Hidrológiai Közlöny 1996 (76. évfolyam)

2. szám - Dóra Tibor: Folyami vízlépcsők környezeti hatásai a kiskörei vízlépcső 18 éves üzemi tapasztalatai alapján

78 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 1996. 76. ÉVF. 2. SZ. vésbé jó minősítést eredményezett. A halgazdasági hasz­nosítás szempontjából a víz minősége többségében II. osztályú, az oxigén háztartási komponensek szempontjá­ból az évek többségében I. osztályú. A biológiai stabili­tás szempontjából a nem kívánatos állapotok részaránya csekély. A tározó vizének mikroszennyezőit nyolc fontos toxi­kus elemre (Zn, Cu, Pb, Ni, Cr, Cl, Hg, As) vizsgálták, és megállapították, hogy ezeknek mennyisége az ivóvíz minőségére megkívánt határértékeknek messze alatta marad. Az összes vízhasználat szerinti értékelés alapján a vízminőség I. osztályú volt az esetek 80 %-ában. Nem kívánatos értéket egyetlen esetben sem regisztráltak. 9. ábra. A tiszai vízlépcsők és vizeiosztó rendszereik a-a kiskörei vízlépcső belépése elölt, b a fejlesz,lés után Az üledék minősége Az üledék a Tisza változó sebességviszonyai miatt el­sősorban áradáskor jön mozgásba és részben elsodródik. A vízsebesség csökkenésekor új üledék képződik, s a fo­lyó melletti tározótérben új jellegű és összetételű üledék alakul ki. A folyóban és a csatlakozó tározótéri nyílt vízterekben az üledék minőségét a szennyező anyagok nem befolyá­solták észrevehetően. Az üledék szervetlen jellegű, s ez kedvező a tározó vízminősége szempontjából. Az üledék minőségét és összetételét döntően a vízgyűjtő terület geológiai adottságai határozzák meg. A tározó vízminő­ségére az üledék összetétele nem volt kedvezőtlen hatás­sal. Az üledék részbeni kicserélődése miatt dúsulási fo­lyamatok nem alakultak ki. A növényvilág A tározó területén hullámtéri ligeterdőkkel tarkított mocsárrét volt, néhol, a magasabb fekvésű helyeken jó­részt külterjes mezőgazdasági műveléssel kiegészítve. Az árvízi elöntések voltak meghatározók a vegetáció összetételére. A duzzasztás előtt az erdők jó részét - a magasabb te­rületek kivételével - letermelték, esetenként tuskótlaní­tották az üdülési- és egyéb érdekek figyelembe vetelévcl. A tározó maradék zöld tömege a duzzasztás következté­ben állandó jelleggel víz alá került. Az új helyzetnek megfelelően a jelenlegi duzzasztási szint mellett az állandóan vízzel borított mélyebb - leg­inkább 1 m-nél nagyobb vízmélységű - területek nyílt vízfelületű, tavi jellegű állapotba kerültek. A kisebb víz­borítású területek hínárral és mocsári növényzettel be­nőttek. A tározó szárazulatainak erdőállomány összetéte­le fokozatosan változik. A tározó területén az új vízborí­tási és vízjárási viszonyokhoz alkalmazkodó növényvi­lág alakult ki, amely lassan stabilizálódik. A szárazula­tokhoz csatlakozó sekély vizű részek szegélynövényzeté­nck a terjedése káros a vízhasználatok szempontjából, és ezek terjedésének korlátozása kívánatos. A tározó külső, a töltések melletti 2-3 kin-es körzetei­nek talajvízszintjében stabilizált az állapot, amelyet a növénytársulások indikációja is igazol. Az állatvilág A tározótérben a vízkedvelő állatfajok váltak uralko­dóvá. Gazdag madárvilág alakult ki, és jelentős ritka fa­jok telepedtek meg. Halbiológiai szempontból a korábbitól eltérő, de to­vábbra is kedvező körülmények alakultak ki. Egyes faj­csoportok (pl. a rcofil fajok) háttérbe szorultak, mások (pl. a limnofil fajok) előtérbe kerültek. Megnövekedett, stabil halállomány alakult ki, összhangban a megnöve­kedett és megfelelő tisztaságú vízi élettérrel. A csigák és kagylók fontosak a vízi élőlények táplálék láncában. Összefoglalóan megállapították, hogy a jelen­legi puha testű fauna faj- és egyedszámban gazdagodást mutat a korábbi állapothoz képest. Az időszakos vízszint változások - bár azok mértéke a duzzasztás előtti állapot­hoz képest csökkent - jelentős egyedszám csökkenéssel jártak ugyan, de az újból megállapodott vízborítások újabb népesedést eredményeztek. A fenékiszapban nincs olyan mérgezőanyag-felhalmozódás, amely a csigák és kagylók létét veszélyeztetné, vagy egyedszámát észreve­hetően korlátozná. A férgekre, lár\'ákra (zoobentosz) vonatkozó vizsgá­latok hasonló képet mutattak. Az emlősök előfordulása az új élőhely típusnak meg­felelően alakult. A tározóban az élőhely igen nagy válto­zatossága alakult ki, így a tározótavi részen a pocokfé­lék, a vízfolyások környékén a vízicickány, ill a herme­lin jelenik meg. A vizenyős réteken egér-pocokfélék for­dulnak elő, ritkábban a hermelin. Az erdős rétek jelleg­zetességei a cickányfélék, a sün, az őz. A rágcsálók is számos fajjal képviseltetik magukat. így ismét megjelent az európai hód. ami ritkaságnak számít. A ragadozóknak is több családja jelent meg. A tározó egész térségében végzett bakteriológiai vizs­gálatok megállapították, hogy - az egyes helyeken ta­pasztalt helyi vízminőség romlás ellenére - a tározóban kedvezőbbek a bakteriológiai viszonyok, mint a tározó feletti szakaszon. A szabad strandok vize higiénés szem­pontból általában megfelelő. A fitoplankton egyedszáma a lebegőanyag tartalom és a hőmérséklet változásaival összhangban ingadozik, de mintázatuk évről-évre hasonló, ami a stabilitás irányába

Next

/
Oldalképek
Tartalom