturális feltételek lassú fejlődését messze meghaladóan fejlődik. Különösen Abádszalók, Kisköre és Tiszafüred környékén alakultak ki fejlett üdülőközpontok, ahol a legkedvezőbbek a vízi környezeti feltételek, és megfelelő infrastrukturális fejlesztések történtek. Az üdülési feltételek a tározó hasznosításánál bekövetkező leürülési szintet is figyelembe véve, ezeknek a településeknek a környezetében a legkedvezőbbek. A közlekedési létesítmények a célkitűzésekkel arányos hasznosítást nyújtottak. A kapcsolódó és a megvalósított mező- és erdőgazdálkodás haszna is arányban áll a célkitűzésekkel. A településfejlesztés, vízellátás, csatornázás a vízlépcső mellett megvalósított új lakó- és üzemi telep, valamint az ahhoz tartozó infrastrukturális ellátás a célkitűzéseket meghaladóan hasznosult, elsősorban a vízlépcső és a Jászsági-főcsatorna között kialakult üdülőkörzet kiszolgálásának biztosításával. A vízvédelem és a környezetfejlesztés számára a célkitűzéseket meghaladó hasznosulást biztosítottak a megépült művek. Azok működtetésével: - nőtt a felhasználható víz tisztasága, - nőtt a víz öntisztuló képessége, - a tározás következtében a kisvízi hozamok növelésével csökkent a szennyezettség koncentrációja, - az állandóan megnövelt tározott vízmennyiség a biológiai élettér kedvező növelésével járt együtt, - a tározó mentén megszűnt az árvizek okozta veszélyeztetettség, a fakadó és átszivárgó vizek okozta elvizenyősödés, - a tározó mentén kialakított, a környezet számára optimális mélységben, állandó szinten tartott talajvízállapot a legkedvezőbb a humanizált környezet számára, és elősegíti a csatlakozó mezőgazdasági művelésű területek szikesedésénck mcggátlását, növeli a földek termőképességét. A tározó sekély mélységű területein - a jelen közbenső kiépítési állapot alacsonyabb duzzasztási szintje mellett - esetenként cutrofizálódási folyamatok is megindultak. E folyamatok a tározó egésze szempontjából nem